hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Kivás cég társadalombiztosítási kötelezettségei

  • Széles Imre, társadalombiztosítási szakértő

A kisvállalati adó két adónemet vált ki: a szociális hozzájárulási adót és a társasági adót. A kiva alanya azonban nem mentesül az egyéb társadalombiztosítási kötelezettségek alól. Cikkünkben végigmegyünk azon személyi jellegű kifizetéseken, amelyek fejtörést okoznak általában abban a tekintetben, hogy érintik vagy sem a kiva alapját.

A Kiva (a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII.) törvény 31. § (2) bekezdése érelmében a kisvállalati adó alanya a társasági adó mellett mentesül a szociális hozzájárulási adó megfizetése alól is.

Ezen túlmenően azonban a társadalombiztosítási kötelezettségei megegyeznek a nem kivaalanyok társadalombiztosítási kötelezettségeivel a biztosítási kötelezettségtől a tb-járulékfizetési kötelezettségig. Sőt ez utóbbinak a kivaalap megállapításánál nagyon fontos jelentősége van.

Olvassa el az Adózóna „Nyugdíj: itt vannak a 2023. január 1-jétől életbe lépő emelés részletei”, „A foglalkoztatók kötelezettségei, ha beteg lesz a munkavállaló” és „Átalányadózó egyéni vállalkozók járulékai és szochója 2023-tól” című írásait!

A Kiva törvény 12. § (1) bekezdése értelmében ugyanis a (3)–(5) bekezdés alapján megállapított kivaalapot a személyi jellegű kifizetésekkel növelni kell.

A jogszabály alkalmazásában személyi jellegű kifizetésnek pedig azon személyi jellegű ráfordítás minősül, amely az adóévben a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) szerint járulékalapot képez.

Ettől eltérően a vállalkozás társas vállalkozónak minősülő tagja esetében (amennyiben a havi tagi jövedelme ennél alacsonyabb) a minimálbér vagy garantált bérminimum 112,5 százaléka (tehát a szociális hozzájárulási adó alapja) minősül személyi jellegű kifizetésnek. Ugyanakkor nem kell számolni a minimummal arra az időszakra, amelyre az érintettnek „nem keletkezik a Tbj. 39. §-a szerinti járulékalap utáni járulékfizetési kötelezettsége.”

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja mi minősül még személyi jellegű kifizetésnek, illetve milyen személyi jellegű kifizetések nem képezik járulék alapját, így a kivaalapot sem növelik!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Munkába járási költségtérítés

Surányi Imréné

okleveles közgazda

Közalapítvány nonprofit kft.-t hoz létre

Pölöskei Pálné

adószakértő

Rekultiváció (?) elszámolása

Pölöskei Pálné

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2023 február
H K Sze Cs P Sz V
30 31 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 1 2 3 4 5
hirdetÉs