Kivás cég társadalombiztosítási kötelezettségei

Megosztás Tetszik

A kisvállalati adó két adónemet vált ki: a szociális hozzájárulási adót és a társasági adót. A kiva alanya azonban nem mentesül az egyéb társadalombiztosítási kötelezettségek alól. Cikkünkben végigmegyünk azon személyi jellegű kifizetéseken, amelyek fejtörést okoznak általában abban a tekintetben, hogy érintik vagy sem a kiva alapját.

A Kiva (a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII.) törvény 31. § (2) bekezdése érelmében a kisvállalati adó alanya a társasági adó mellett mentesül a szociális hozzájárulási adó megfizetése alól is.

Ezen túlmenően azonban a társadalombiztosítási kötelezettségei megegyeznek a nem kivaalanyok társadalombiztosítási kötelezettségeivel a biztosítási kötelezettségtől a tb-járulékfizetési kötelezettségig. Sőt ez utóbbinak a kivaalap megállapításánál nagyon fontos jelentősége van.

A Kiva törvény 12. § (1) bekezdése értelmében ugyanis a (3)–(5) bekezdés alapján megállapított kivaalapot a személyi jellegű kifizetésekkel növelni kell.

A jogszabály alkalmazásában személyi jellegű kifizetésnek pedig azon személyi jellegű ráfordítás minősül, amely az adóévben a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) szerint járulékalapot képez.

Ettől eltérően a vállalkozás társas vállalkozónak minősülő tagja esetében (amennyiben a havi tagi jövedelme ennél alacsonyabb) a minimálbér vagy garantált bérminimum 112,5 százaléka (tehát a szociális hozzájárulási adó alapja) minősül személyi jellegű kifizetésnek. Ugyanakkor nem kell számolni a minimummal arra az időszakra, amelyre az érintettnek „nem keletkezik a Tbj. 39. §-a szerinti járulékalap utáni járulékfizetési kötelezettsége.”

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja mi minősül még személyi jellegű kifizetésnek, illetve milyen személyi jellegű kifizetések nem képezik járulék alapját, így a kivaalapot sem növelik!