A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvényben talált alaptörvény-ellenes szövegrészt az Alkotmánybíróság

Megosztás Tetszik

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény egy szövegrészét alaptörvény-ellenesnek nyilvánította az Alkotmánybíróság, mert ebben a csedre jogosult anyák között tesz indokolatlan különbséget a jogalkotó, olvasható az Alkotmánybíróság honlapján.

Az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és 2025. december 31-i hatállyal megsemmisítette a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (Ebtv.) 39/A § (1) bekezdésének „kizárólag ugyanannál a foglalkoztatónál” szövegrészét.

Az eljárás alapjául szolgáló ügy örökbefogadói díj összegszerűségének meghatározásával kapcsolatos jogvita volt. Az Ebtv. 39/A § (1) bekezdésének szövege 2023. július 1-jétől megváltozott, ezzel egyértelműen kizárták a korábbi munkaviszonyokból származó jövedelmeket az ellátás összegének meghatározásából.

(Ebtv. 39/A § „Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai és a baleseti táppénz összegének megállapításánál – az e törvényben foglalt kivételekkel – az ellátásra való jogosultság kezdő napján kizárólag ugyanannál a foglalkoztatónál fennálló biztosítási jogviszonyban az adóelőleg megállapításához bevallott jövedelmet kell figyelembe venni.”)

Az indítványozó bíró álláspontja szerint e jogszabálymódosítás alapján az azonos szabályozási körbe tartozó jogalanyok, a csedre jogosult anyák között indokolatlan különbséget tesz a jogalkotó; indokolatlanul hátrányos helyzetbe kerülnek azok az ellátásra jogosult személyek, akik az ellátási összeg szempontjából releváns időszakban tőlük független okból (jelen ügyben gyermek örökbefogadása miatt nem vállalható munkateher) kényszerültek munkahelyváltásra.

A jogszabályhely az indítványozó bíró álláspontja szerint az Alaptörvény XV. cikk (1) és (2) bekezdésében, és a XIX. cikk (1) bekezdésében foglalt jogokat sérti. Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy az Ebtv. 39/A §-ának „kizárólag ugyanannál a foglalkoztatónál fennálló” szövegrésze az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaira jogosult biztosítottak között akként tesz különbséget, hogy az ugyanazon foglalkoztatónál folyamatosan fennálló biztosítási jogviszony esetében a biztosított által megszerzett jövedelem egésze képezi az alapját az ellátás összegének, míg a több foglalkoztatónál egymást követően fennálló jogviszonyok esetében kizárólag a legutolsó (az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló) jogviszonyból származó jövedelem alapján kerülhet sor az ellátás összegének meghatározására. Az Ebtv. 39/A §-a ennek megfelelően homogén csoporton belül különbségtételt valósít meg.

Az Alkotmánybíróság jelen esetben nem tudott olyan (gazdasági vagy éppen családpolitikai) okokat azonosítani, melyek az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai összegének csökkentését indokolják azon biztosítottak esetében, akik az ellátás igénybevétele szempontjából releváns időszakban több foglalkoztatási jogviszonyban is álltak. Az Alkotmánybíróság ezért az Ebtv. 39/A § (1) bekezdésének „kizárólag ugyanannál a foglalkoztatónál” szövegrészét alaptörvény-ellenesnek nyilvánította, 2025. december 31-i hatállyal megsemmisítette, valamint alkalmazásának kizárásáról döntött.