Több ponton is belenyúlnának a nyugdíjrendszerbe

Megosztás Tetszik

A Nemzetgazdasági Minisztérium egyik belső munkaanyaga szerint tovább nem halasztható a nyugdíjrendszer átalakítása, az origo birtokába került anyag szerint a kormány több lehetőség közül is választhat, azonban mint arra már történtek több ízben is utalások, a befutó a svéd rendszerhez hasonló modell lehet. Több oldalon is belenyúlnának a rendszerbe, így például gyorsabb lenne a korhatáremelés, csökkentenék a kezdőnyugdíjakat a jövedelmekhez képest és az önkéntes pénztárak esetében a tulajdonosok oldalán lennének jelentős változások.

 Az NGM szerint a kormány azért van lépéskényszerben, hiszen a hatályos törvények szerint 2013 január elsejétől megváltozik a nyugdíjak számítási módja, a korábbi nettó jövedelem helyett a bruttó jövedelem lesz a nyugdíjszámítás alapja. Mindez azt jelentené, hogy ha nem akarna a kormány több nyugdíjat kifizetni, akkor meg kéne adóztatni a nyugdíjakat, ezt azonban el akarja kerülni a kormány, tehát a szabályokhoz gyorsan hozzá kell nyúlni.

Az NGM szakértői szerint két opció van, vagy minimális változtatást hajtanak csak végre, ami azt jelentené, hogy a 2013-től életbe lépő szabályozást hatályon kívül helyeznék, vagy erőteljesen belenyúlnak a rendszerbe és megreformálják azt. Utóbbi esetben négy lehetőséget vizsgáltak meg a szakértők: a német pontrendszert, a svéd nyugdíjmodellt, az ONYF-PSZÁF-Nemzeti Erőforrás Minisztérium közös javaslatát, valamint az alapnyugdíjat és arányos munkanyugdíjat tartalmazó verziót.

Selmeczi Gabriella korábban többször is hangsúlyozta, hogy a svéd rendszer lehet a végső befutó a több alternatíva közül. Az alapvetően egyéni számlákra épülő rendszer leegyszerűsítve annyit tesz, hogy a járulékokat és adókat egy számlán jeleníti meg virtuálisan, egy jól megválasztott "kamat" szerint pedig minden évben a befizetéseket kamatoztatják. A nyugdíjazáskor a számla egyenlegét lehet felvenni életjáradékra váltva. A Századvég tanulmánya szerint nagyon körülményes és bonyolult a rendszer bevezetése, hiszen a mögöttes rendszer 4-5 év alatt építhető csak ki, hogy minden rendben menjen.

Sőt ha egy az egyben átvesszük a svéd rendszert, akkor az a már nyugdíjasok és a jövőben nyugdíjba vonulók nyugdíját is csökkenteni fogja a demográfiai és a foglalkoztatási problémák miatt. A végkövetkeztetés mégis az, ha az átmenet jól kidolgozott, és pontos tervezés előzi meg a rendszer kiépítését, akkor egy egyensúlyban lévő rendszert lehet kihozni, amely költségvetési hiányt nem termel.

A belső anyag szerint a még a Bajnai-kormány idején bevezetett nyugdíjkorhatár emelés gyorsabb lenne, korábban 62 évről 65 évre a korhatár 2021-ig történt volna meg, most viszont az is felmerült, hogy az emelés korábban, 2019-ben befejeződjön. A lépcsőzetes nyugdíjba vonulást is felveti az anyag, ami azt jelenti, hogy a kötelező korhatár előtti 1-2 évben megengedhető lenne, hogy csökkentett munkaidőben dolgozzon valaki, a bér csökkenését pedig egy résznyugdíj tudná mérsékelni.

A munkaanyag szerint jelentős megtakarítást lehetne elérni, ha az induló nyugdíjakat csökkentenék relatíve az utolsó aktív keresethez viszonyítva. Jelenleg úgy áll, hogy ha valaki 40 év szolgálati időt szerzett, és betöltötte a nyugdíjkorhatárt, akkor az átlagkeresetének a 66 százalékát fizetik ki a kezdőnyugdíjként. Az anyag szerint, ha a jelenleg 70 százalékos helyettesítési arányt 60 százalékra lehetne csökkenteni, akkor havonta 10 milliárd forintot lehetne megspórolni, vagyis éves szinten 120 milliárd forintot.

Az anyagban megjelennek az önkéntes pénztárak is, amelyeknek kiemelt szerepet szán az NGM. A munkaanyag úgy vélekedik, hogy akár az állami kedvezményeket is lehetne növelni, ha a szektor visszatér a nonprofit jelleghez. Pontosan ezért felvetődött, hogy a tárca a nyugdíjkasszák működtetéséből kizárná a biztosítókat és a bankokat.