adozona.hu
Szja-törvény vs. Tbj. szerinti értelmezés: összefoglaló az illetőség meghatározásáról
//adozona.hu/szja_ekho_kulonado/Tbj_Szja_tv_szjatorveny_illetoseg_kettos_ad_7KWOHB
Szja-törvény vs. Tbj. szerinti értelmezés: összefoglaló az illetőség meghatározásáról
Tetszik
2025 nyarán az Adózóna Heuréka podcast sorozatában az illetőség meghatározását és fontosságát tárgyaltuk dr. Radics Zsuzsanna szakértőtársammal. A magánszemély jövedelme után, vagy épp ellenkezőleg, jövedelem hiányában az szja, járulék, szocho és egészségügyi szolgáltatási járulék kötelezettségét is jelentősen befolyásolja az illetőség kérdése.
A 2025 nyarán az Adózóna Heuréka podcast sorozatában megjelent adás a címre kattintva érhető el.
Meglátásom szerint egy ilyen bonyolult kérdésben a hallás általi értés mellett a vizuális érzékelés is igen fontos. Ezért könnyen áttekinthető formában megosztom az illetőség meghatározásának egyes szempontjait az szja- és a Tbj. törvényben használt fogalmak alapján.
| Szja tv. szerinti illetőség (Szja tv. 3. § 2.3. pont) |
Tbj. szerinti illetőség (Tbj. 4. § 1 pont) |
Megjegyzés |
| magyar állampolgár | Magyarország területén a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár. | Érdekesség, hogy a magyar állampolgár fő megközelítés szerint nem veszíti el adóügyi illetőségét a magyar előírás értelmében, azonban a kettős adózás elkerülésére vonatkozó egyezmény alapján az illetőség változhat. Adóban az állandó lakóhely az olyan lakóhely, ahol a magánszemély tartós ottlakásra rendezkedett be és ténylegesen ott lakik. Nem változik az állandó lakóhely, ha a magánszemély ideiglenes jelleggel huzamosabb ideig külföldön tartózkodik. A Tbj. szerint viszont a bejelentett lakóhely jelentőséggel bír. Különösen fontos ez, amikor a magyar állampolgár nem (adó és tb) egyezményes országban él. |
| (kivéve, ha egyidejűleg más államnak is állampolgára, és belföldön nem rendelkezik a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvényben meghatározott lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel) | A bejelentett lakóhely kettős állampolgároknál hangsúlyosabb. Így a kettős állampolgárnak javasolt kijelentkeznie, ha nem szeretne magyar illetőségű lenni. Lakóhely: a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerinti lakóhely. Tartózkodási hely: a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerinti tartózkodási hely, valamint a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló törvény szerint az idegenrendészeti hatósághoz bejelentett szálláshely (Art. 37. és 45. pontja). |
|
| az a természetes személy, aki a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározottak szerint a szabad mozgáshoz és a három hónapot meghaladó tartózkodáshoz való jogát az adott naptári évben – a ki- és beutazás napját is egész napnak tekintve – legalább 183 napig Magyarország területén gyakorolja | a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó személy, aki a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát Magyarország területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik | EGT-állampolgárok esetében regisztrációs igazolást a Magyarországra történő első beutazás alkalmával szükséges igényelni, ha a tartózkodás meghaladja a 90 napot. A bejelentést követően a lakcímkártyát a hatóság kiállítja, tehát lakcímkártyával 90 napot meghaladóan Magyarországon tartózkodó személy rendelkezik, de ennél korábban is kiváltható. Szja vonatkozásában csak akkor minősül belföldi illetőségűnek, ha adóéven belül több, mint 183 napot tartózkodik Magyarországon, a ki és beutazás törtnapját is egész napnak tekintjük, továbbá akkor is, ha kevesebb mint 183 napot tartózkodik Magyarországon, de csak itt van állandó lakóhelye vagy létérdekeinek központja |
| a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló törvény hatálya alá tartozó huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező | huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező | A nem EGT-állampolgárok fő megközelítés szerint akkor minősülnek adó- és tb-belföldinek, ha huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkeznek Magyarországon. Nem tévesztendő össze a tartós és a huzamos tartózkodás. A Harmtv. 74. § (1) huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkezik az a harmadik országbeli állampolgár, aki a) e törvény hatálybalépése előtt aa) bevándorlási engedélyt, ab) letelepedési engedélyt, ac) ideiglenes letelepedési engedélyt, ad) nemzeti letelepedési engedélyt, ae) EK letelepedési engedélyt, b) e törvény szerint ba) ideiglenes tartózkodási kártyát, bb) nemzeti tartózkodási kártyát, vagy bc) EU tartózkodási kártyát kapott. (2) A huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező harmadik országbeli állampolgárt a tartózkodási engedéllyel rendelkezők jogszabályban biztosított jogosultságai illetik meg azzal, hogy – a (3) bekezdés szerinti kivétellel – Magyarország területén határozatlan időtartamú tartózkodásra jogosult. |
| kivéve: – a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény 83. § (1) bekezdés e) pontja hatálya alá tartozó huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező személy, feltéve, hogy bármely 12 hónapos időszakban – a ki- és beutazás napját is egész napnak tekintve – kevesebb mint 183 napot tartózkodik Magyarország területén. | Ez a kivétel a huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező, illetve menekültként elismert harmadik országbeli állampolgár kiskorú gyermekére vonatkozik. | |
|
hontalan személy |
hontalan |
Hontalan: akit saját joga szerint egyetlen állam sem ismer el állampolgárának |
| menekültként vagy oltalmazottként elismert személy | Az a személy lehet menekült, aki faji, illetőleg vallási okok, nemzetiségi -, vagy meghatározott társadalmi csoporthoz tartozása, avagy politikai meggyőződése miatt hazájában üldöztetést szenvedett el, vagy ilyen üldöztetéstől megalapozottan fél, jelenleg Magyarország területén tartózkodik, és menekültstátusz iránti kérelme alapján a menekültügyi hatóság őt nemzetközi védelemben részesítette. Oltalmazottként kiegészítő védelemben részesülhet az a személy, aki ugyan nem felelt meg a menekültkénti elismerés feltételeinek, de fennáll annak a veszélye, hogy származási országába történő visszatérése esetén őt súlyos sérelem érné, és nem tudja, vagy az e veszélytől való félelmében nem kívánja hazája védelmét igénybe venni. |
|
| továbbá az előbbieken túl, akinek kizárólag belföldön van állandó lakóhelye | Előfordulhat, hogy a külföldi személy külföldön bérelt lakásban lakott és ideköltözéskor a külföldi lakóhelye megszűnt, vagy saját tulajdonú lakását bérbe adta. | |
| létérdekei központja belföld, ha egyáltalán nem vagy nem csak belföldön rendelkezik állandó lakóhellyel | Létérdekek központja az az állam, amelyhez a magánszemélyt a legszorosabb személyes, családi és gazdasági kapcsolatok fűzik. | |
| szokásos tartózkodási helye belföldön található, ha egyáltalán nem vagy nem csak belföldön rendelkezik állandó lakóhellyel, és létérdekei központja sem állapítható meg | Szokásos tartózkodási hely: a természetes személynek akkor van Magyarország területén szokásos tartózkodási helye, ha az adott naptári évben – a ki- és beutazás napját is egész napnak tekintve – legalább 183 napot belföldön tartózkodott (Art. 7. § 44. pont). |
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
Ez engem is érdekel
Hozzászólások (0)