adozona.hu
Táppénz: mikor jár és mikor nem, milyen jövedelmeket lehet mellette szerezni?
//adozona.hu/tb_jarulekok_nyugdij/Tappenz__mikor_jar_es_mikor_nem_milyen_jove_BAKY32
Táppénz: mikor jár és mikor nem, milyen jövedelmeket lehet mellette szerezni?
Gyakran merül fel probléma, bizonytalanság a táppénzfolyósítás melletti munkavégzéssel, az ezen időszakban szerzett járulékalapot képező jövedelemmel kapcsolatban. Cikkünkben rámutatunk néhány idevágó fontos kérdésre.
Nem jár azonban a táppénz
a) a betegszabadság lejártát követő szabadnapra, heti pihenőnapra és munkaszüneti napra, ha az ezen napokat követő első munkanapon a keresőképtelenség már nem áll fenn,
b) a táppénzre való jogosultság első napjának azon részére, amely alatt a biztosított keresőtevékenységet folytatott,
c) a gyermekgondozást segítő ellátás folyósításának az idejére, ide nem értve a segély mellett végzett munka alapján járó táppénzt,
d) a letartóztatás és a szabadságvesztés tartamára,
e) a saját jogú nyugdíj folyósításának időtartamára,
f) a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a táncművészeti életjáradék és az átmeneti bányászjáradék folyósításának az idejére, ide nem értve a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a táncművészeti életjáradék, illetve az átmeneti bányászjáradék mellett végzett munka alapján járó táppénzt.
A táppénz folyósítását meg kell szüntetni, ha a jogosult az elrendelt orvosi vizsgálaton elfogadható ok nélkül nem jelent meg, vagy a keresőképesség elbírálásának ellenőrzése során a szakértő, illetve a felülvéleményező főorvos általi vizsgálatához nem járult hozzá. A szakértő, illetve a felülvéleményező főorvos – a kezelő orvos jelenlétében – a keresőképességet a jogosult tartózkodási helyén is ellenőrizheti. A táppénz folyósítását akkor is meg kell szüntetni, ha a táppénzre jogosult a keresőképességét elbíráló orvos utasításait nyilvánvalóan nem tartja be, illetve a gyógyulását tudatosan késlelteti.
Tájékozódjon részletesebben az Adózóna táppénzszabályokat ismertető írásaiból! |
A felsorolás a) pontja alapján például, ha a munkavállaló pénteken még betegszabadságon volt, de hétfőtől már keresőképes, akkor a hétvégére nem jár neki táppénz.
A b) pont alapján a keresőképtelenség kezdő napjára – amennyiben azon a napon dolgozott is a biztosított – arányosan, tehát „tört” összegben jár számára a táppénz. Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy a táppénzfolyósítás tartamára nem részesülhet járulékalapot képező jövedelemben.
Például, ha a dolgozó táppénzt kap, de jutalmat vagy elmaradt munkabért, esetleg bónuszelőleget fizetnek ki neki, az után az általános szabályok szerint megfizeti a társadalombiztosítási járulékot, de ez nem érinti a táppénzjogosultságát.
Ugyanígy nem befolyásolja az sem a táppénzjogosultságot, ha az átalányadózó egyéni vállalkozónak bevétele keletkezik a táppénz tartama alatt. Utána a társadalombiztosítási járulékot az általános szabályok szerint határozza meg, azzal, hogy a táppénzfolyósítás tartama alatt mentesül a minimum járulékfizetési kötelezettség alól.
A d) pont esetében bizonyos tekintetben „túlbiztosít” a jogszabály, hiszen a fogva tartás tartama alatt szünetel a biztosítás, tehát eleve nem jár a táppénz. (Igaz, ezt a szabályt a baleseti táppénzre is kell alkalmazni, amely azon időszakra is jár, amikor az érintett nem biztosított.)
A c) és f) pontokban említett ellátások szintén kizárják a táppénzt, kivéve, ha az az ezen ellátások mellett folytatott keresőtevékenység alapján kerül megállapításra.
A nyugdíjas munkavállalónál szintén kizárt a táppénz, ő legfeljebb betegszabadságot vehet igénybe keresőképtelenség esetén. Mivel a keresőképtelenséget és a táppénzjogosultságot minden jogviszonyban külön-külön kell elbírálni, a jogszabály nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a táppénzben részesülő személy másik jogviszonyában munkát végezzen. Ugyanakkor ez e munkavégzés nem hátráltathatja a gyógyulását, nem állhat ellentétben az orvosa utasításaival.
A munkaadó mindezt nem ellenőrizheti, ám – ahogy erről már többször is írtunk – kezdeményezheti a kormányhivatalnál a dolgozó keresőképességének a felülvizsgálatát. Ennek díja az 50/1990. NM-rendelet alapján 15 800 forint.
Kapcsolódó cikkünk: Alkalmazott keresőképességének felülvizsgálata: mutatjuk a változásokat
Hozzászólások (0)