hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Táppénz: mikor jár és mikor nem, milyen jövedelmeket lehet mellette szerezni?

  • Széles Imre, társadalombiztosítási szakértő

Gyakran merül fel probléma, bizonytalanság a táppénzfolyósítás melletti munkavégzéssel, az ezen időszakban szerzett járulékalapot képező jövedelemmel kapcsolatban. Cikkünkben rámutatunk néhány idevágó fontos kérdésre.

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (Eb.) 47. szakasza értelmében a táppénz minden naptári napra jár, ideértve a szabadnapot, a heti pihenőnapot és a munkaszüneti napot is.

Nem jár azonban a táppénz

a) a betegszabadság lejártát követő szabadnapra, heti pihenőnapra és munkaszüneti napra, ha az ezen napokat követő első munkanapon a keresőképtelenség már nem áll fenn,

b) a táppénzre való jogosultság első napjának azon részére, amely alatt a biztosított keresőtevékenységet folytatott,

c) a gyermekgondozást segítő ellátás folyósításának az idejére, ide nem értve a segély mellett végzett munka alapján járó táppénzt,

d) a letartóztatás és a szabadságvesztés tartamára,

e) a saját jogú nyugdíj folyósításának időtartamára,

f) a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a táncművészeti életjáradék és az átmeneti bányászjáradék folyósításának az idejére, ide nem értve a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a táncművészeti életjáradék, illetve az átmeneti bányászjáradék mellett végzett munka alapján járó táppénzt.

A táppénz folyósítását meg kell szüntetni, ha a jogosult az elrendelt orvosi vizsgálaton elfogadható ok nélkül nem jelent meg, vagy a keresőképesség elbírálásának ellenőrzése során a szakértő, illetve a felülvéleményező főorvos általi vizsgálatához nem járult hozzá. A szakértő, illetve a felülvéleményező főorvos – a kezelő orvos jelenlétében – a keresőképességet a jogosult tartózkodási helyén is ellenőrizheti. A táppénz folyósítását akkor is meg kell szüntetni, ha a táppénzre jogosult a keresőképességét elbíráló orvos utasításait nyilvánvalóan nem tartja be, illetve a gyógyulását tudatosan késlelteti.

Tájékozódjon részletesebben az Adózóna táppénzszabályokat ismertető írásaiból!

A felsorolás a) pontja alapján például, ha a munkavállaló pénteken még betegszabadságon volt, de hétfőtől már keresőképes, akkor a hétvégére nem jár neki táppénz.

A b) pont alapján a keresőképtelenség kezdő napjára – amennyiben azon a napon dolgozott is a biztosított – arányosan, tehát „tört” összegben jár számára a táppénz. Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy a táppénzfolyósítás tartamára nem részesülhet járulékalapot képező jövedelemben.

Például, ha a dolgozó táppénzt kap, de jutalmat vagy elmaradt munkabért, esetleg bónuszelőleget fizetnek ki neki, az után az általános szabályok szerint megfizeti a társadalombiztosítási járulékot, de ez nem érinti a táppénzjogosultságát.

Ugyanígy nem befolyásolja az sem a táppénzjogosultságot, ha az átalányadózó egyéni vállalkozónak bevétele keletkezik a táppénz tartama alatt. Utána a társadalombiztosítási járulékot az általános szabályok szerint határozza meg, azzal, hogy a táppénzfolyósítás tartama alatt mentesül a minimum járulékfizetési kötelezettség alól.

A d) pont esetében bizonyos tekintetben „túlbiztosít” a jogszabály, hiszen a fogva tartás tartama alatt szünetel a biztosítás, tehát eleve nem jár a táppénz. (Igaz, ezt a szabályt a baleseti táppénzre is kell alkalmazni, amely azon időszakra is jár, amikor az érintett nem biztosított.)

A c) és f) pontokban említett ellátások szintén kizárják a táppénzt, kivéve, ha az az ezen ellátások mellett folytatott keresőtevékenység alapján kerül megállapításra.

A nyugdíjas munkavállalónál szintén kizárt a táppénz, ő legfeljebb betegszabadságot vehet igénybe keresőképtelenség esetén. Mivel a keresőképtelenséget és a táppénzjogosultságot minden jogviszonyban külön-külön kell elbírálni, a jogszabály nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a táppénzben részesülő személy másik jogviszonyában munkát végezzen. Ugyanakkor ez e munkavégzés nem hátráltathatja a gyógyulását, nem állhat ellentétben az orvosa utasításaival.

A munkaadó mindezt nem ellenőrizheti, ám – ahogy erről már többször is írtunk – kezdeményezheti a kormányhivatalnál a dolgozó keresőképességének a felülvizsgálatát. Ennek díja az 50/1990. NM-rendelet alapján 15 800 forint.

Kapcsolódó cikkünk: Alkalmazott keresőképességének felülvizsgálata: mutatjuk a változásokat

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Kiküldetés nem saját gépjárművel

Lepsényi Mária

adószakértő

Magánszemély ingóságot értékesít

Lepsényi Mária

adószakértő

Egyéni vállalkozó, átalányadó

Lepsényi Mária

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 szeptember
H K Sze Cs P Sz V
26 27 28 29 30 31 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 1 2 3 4 5 6

Együttműködő partnereink