hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Tanúval is igazolhatja nyugdíjjogosultságát

  • Széles Imre, társadalombiztosítási szakértő

A nyugellátás megállapítása során elsődlegesen a nyugdíjbiztosítás nyilvántartásának adataiból kell kiindulni. A társadalombiztosítási igazgatási szervek által nem igazolt szolgálati időt, korkedvezményre jogosító időt, valamint az együttélés, a magyarországi tartózkodás tényét tanúkkal is alá lehet támasztani.

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.)  43. paragrafusának (2) bekezdése értelmében a szolgálati időt főszabályként a társadalombiztosítási igazgatási szervek nyilvántartása alapján kell számításba venni. Az említett nyilvántartások alapján nem igazolt szolgálati időket – ha jogszabály másként nem rendelkezik – abban az esetben kell figyelembe venni, ha azokat az igénylő

• a foglalkoztató által kiállított egykorú eredeti okirattal (igazolással), vagy
• a foglalkoztató eredeti nyilvántartásai alapján kiállított igazolással, vagy
• egyéb hitelt érdemlő módon

bizonyítja. Utóbbi körbe tartozik a tanúk által történő igazolás is.

A tényállás tanúk által történő tisztázását egyébként az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. (Ákr.) törvény 62. paragrafusa is lehetővé teszi. Az említett szakasz rögzíti, hogy a hatósági eljárásban minden olyan bizonyíték felhasználható, amely a tényállás tisztázására alkalmas (ide nem értve a hatóság által jogszabálysértéssel megszerzett bizonyítékot). Emellett a hatóság számára megengedi, hogy szabadon választhassa meg a bizonyítás módját, és a rendelkezésre álló bizonyítékokat szabad meggyőződése szerint értékelje.

Nyugdíjbiztosítási ügyekben a szolgálati idő és a korkedvezményre jogosító idő igazolására, illetve az együttélés bizonyítására vonatkozó eljárás keretében szoktak elsődlegesen bevonni tanúkat, de sor kerülhet tanúmeghallgatásra az életvitelszerűen Magyarországon tartózkodás vizsgálata során is.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben részletezzük, mely esetekben számít erős bizonyítéknak a tanú meghallgatása, és annak során milyen szabályokat kell betartani.

A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

EU-s számla áfásan

Bunna Erika

adótanácsadó

Ez engem is érdekel Ez engem is érdekel

Magyar–Japán egyezmény

Horváthné Szabó Beáta

adószakértő

Ez engem is érdekel Ez engem is érdekel

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 április
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink