hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Szociális hozzájárulási adó: nyugdíjon innen és túl

  • Széles Imre, társadalombiztosítási szakértő

A nyugdíjasnak minősülő személy társadalombiztosítási jogállása, valamint járulék-, illetve szochofizetési kötelezettsége jelentősen különbözik a nem nyugdíjas személyétől. Emellett a nyugdíjas státusz az esetek jó részében a fennálló jogviszony tartama alatt következik be (sőt nem egyszer visszamenőlegesen), ami gyakran okoz problémát a kötelezettségek megállapítását illetően. A következőkben azt vizsgáljuk meg, hogy az egyes jogszabályok milyen előírásokat tartalmaznak erre a helyzetre.

A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) egyértelműen „kezeli” ezt szituációt. A nyugdíjas személyt kiegészítő tevékenységűnek tekinti, akire a nyugdíjazás napjától a fennálló jogviszonyában nem terjed ki a biztosítás, és ennek megfelelően járulékfizetési kötelezettség sem terheli.

Ugyanakkor a 30. szakasza rögzíti, hogy a biztosítással járó jogviszony megszűnését követően, e jogviszony alapján kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelmet úgy kell figyelembe venni, mintha annak kifizetésére a jogviszony fennállásának utolsó napján került volna sor.

Szociális hozzájárulási adó és nyugdíj témakörben további írásokat az Adózónán itt olvashat.

Tehát abban az esetben, ha a nyugdíjazást megelőző időszakra kerül sor kifizetésre a nyugdíjazást követően, a díjazást úgy kell tekinteni, mintha annak kifizetése a nyugdíjazást megelőzően történt volna, és ennek megfelelően terheli a társadalombiztosítási járulék. Így, ha az adott személy továbbfoglalkoztatásra kerül, akkor adott esetben a havi munkabérét, illetve díjazását ennek megfelelően meg kell osztani: járulékalapot képező és járulékalapot nem képező jövedelemre.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy egy példán keresztül megismerje, miként kell a fentieket a gyakorlatban alkalmazni, illetve hogyan változik a számolás, ha a példában szereplő személy mezőgazdasági őstermelő!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Egyéni vállalkozásból kivonás

Lepsényi Mária

adószakértő

Ingatlan szerzésének időpontja

Lepsényi Mária

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 november
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink