PwC: ezek a legfontosabb változások a társadalmi egyeztetésre kitett őszi adócsomagban

Megosztás Tetszik

A PwC Magyarország honlapján összefoglalta a társadalmi egyeztetésre adott őszi adócsomag tervezetének legfontosabb momentumait.

Élőmunkát terhelő adók

Családi kedvezmény

A tervezet szerint 2025. július elsejével a családi kedvezmény összege a korábbi másfélszeresére, 2026. január elsejével pedig kétszeresére emelkedik. Így egy kiskorú gyermek után nem 10 ezer forint adómegtakarítás érhető el, hanem 2025. nyarától 15 ezer, majd 2026-ban 20 ezer forint – havonta. Ugyanilyen arányban nő a két- és háromgyermekesek esetén is a kedvezmény, azaz például három kisgyermeket nevelők esetében 2026-tól havonta nem 99 ezer forint, hanem 198 ezer forint marad majd a nagycsaládosok pénztárcájában.

Vállalati konditerem mentessége

A tervezet javaslatot tesz a személyi jövedelemadóról szóló törvény pontosítására 2024. január elsejei hatállyal, mely lehetővé teszi azt, hogy a munkáltatók vagy más kifizetők által fenntartott, sportolási célú létesítményeket, és az abban elhelyezett sporteszközöket a munkavállalók, más magánszemélyek ingyenesen vagy kedvezményes áron használhassák – adókötelezettség nélkül. Így a vállalati edzőterem vagy kosárlabda pálya ingyenes használata után a munkavállalóknak nem kell majd adózniuk.

Betétdíjas csomagolás átengedése

A jogszabály-módosítási tervezet a törvény kihirdetését követő naptól kimondaná, hogy a vállalatok a visszaváltási díjas termékeket – azaz jellemzően az 50 forintos műanyag palackokat és alumínium dobozokat – adómentesen engedhetik át a magánszemélyek részére. Így például nem keletkezik adófizetési kötelezettség akkor, ha az üzleti tárgyaláson vagy egy konferencián elfogyasztott üditő palackját az üzleti partner, a konferencia résztvevője hazaviszi, majd azt saját maga váltja vissza.

Szociális hozzájárulási adó, a munkaerőpiacra lépők kedvezménye

A tervezet 2025. január elsejével a szociális hozzájárulási adóról szóló törvénybe emeli át egy 2024 augusztusától alkalmazandó kormányrendelet előírásait. E rendelkezések két oldalról is korlátozzák a munkaerőpiacra lépők szociális hozzájárulási adóval kapcsolatos kedvezményét. Egyrészt ezt a kedvezményt csak azon újonnan felvett munkavállalók után lehet igénybe venni, akik az elmúlt 12 hónapban legfeljebb 3 hónapig dolgoztak más munkáltatónál. 2024 augusztusa előtt ez a figyelési időszak 9 hónap volt. A másik változás pedig megfelezi a kedvezmény igénybevételének időtartamát, azaz a munkáltató a korábbi kétéves időtartam helyett csak egy éven keresztül csökkentheti a szociális hozzájárulási adó alapját a minimálbér összegével (), és további fél évig a minimálbér 50 százalékával (egy év helyett), emelik ki a PwC Magyarország szakértői.

Közvetlen adók

Globális minimumadó

A globális minimumadó által érintett belföldi vállalatok számára a 2024-ben kezdődő adóév kezdő napjától számított 12 hónapon belül – naptári éves vállalatok esetén 2024.12.31-éig – bejelentési kötelezettséget ír elő a minimumadó törvény.

A bejelentési kötelezettségnek minden, a szabályozás hatálya alá tartozó vállalkozásnak eleget kell tennie, függetlenül attól, hogy élhet-e valamelyik mentességgel. Eddig nem volt ismert, hogy a bejelentés körében milyen információkat kell ismertetnie a vállalatoknak. Ebben ad némi útmutatást a jogszabály-módosítási tervezet, amely alapján a bejelentésben a minimumadó törvény hatálya alatti vállalkozásoknak be kell mutatniuk:

• a vállalatcsoport valamennyi tagjának azonosító adatait (pl. cégnév, adószám),
• a csoporttagok közötti részesedési viszonyokat és
• valamennyi társaság minimumadó törvény szerinti minősítését.

A minősítés azonosítása már egy globális minimumadó szempontú elemzést tehet szükségessé, amely kapcsán fontos kiemelni, hogy annak elvégzéséhez a teljes vállalatcsoport, valamint a csoporttagok globálisminimumadó-szabályok szerinti minősítésének ismerete is szükséges lesz. Ez több esetben a szavazati jogok és az egyes csoporttagok tőkében fennálló részesedéseinek ismeretén túl akár azt is jelenti, hogy a globális minimumadó ún. vélelmezett konszolidációs szabálya szempontjából a magyar társaságoknak minősíteni kell, hogy ki minősül a végső anyavállalatának.

A fentieken túl a tervezet implementálja a minimumadó törvény szabályai között az UTPR adó csoporttagok közötti elosztásának módszerét is.

Társasági adó

A tervezet alapján kiegészülnek a társasági adóról szóló törvény hibrid adóelkerülés elleni szabályai is, melyeket a jogalkotó az európai uniós irányelvből ültetett át. Ennek keretében az ún. kettős levonhatósági esetekben megtagadta Magyarországon a ráfordításként való elszámolást, hogy ezzel elkerülje a kettős nem-adóztatás esetét. A magyar implementációból azonban kimaradt annak rendezése, ha utólag ugyanazon entitások esetében kettősen figyelembe vett bevétel is keletkezett. Eddig a megtagadott ráfordítás miatti veszteség nem volt felhasználható a jövőben kettősen figyelembe vett bevétel esetén, így az véglegesen elveszett az adózók számára. A mostani tervezet a szabályozás eddigi hiányosságát kívánja pótolni, és előnyös változásként megteremti az adózók számára a korábban megtagadott ráfordítás figyelembevételét.

A tervezet tartalmazza továbbá azt is, hogy a számviteli törvény szerinti értékcsökkenés alkalmazható lesz a jövőben a veszélyes hulladék tárolására igénybe vett földterület, telek esetén, írják a PwC Magyarország szakértői.

Illeték

A tervezet alapján a gépjárműre és pótkocsira vonatkozó visszterhes vagyonátruházási illetékfizetési kötelezettség az ideiglenes rendszámmal rendelkező gépjármű belföldi átruházása (így már nem csak értékesítése) esetén is beáll.

Általános forgalmi adó

Fordított adózás körébe tartozó ügyletek

A tervezet 2025 január 1-jétől a fordított adózás körébe vonja a belföldi értékesítő által, belföldi adóalany-kereskedő részére gáz Közösség területén levő földgázrendszeren vagy bármely más, ilyen rendszerhez kapcsolt hálózaton keresztüli értékesítését is. Így tehát az adó megfizetésére kötelezett nem a belföldi értékesítő, hanem a termék, azaz a gáz beszerzője lesz. A módosítás 2026 év végéig lesz hatályban, 2027-től kivezetésre kerül.

Alanyi adómentesség

A törvénytervezet további részletszabályokkal egészíti ki, illetve pontosítja a törvény 2025. január 1. napjával hatályba lépő, az alanyi adómentességnek a belföldön letelepedett adóalanyok által a Közösség másik tagállamában történő választására; valamint az alanyi adómentességnek a belföldön nem letelepedett adóalanyok által belföldön történő alkalmazására vonatkozó rendelkezéseit, hagsúlyozzák a PwC Magyarország szakértői.

Jövedéki adó

A tervezet alapján a kereskedelmi gázolaj után visszaigényelhető jövedéki adó mértéke literenként 11,5, illetve 21,5 forintra emelkedik (az alkalmazandó adómérték függvényében); valamint lehetővé válik a vasúti árutovábbítási tevékenységhez felhasznált villamos energia utáni jövedéki adó visszaigénylése.

Vámigazgatás

A tervezet szerint pontosításra kerülnek a vámigazgatási eljárásban az állandó vámjogi képviselet bejelentésének a szabályai, valamint az áfa biztosítása alóli mentességi engedéllyel kapcsolatos részletek.

Utasok személyi poggyászában importált termékek általános forgalmi adó és jövedéki adó mentessége (utasforgalmi törvény)

A határövezetben dolgozókat vagy lakóhellyel rendelkezőket, illetve a harmadik országból beutazásra használt szállítóeszköz személyzetét már csak napi egy alkalommal, az első beutazás alkalmával illeti meg az adómentesség.

Transzferárazás

Jogkövetési vizsgálat

Az adócsomag pontosítja a jogkövetési vizsgálatra vonatkozó szabályokat, kifejezetten felhatalmazva az adóhatóságot arra, hogy a jogkövetési vizsgálat során vizsgálja a transzferár-nyilvántartást és a transzferár-adatszolgáltatást. 2025. január 1-től a transzferár-nyilvántartás, valamint transzferár-adatszolgáltatás ellenőrzésére irányuló jogkövetési vizsgálatra 60 nap áll az adóhatóság rendelkezésére.

APA eljárás

2025. január 1-jétől hosszabbodik a szokásos piaci ár megállapítására irányuló (APA) eljárás ügyintézési határideje. A 120 napos határidőt a jövőben két alkalommal 90 nappal hosszabbíthatja meg a Pénzügyminisztérium.

Számviteli törvény

A kis- és középvállalkozásokat érintő adminisztrációs terhek csökkentése érdekében a javaslat szerint emelkednek az egyszerűsített éves beszámoló és az összevont (konszolidált) éves beszámoló összeállítására vonatkozó kötelezettséget és a könyvvizsgálati kötelezettséget meghatározó értékhatárok a következők szerint:
Az egyszerűsített éves beszámoló választására vonatkozó értékhatárok:
a) a mérlegfőösszegre vonatkozó kritérium 1200 millió forint helyett 2000 millió forintra,
b) az éves nettó árbevételre vonatkozó határérték 2400 millió forint helyett 4000 millió forintra változik.

A konszolidáltbeszámoló-készítési kötelezettségre vonatkozó értékhatárok:
a) a mérlegfőösszeg 6000 millió forint helyett 10 000 millió forintra módosul,
b) az éves nettó árbevétel 12 000 millió forint helyett 20 000 millió forintra módosul.

A könyvvizsgálati kötelezettség alóli mentesülés feltételei közül a nettó árbevételre vonatkozó értékhatár 300 millió forintról 600 millió forintra változik a tervezet szerint, írják a PwC Magyarország szakértői.

ESG-kötelezettségek

A javaslat számos kiegészítést tartalmaz a fenntarthatósági jelentés könyvvizsgálójának kiválasztására vonatkozó folyamat kapcsán.

Egyéb változások

A javaslat értelmében hatályát vesztik

• az extraprofit adókról szóló kormányrendelet azon rendelkezései, amelyek a pénzügyi tranzakciós illeték mértékének emelésére terjedtek ki, a kiegészítő pénzügyi tranzakciós illetékre vonatkozó rendelkezések viszont továbbra is változatlanul hatályban maradnak;
• a veszélyhelyzet idején a mezőgazdaságban felhasznált gázolaj utáni adó-visszaigénylésről szóló kormányrendelet;
• az ukrajnai fegyveres konfliktusra tekintettel bevezetett egyes mulasztási bírság értékek; valamint
• az ukrajnai fegyveres konfliktusra tekintettel bevezetett, a szociális hozzájárulási adóval kapcsolatos speciális szabályok köre.

Eljárásjogi rendelkezések

Az eljárásjogi jogszabályok számos (sok esetben pontosító) javaslatot tartalmaznak, ezek közül néhány a teljesség igénye nélkül:

Adózás rendje

• Az e-nyugta bevezetésével kapcsolatban további pontosításokat tartalmaz a javaslat mind az e-pénztárgép, mind a vevői alkalmazás kapcsán.
• Harmadik országbeli állampolgár esetében egyszerűsítésként fogalmazódik meg, hogy a munkáltató is kérhet részükre adóazonosító jelet magyarországi munkavállalás esetében.
• Csoportos társasági adóalany megszűnése esetén a soron kívüli adóbevallás benyújtásának határideje - az általános 30 naptól eltérően – 90 nap lesz.
• A pénzforgalmi bankszámla nyitására kötelezettek között nevesítetten megjelenik a külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe is.
• A kockázatelemzés során feltárt anomáliák megszüntetése érdekében az adóhatóság már adategyeztetési eljárást is kezdeményezhet a korábban meghatározott intézkedések mellett. A javaslat részletesen kitér az adategyeztetés részletszabályaira és az ahhoz kapcsolódóan kiszabható szankcióra is.
• Új eljárás rendezi azt, ha a megszűnő munkaviszonyokat a munkáltató elfelejti bejelenteni, vagy más okból elmulasztja a ‘08-as bevallás benyújtását. Ilyen esetben előbb a NAV felszólító levelet küld, és csak akkor szab ki bírságot, ha a munkáltató a mulasztást határidőre nem rendezi.
• Rövidül az adószám törléséhez kapcsolódó türelmi idő a be nem nyújtott bevallások kapcsán. Az eddigi 180 nap helyett már 90 nap után lehetősége lesz az adóhatóságnak az adószám törlésére.
• A javaslat a korábban rendeleti szinten bevezetett új, szigorúbb (duplikált) általános mulasztási bírság tételeket az Art-ban is deklarálja.

Adóigazgatási eljárás

• Az új tény, körülmény adóellenőrzés során történő előterjesztésére vonatkozó, időbeli korlátozó rendelkezést - egy EU-s ítélet következményeként - a javaslat szerint nem kell majd alkalmazni a külföldiek speciális áfa-visszatérítési eljárásában 2025-től.
• Az online kapcsolattartás újabb mérföldköveként az adóhatóságnak lehetősége nyílik a jövőben az elektronikus hírközlő hálózat útján történő meghallgatásra.

Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárások

• A javaslat egyértelművé teszi, hogy a végrehajtási eljárás - közigazgatási per indítása esetében - nem csupán a halasztásra irányuló kérelem elbírálásáig szünetel, hanem a halasztó hatály időtartama alatt is.
• Az elektronikus kapcsolattartás lehetősége (illetve kötelezettsége) megjelenik a munkáltatói jövedelemletiltás esetében a munkáltató és adóhatóság relációjában is.
• Az általános közigazgatási rendtartás alapján átadott követelések végrehajtása során a késedelmi pótlék mértékét az adóeljárásban már érvényes mértékéhez igazítja a javaslat – írják a PwC Magyarország szakértői.