A kormány jelentős szigorítást tervez a rövid távú lakáskiadás terén Budapesten: négyszeresére nőhet az adó

Megosztás Tetszik

Az új gazdaságpolitikai akcióterv keretében elindul a fővárosi airbnb-szabályozás társadalmi egyeztetése, cél a megfizethető lakhatás biztosítása – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) hétfőn az MTI-vel.

A közlemény szerint ahhoz, hogy a magyar gazdaság 2025-ben 3–6 százalék közötti növekedést érhessen el, a kormány 21 intézkedésből álló, új gazdaságpolitikai akciótervet fogadott el. Ennek egyik pillére a megfizethető lakhatás biztosítása, hiszen az otthonteremtés generációkon átívelően a legfontosabb öngondoskodási kérdés, ami elengedhetetlen a fiatalok boldogulása és a családok jóléte szempontjából.

A budapesti lakhatási válság kezeléséhez a kormány megadta a lehetőséget az önkormányzatok számára, azonban máig – egy-két kivételtől eltekintve – a kerületek és a főváros nem tett semmit a megfizethető lakhatás biztosításáért – írták.

A budapesti lakhatási válság kezelése érdekében a kormány jelentősen szigorítja a rövid távú lakáskiadás (airbnb) szabályozását, az erről szóló rendelkezések társadalmi egyeztetése kezdődik meg hétfőn. A törvényjavaslat értelmében 2025-től kezdődően a magánszálláshelyek után fizetendő éves átalányadó – amely összegét tekintve 7 éve változatlan – Budapesten a négyszeresére, azaz lakószobánként a jelenlegi rendkívül alacsony 38 400 forintról 150 ezer forintra emelkedik. A javaslat mindemellett kétéves moratóriumot vezet be az airbnb típusú lakáskiadásra, azaz 2025-ben és 2026-ban nem lehet új nyilvántartásba vételt kezdeményezni rövid távú lakáskiadás céljából a fővárosban. A rövid távú lakáskiadás szabályozásának szigorítása a vidéki településeket semmilyen módon nem érinti – fejtette ki az NGM.

Megállapítható, hogy Budapest jelenlegi lakhatási helyzete kritikussá vált, ugyanis a lakásbérleti díjak aránya elérheti akár a havi jövedelmek 50–60 százalékát is. A fővárosban élő 800 ezer háztartás közel 18 százaléka, 140 ezer háztartás él hosszú távú bérletben, mely nemzetközi összehasonlításban is kimagasló – írták.

Ezt a helyzetet érdemben rontotta, hogy a turisztikai célú rövid távú lakáskiadás (airbnb) is jelentősen elterjedt az elmúlt években, így jelenleg közel 26 ezer szobában fogadnak vendégeket a főváros magánszálláshelyein. Ennek következtében pontosan az olyan méretű lakások kerültek ki a budapesti albérleti piacról, amilyeneket a fővárosi bérlakást kereső munkavállalók, diákok, fiatal családok keresnek. Az airbnb-célú ingatlanbefektetések az albérleti árak felhajtása mellett az ingatlanárak emelkedéséhez is jelentős mértékben hozzájárultak, ellehetetlenítve ezzel a saját otthont biztosítani kívánók számára a megfizethető lakhatást. A helyi lakosság így fokozatosan kiszorult a belső kerületek bérleti- és ingatlanpiacáról. Mindezt jól mutatja, hogy a lakásárak és a lakbérek Budapesten csak a Covid óta több mint 40 százalékkal emelkedtek. Mindemellett az airbnb az állandó lakosok háborítatlan magánélethez való jogait is korlátozza, különösen a főváros belső kerületei esetében – áll a közleményben.