Nyugdíjasként szerzett jövedelmet mikor terheli szocho?

Megosztás Tetszik

Közismert, hogy a saját jogú nyugdíjas által szerzett jövedelem mentesül a társadalombiztosítási kötelezettségek alól. Míg e mentesség a társadalombiztosítási járulék vonatkozásában „abszolút” – kivéve az utólagosan kifizetett nyugdíjazást (egészen pontosan a kiegészítő tevékenységű státuszt) megelőző időszakra járó biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyból származó jövedelmeket –, addig a szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség számos esetben terheli a nyugdíjasként szerzett jövedelmet is.

Kivéve azt az esetet, ha a nyugdíjas személy olyan időszakot illetően részesül a jövedelemben, amely időszakban a Tbj. (2019. évi CXXII. törvény) értelmében a biztosítása fennállt. Például, ha egy magánszemély 2025. április 1-jétől nyugdíjas, és a 2025. február hónapra vonatkozó megbízási díját májusban fizetik ki, abban az esetben terheli szociális hozzájárulási adó, ha az említett megbízás biztosítási kötelezettséggel járt.

Ezen túlmenően a saját jogú nyugdíjasnak is meg kell fizetnie a szociális hozzájárulási adót az egyéb jövedelmei után.

A szochotörvény 1. paragrafusának (4) bekezdése értelmében adófizetési kötelezettség terheli az szja-törvény szerint külön adózó jövedelmek közül

– a béren kívüli juttatások [szja-törvény 71. §],

– a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások [szja-törvény 70. §],

– a kamatkedvezményből származó jövedelem [szja-törvény 72. §]

szja-törvény szerinti adóalapként meghatározott összegét.

Ezen juttatások, jövedelmek után a szociális hozzájárulási adót abban az esetben is le kell róni, ha a kedvezményezett nyugdíjas.

A szochotörvény 1. paragrafusának (5) bekezdése alapján adóalapnak minősül

a) a vállalkozásból kivont jövedelem [szja-törvény 68. §],

b) az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem [szja-törvény 65/A §],

c) az osztalék [szja-törvény 66. §], a vállalkozói osztalékalap [szja-törvény 49/C §],

d) az árfolyamnyereségből származó jövedelem [szja-törvény 67. §],

e) az szja-törvény 1/B paragrafusának hatálya alá tartozó természetes személy e tevékenységből származó jövedelme,

f) az ingatlanalap befektetési jegyéből származó kamatjövedelem kivételével a természetes személy kamatjövedelme (szja-törvény 65. §)

g) az szja-törvény 67/B paragrafusának (5) bekezdése szerinti lekötési hozam

Magyarországon adóztatható része.

E jövedelmeket illetően a nyugdíjas státusznak semmilyen formában nincs jelentősége, tehát a nyugdíjast az általános szabályok szerint terheli a szochofizetési kötelezettség.

Olyannyira, hogy a jogszabályi hely a)–e) pontjaiba tartozó adóalapra vonatkozó maximum (2. § (2) bekezdés) meghatározása során a nyugdíjasként szerzett – így szochoalapot nem képező – jövedelmeket is figyelembe lehet venni.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben példán keresztül is bemutatjuk ezt, és ismertetjük a szochotörvény jövő januárban hatályba lépő rendelkezéseit, amelyek némileg árnyalják a mentességi szabályokat!