hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Nyugdíjasok, figyelem! Jövedelmek, amelyek után kell szochót fizetni

  • Széles Imre, társadalombiztosítási szakértő

Noha a nyugdíjasok szociális hozzájárulási adó (szocho) fizetésével (illetve az alóli mentességével) számos írásban foglalkoztunk, ám az ezzel összefüggő gyakori kérdések miatt hasznosnak gondoljuk visszatérni a témára.

A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény nem tartalmaz olyan előírást, amely egyértelműen, valamennyi jövedelemtípus esetén kizárja a nyugdíjasok szochokötelezettségét. Ahhoz, hogy választ adhassunk arra a kérdésre, mikor terheli, és mikor nem terheli szociális hozzájárulási adó a nyugdíjas jövedelmét, elsődlegesen azt kell megnézni, hogy a jogszabály mely adóalapok esetében mentesíti a nyugdíjasokat a kötelezettség alól.

A szochotörvény 5. paragrafusának (1) bekezdése értelmében nem keletkezik az 1. paragrafus (1)–(3) bekezdése szerint adófizetési kötelezettsége az e tevékenysége, jogállása alapján szerzett jövedelme tekintetében

a) a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak;

b) a társas vállalkozásnak a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozóra tekintettel;

f) a közérdekű nyugdíjas szövetkezetnek az öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő tagja között fennálló jogviszonyára tekintettel;

g) a kifizetőnek a Tbj. szerint kiegészítő tevékenységet folytató személyre tekintettel

i) az egyházi jogi személynek az egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személyre tekintettel, ha az egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személy saját jogú nyugdíjas természetes személy, vagy özvegyi nyugdíjban részesülő olyan természetes személy, aki a rá irányadó öregséginyugdíj-korhatárt már betöltötte. (Az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött özvegyi nyugdíjban részesülő egyházi személy után viszont a 10 százalékos nyugdíjjárulékot meg kell fizetnie az egyházi jogi személynek.)

Fentiek alapján tehát a kifizetőnek egyetlen, Tbj. 6. paragrafusában említett jogviszony esetében sem kell az önálló vagy nem önálló tevékenységből származó jövedelem után leróni a szociális hozzájárulási adót.

Ugyanezen jogszabályi hely j) pontja értelmében, amennyiben az összevont adóalapba tartozó jövedelem nem kifizetőtől származik, akkor magánszemélyként Tbj. szerint saját jogú nyugdíjasnak minősülő, adófizetésre kötelezett személynek csak az szja-törvény szerinti egyéb jövedelem után kell a szochót megfizetnie. E pont alapján mentesül például a nyugdíjas mezőgazdasági őstermelő vagy adószámos magánszemély a kötelezettség alól.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyből megtudhatja, mely nyugdíjasok által szerzett jövedelmek után kell szochót fizetni!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Tagi kölcsön

Pölöskei Pálné

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 június
H K Sze Cs P Sz V
27 28 29 30 31 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30

Együttműködő partnereink