Nyugdíj mellett dolgozik? Így veszítheti el ellátását

Megosztás Tetszik

Évközi nyugdíjba menetel esetén hogyan érvényesül a kereseti korlát? Figyelembe kell venni a nyugdíjazás előtti keresetet is? Időarányosan kell kiszámolni a kereseti korlátot? Olvasónk kérdésére Winkler Róbert, az Adózóna nyugdíjszakértője válaszolt.

Olvasónk kijelentette: azt érti, hogy a nyugdíjas munkavállaló éves jövedelme, ha meghaladja a minimálbér 18-szorosát, akkor attól a hónaptól kezdve nem jogosult a nyugdíjra. Kérdése az volt, hogy például ha valakinek a szeptember hónapig járó munkabére már meghaladja az 1 827 000 forintot, akkor az nem dolgozhat nyugdíj mellett (szeptember 25-étől megy nyugdíjba)? Vagy pedig a keresete nem haladhatja meg időarányosan, azaz havi szinten a minimálbér 1,5-szeresét?

Winkler Róbert mindenekelőtt felhívta a kérdező figyelmét, hogy a megkeresésében említett, a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 83/B §-a szerinti keresetkorlátot kizárólag az öregségi nyugdíjkorhatárt még be nem töltött nők kedvezményes nyugdíjában, illetve a korhatár előtti ellátásban részesülő személyek esetében kell alkalmazni.

Az említett nyugdíjfolyósítás korlátozás során a saját jogú nyugellátás, korhatár előtti ellátás megállapítását követően fennállt keresőtevékenységből származó kereseteket kell figyelembe venni. Az adott éven belül, a nyugellátás kezdő időpontjáig szerzett nyugdíjjárulék alapot képező keresetek a nyugellátás alapjául szolgáló havi átlagkereset kiszámításánál kerülnek figyelembe vételre, a Tny. 83/B §-a szerinti keresetkorlát során irrelevánsak, hiszen azok nem nyugdíjasként szerzett keresetek.

A megkeresése szerint az adott személy ez év szeptember 25-étől lenne nyugdíjas, ezért a vonatkozó jogi szabályozásnak megfelelően nyugdíjasként legkorábban szeptember 26-ától létesíthet új biztosítási jogviszonyt – szeptember 25-én nem állhat munkaviszonyban, vagy annak megfelelő biztosítási jogviszonyban. A Tny. 83/B §-a szerinti keresetkorlátozás szempontjából pedig kizárólag a szeptember 25-ét követő jogviszonyaiból származó kereseteit kell figyelembe venni. A jogszabályban rögzített éves keretösszeg – 2014. évben 1 827 000 forint – független azon ténytől, hogy a saját jogú nyugellátás, vagy a korhatár előtti ellátás év eleji időponttól, vagy év közbeni időponttól kerül megállapításra.

A megkeresése szerinti esetben tehát, figyelemmel arra, hogy a nyugdíj 2014. szeptember 25-ei dátummal kerülne megállapításra, a fent említett 1 827 000 forintos keresetkorlát a 2014. szeptember 25-ét követően december 31-éig szerzett nyugdíjjárulék alapot képező keresetekre vonatkozik.

Nyugdíjszakértőnk megjegyezte továbbá, hogy amennyiben az érintett a keresetkorlátot a decemberi hónapra vonatkozó nyugdíjjárulék alapot képező keresettel érné el, úgy abban az esetben a december havi nyugdíjat vissza kell fizetnie.