hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Nők kedvezményes nyugdíja: szolgálati idő számítása

  • adozona.hu

Olvasónk a különféle jogcímeken szerezhető szolgálati idő értelmezésének tisztázása érdekében fordult hozzánk. A kérdést Winkler Róbert nyugdíjszakértő válaszolta meg.

A kérdés részletesen így hangzik: a 1997. évi LXXXI. törvénnyel (hatályos: 2020. 07. 15. – 2020. 12. 31.) kapcsolatban szeretnék kérdezni: 18. § (2c) bekezdés: „A (2a) bekezdés alapján az öregségi teljes nyugdíj nem állapítható meg, ha a kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati idő nem éri el a harminckét évet, olyan nő esetén pedig, akinek gyermekek otthongondozási díját, vagy a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel ápolási díjat állapítottak meg, vagy aki 1998. január 1-jét megelőzően ezzel egy tekintet alá eső szolgálati időt szerzett, a harminc évet.” Mit jelent pontosan ez, hogy „1998. január 1-jét megelőzően ezzel egy tekintet alá eső szolgálati időt szerzett”? Másik kérdés: 30 év ténylegesen ledolgozott idő... „ápolási díjjal egy tekintet alá esik a tartósan beteg, vagy súlyosan fogyatékos, 12 évesnél fiatalabb, vér szerinti vagy örökbefogadott gyermek gondozásával a 29. § (5) bekezdés a) pontja alapján szerzett szolgálati idő”. (Tehát nem feltétlenül kell az, hogy valaki ápolási díjat igényeljen, és kapjon?)

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA

Nyugdíjra jogosító szolgálati időnek kizárólag a biztosításban töltött időt lehet figyelembe venni. Az 1998. január 1-jét megelőzően fennállt biztosítási jogviszonyok esetében azonban szolgálati időnek számít az az időszak is, amely alatt az érintett személy fizetés nélküli szabadságon volt. Szolgálati időként azonban legfeljebb a fizetés nélküli szabadság első harminc napját lehet elismerni. Ettől eltérően, a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) kormányrendelet (TnyR.) 29. § (5) bekezdése alapján a fizetés nélküli szabadság teljes időtartama szolgálati időt eredményezhet attól függően, hogy annak igénybevétele milyen jogcímen történt. Az egyik ilyen jogcím – TnyR. 29. § (5) bekezdés a) pontja –, ha a biztosított a fizetés nélküli szabadságot (gyes, gyed igénybevétele nélkül) a háromévesnél fiatalabb gyermeke otthoni gondozása miatt vette igénybe. Hasonlóan kell eljárni azok esetében, akik tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermekük otthoni gondozása miatt voltak fizetés nélküli szabadságon. A különbség annyi, hogy a beteg, illetve fogyatékos gyermek esetében a fizetés nélküli szabadság a gyermek tizenkét éves koráig volt igénybe vehető, azaz esetükben egy jóval hosszabb fizetés nélküli időszak eredményez szolgálati időt.

Szintén szolgálati időként kell elismerni annak a fizetés nélküli szabadságnak az időtartamát, amelynek a jogcíme tízévesnél fiatalabb gyermek otthoni ápolása volt. A gyermekek otthoni gondozása, ápolása jogcímén igénybe vett fizetés nélküli szabadság időtartama külön járulékfizetés nélkül eredményez szolgálati időt.

A nők kedvezményes nyugdíjazása tekintetében a 40 évi jogosultsági idő számításánál elkülönül a munkával szerzett jogosultsági idő, és a gyermekneveléssel szerzett jogosultsági idő.

Gyermekneveléssel szerzett jogosultsági időnek kell tekinteni a kifejezetten gyermeknevelésre tekintettel járó nyugdíjjárulék-köteles pénzellátásokban részesülés, azaz a gyed, gyes, gyet, gyod, vagy a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekre tekintettel megállapított ápolási díj folyósításával szerzett szolgálati időt. Jogosultsági időként kell figyelembe venni továbbá a járulékfizetéssel nem fedezett, de szintén gyermeknevelésre tekintettel járó pénzellátással, azaz cseddel, a terhességi gyermekágyi segéllyel, vagy örökbefogadói díjjal szerzett szolgálati időt is.

Az előzőekkel összefüggésben pedig a TnyR. 12. § (3) bekezdése arról rendelkezik, hogy a gyessel egyenértékű az 1998-at megelőző időszakra fennállt fizetés nélküli szabadság 30 napot meghaladó tartama, ha azt a nő háromévesnél fiatalabb gyermek gondozása miatt vette igénybe. Azt az 1998-at megelőzően szerzett szolgálati időt pedig, amelyet a nő azzal szerzett, hogy tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos, tizenkét évesnél fiatalabb vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekével 30 napot meghaladóan fizetés nélküli szabadságon volt, vagy három és tíz éves kor közötti, tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermeke miatt gyest vett igénybe, azt a gyermekek otthongondozási díjában (gyod) és a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel megállapított ápolási díjban eltöltött idővel szerzett szolgálati időnek, és jogosultsági időnek kell figyelembe venni.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Időszakos orvosi vizsgálatok

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Egyéni vállalkozásból kivonás

Lepsényi Mária

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 november
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink