hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Minimálbér-emelés: nézzük meg, miként hat a tb-közterhekre! – 1. rész

  • dr. Radics Zsuzsanna tb-szakértő, jogász

A biztosítási jogviszonyok egy részében egy ún. minimális alapból kell megfizetni a társadalombiztosítási járulékot és a szociális hozzájárulási adót. A minimálbér változása befolyásolja a minimális alap szerint fizetendő összeget. Cikkünk első részében a minimális alap szerinti idei fizetési kötelezettségeket ismertetjük munkaviszony, illetve egyéni- és társas vállalkozói jogviszony esetében.

A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvényben (Tbj.) foglalt biztosítási jogviszonyok közül az alábbi jogviszonyok esetén érvényesül a minimális alap:

  • munkaviszony (beleértve a munkaviszony jellegű jogviszonyokat is);
  • egyéni vállalkozó jogviszony;
  • társas vállalkozói jogviszony;
  • biztosított mezőgazdasági őstermelő.

Megjegyzés: a minimális alap szerinti fizetési kötelezettség nem vonatkozik a kiegészítő tevékenységet folytatókra.

Kezdjük az áttekintést elsőként a leggyakoribb jogviszonnyal, a munkaviszonnyal!

Rendelje elő a HVG TB 2022 különszámát kiadói kedvezménnyel!

Munkaviszony

Tbj. szerinti munkaviszony esetén a társadalombiztosítási járulék, és a szociális hozzájárulási adó alapja havonta legalább a minimálbér 30 százaléka, ami idén havi bruttó 60 000 forint.

Megjegyzés: természetesen, ha a Tbj. szerinti munkavállaló bére a fenti minimális alapot meghaladja, akkor ez a jövedelme lesz a társadalombiztosítási járulék, illetve a szociális hozzájárulási adó alapja.

A minimális alap részmunkaidős foglalkoztatás esetén merülhet fel. A társadalombiztosításijárulék-fizetésnél figyelemmel kell lenni arra, hogy ha részmunkaidős foglalkoztatásnál a tényleges bér alacsonyabb a minimális alapnál (pl. havi bruttó 40 000 forint), akkor a tényleges bér és a minimális alap közötti különbözet után (fenti példánál maradva a fennmaradó 20 000 forint után) a társadalombiztosításijárulék-fizetés a munkáltatót terheli. Meg kell említeni, hogy a társadalombiztosítási ellátások (pl. táppénz, csed, gyed) számítási szabályainak alkalmazása során úgy kell tekinteni ezt a munkáltatói befizetést, mintha azt a biztosított személy teljesítette volna.

Nem minden esetben kerül sor a fenti minimális alap alkalmazására. Van olyan eset, amikor a minimális alapot arányosítani kell, és van olyan élethelyzet, amikor a minimális alap nem érvényesül.

Munkaviszonynál a minimális alapot arányosítani kell, ha

  • a Tbj. szerinti munkaviszony hónap közben keletkezik vagy szűnik meg; vagy
  • adott hónap egészében szünetel a biztosítás; vagy
  • a biztosított táppénzben, baleseti táppénzben részesül, vagy 12 évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása címén fizetési nélküli szabadságot vesz igénybe.

Amennyiben a fenti körülmények a naptári hónap csak egy részében állnak fenn, a tb-közteherfizetés alsó határának kiszámításánál egy-egy naptári napra a fenti alap harmincad részét kell alapul venni.

A tényleges bér képezi a társadalombiztosítási járulék, és a szociális hozzájárulási adó alapját akkor, ha nem kell a minimális alapot alkalmazni. Így nincs minimális alap szerinti fizetési kötelezettség, amíg a Tbj. szerinti munkaviszonyban álló személy

  • csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban, gyermekek otthongondozási díjában, örökbefogadói díjban részesül;
  • gyermeknevelést segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül; vagy
  • tanulmányokat folytat nappali rendszerű iskolai oktatás keretében vagy nappali oktatás munkarendje szerinti köznevelési intézményben, illetve a szakképzésről szóló törvény szerint szakképző intézményben nappali rendszerű szakmai oktatásban, továbbá a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében.

A Tbj. szerinti munkaviszonyban fizetendő minimális alapnál figyelemmel kell lenni arra, hogy ha egyidejűleg több munkaviszonyban, részmunkaidőben dolgozik a munkavállaló, akkor minden egyes munkaviszonyban meg kell fizetni legalább a minimálbér 30 százalékából a társadalombiztosítási járulékot, és a minimálbér 30 százaléka után a szociális hozzájárulási adót.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja mennyi tb-közterhet fizetnek az egyéni- és társas vállalkozók a minimálbér emelése után!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Temetési segély

Dr. Császár Zoltán

adótanácsadó, jogász

Nyílt végű lízing áfa, számvitel

Nagy Norbert

adószakértő

Számlázás borravaló esetén

Nagy Norbert

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 október
H K Sze Cs P Sz V
30 1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 31 1 2 3

Együttműködő partnereink