Minimálbér-emelés: nézzük meg, miként hat a tb-közterhekre! – 1. rész

Megosztás Tetszik

A biztosítási jogviszonyok egy részében egy ún. minimális alapból kell megfizetni a társadalombiztosítási járulékot és a szociális hozzájárulási adót. A minimálbér változása befolyásolja a minimális alap szerint fizetendő összeget. Cikkünk első részében a minimális alap szerinti idei fizetési kötelezettségeket ismertetjük munkaviszony, illetve egyéni- és társas vállalkozói jogviszony esetében.

A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvényben (Tbj.) foglalt biztosítási jogviszonyok közül az alábbi jogviszonyok esetén érvényesül a minimális alap:

• munkaviszony (beleértve a munkaviszony jellegű jogviszonyokat is);
• egyéni vállalkozó jogviszony;
• társas vállalkozói jogviszony;
• biztosított mezőgazdasági őstermelő.

Megjegyzés: a minimális alap szerinti fizetési kötelezettség nem vonatkozik a kiegészítő tevékenységet folytatókra.

Kezdjük az áttekintést elsőként a leggyakoribb jogviszonnyal, a munkaviszonnyal!

Munkaviszony

Tbj. szerinti munkaviszony esetén a társadalombiztosítási járulék, és a szociális hozzájárulási adó alapja havonta legalább a minimálbér 30 százaléka, ami idén havi bruttó 60 000 forint.

Megjegyzés: természetesen, ha a Tbj. szerinti munkavállaló bére a fenti minimális alapot meghaladja, akkor ez a jövedelme lesz a társadalombiztosítási járulék, illetve a szociális hozzájárulási adó alapja.

A minimális alap részmunkaidős foglalkoztatás esetén merülhet fel. A társadalombiztosításijárulék-fizetésnél figyelemmel kell lenni arra, hogy ha részmunkaidős foglalkoztatásnál a tényleges bér alacsonyabb a minimális alapnál (pl. havi bruttó 40 000 forint), akkor a tényleges bér és a minimális alap közötti különbözet után (fenti példánál maradva a fennmaradó 20 000 forint után) a társadalombiztosításijárulék-fizetés a munkáltatót terheli. Meg kell említeni, hogy a társadalombiztosítási ellátások (pl. táppénz, csed, gyed) számítási szabályainak alkalmazása során úgy kell tekinteni ezt a munkáltatói befizetést, mintha azt a biztosított személy teljesítette volna.

Nem minden esetben kerül sor a fenti minimális alap alkalmazására. Van olyan eset, amikor a minimális alapot arányosítani kell, és van olyan élethelyzet, amikor a minimális alap nem érvényesül.

Munkaviszonynál a minimális alapot arányosítani kell, ha

• a Tbj. szerinti munkaviszony hónap közben keletkezik vagy szűnik meg; vagy
• adott hónap egészében szünetel a biztosítás; vagy
• a biztosított táppénzben, baleseti táppénzben részesül, vagy 12 évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása címén fizetési nélküli szabadságot vesz igénybe.

Amennyiben a fenti körülmények a naptári hónap csak egy részében állnak fenn, a tb-közteherfizetés alsó határának kiszámításánál egy-egy naptári napra a fenti alap harmincad részét kell alapul venni.

A tényleges bér képezi a társadalombiztosítási járulék, és a szociális hozzájárulási adó alapját akkor, ha nem kell a minimális alapot alkalmazni. Így nincs minimális alap szerinti fizetési kötelezettség, amíg a Tbj. szerinti munkaviszonyban álló személy

• csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban, gyermekek otthongondozási díjában, örökbefogadói díjban részesül;
• gyermeknevelést segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül; vagy
• tanulmányokat folytat nappali rendszerű iskolai oktatás keretében vagy nappali oktatás munkarendje szerinti köznevelési intézményben, illetve a szakképzésről szóló törvény szerint szakképző intézményben nappali rendszerű szakmai oktatásban, továbbá a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében.

A Tbj. szerinti munkaviszonyban fizetendő minimális alapnál figyelemmel kell lenni arra, hogy ha egyidejűleg több munkaviszonyban, részmunkaidőben dolgozik a munkavállaló, akkor minden egyes munkaviszonyban meg kell fizetni legalább a minimálbér 30 százalékából a társadalombiztosítási járulékot, és a minimálbér 30 százaléka után a szociális hozzájárulási adót.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja mennyi tb-közterhet fizetnek az egyéni- és társas vállalkozók a minimálbér emelése után!