hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Lehet-e munkát végezni csed, gyed, gyes mellett?

  • Czeglédi Bernadett munkajogi és társadalombiztosítási szakértő

Milyen esetekben végezhető munka, működtethető vállalkozás csed, gyed és gyes mellett? Ismertetjük.

Vizsgáljuk meg első körben a kérdést az egészségbiztosítási pénzbeli és családtámogatási ellátások irányából, nevezetesen melyik ellátás mellett lehet és hány órában munkát vállalni, személyesen közreműködni.

Táppénz és a munkavégzés

Ahogy az Államkincstár oldalán is olvashatjuk: ha a keresőtevékenységet végző személy a saját vagy gyermeke betegségének időtartama alatt nem tudja ellátni a munkáját, az emiatt kieső jövedelem egy részét pénzbeli ellátással, táppénzzel pótolja az egészségbiztosítás (bizonyos feltételek teljesülése esetén.) Táppénz annak a biztosítottnak jár, aki társadalombiztosítási járulék fizetésére kötelezett, valamint keresőképtelenné válik, és ezt igazolja az orvos.

Mivel a táppénz célja az, hogy a kiesett jövedelem egy részét pótolja, így értelemszerűen táppénz alatt nem végzünk, nem végezhetünk munkát. Mégis gyakran felmerül a kérdés, hiszen olyan helyzet is rendszeresen előfordul, hogy adott személynek több munkaviszonya van, vagy akár munkaviszonya mellett egyéni vállalkozása is működik. Felmerül tehát a kérdés, lehet olyat, hogy egyik munkaviszonyban táppénzen vagyok, a másikban dolgozom? Működhet az egyéni vállalkozásom, míg a munkaviszonyomban táppénzen vagyok?

A válasz röviden megfogalmazva igen, azonban összetettebb kérdésről van szó. A háziorvos, aki a táppénzről dönt, munkakörre állapítja meg a keresőképtelenséget. 9-es kódú veszélyeztetett terhesség esetén vizsgálja, hogy adott munkakört el tudja-e látni adott várandós kismama, vagy például állandó fekvésre van szükség állapota miatt, így álló munka teljesen kizárt. Elképzelhető olyan helyzet, hogy például a gyári munkát nem tudja ellátni, azonban otthonról vállalkozásában számítógépes munkát tud végezni. Minden körülményt figyelembe véve dönt az orvos, hogy ha adott munkakörben keresőképtelen a munkavállaló, akkor dolgozhat-e egy másik munkakörben, vagy akkor ott is táppénzre kerül (amennyiben jogosult rá).

Csed, gyed, gyes, gyet és a munkavégzés

Kezdjünk egy csedre vonatkozó jogszabállyal: 1997. évi LXXXIII. törvény [Ebtv.] 41. § Nem jár csecsemőgondozási díj a biztosítottnak, ha bármilyen jogviszonyban – ide nem értve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt – keresőtevékenységet folytat.

A csecsemőgondozási díj az az ellátás, amely a szülést követő (vagy legkorábban a kiírt dátumhoz képest 28 nappal indított) 168 napig jár és mellette nem lehet keresőtevékenységet folytatni.

A gyermekgondozási díjnál különböztessük meg, hogy a szülő vagy a nagyszülő veszi igénybe az ellátást. Gyed mellett (szülők esetében) korlátlanul lehet munkát végezni, tehát már a csedet követően, a 169. naptól. Nincs már az a régebbi korlát, hogy részmunkaidős foglalkoztatás lehetséges csak. Ha tehát akár az anya, akár az apa veszi igénybe a gyedet, akkor mellette akár teljes munkaidőben keresőtevékenységet folytathat, vagy akár vállalkozásában dolgozhat.

Nagyszülő esetében azonban más a helyzet. Gyed mellett nem végezhet munkát a nagyszülő a gyed teljes időtartamában, kivéve ha mindezt otthon teszi. [Ebtv. 42/G § (3) a)]

A gyes egy családtámogatási ellátás, amely jellemzően a gyermek 2 és 3 éves kora között jár. Mellette korlátlanul lehet munkát végezni, akár teljes munkaidőben. Fontos azonban itt azt is megemlíteni, hogy az az anya, aki nem jogosult csedre a gyermek születését követően, ő alanyi jogon gyest tud igénybe venni. A gyermek fél éves koráig azonban keresőtevékenységet a szülő nem folytathat. {1998. évi LXXXIV. törvény [Cst. ] 21. § (1)} A gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő személy – ide nem értve a nagyszülőt, az örökbe fogadó szülőt a 20/B § szerinti esetben, továbbá a kiskorú szülő gyermekének gyámját – keresőtevékenységet a gyermek fél éves koráig nem folytathat.

Itt is meg kell különböztetni a nagyszülőt, illetve az örökbefogadó szülőt is, náluk ugyanis korlátozottabb a munkavégzési lehetőség: [20/B § (3)]. Az (1) és (2) bekezdés szerint gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő személy kereső tevékenységet heti harminc órát meg nem haladó időtartamban folytathat.

Érdemes még azt is kiemelni, hogy a Cst. törvény szerint mi számít keresőtevékenységnek: 4. § d) keresőtevékenység: munkaviszonyban, közalkalmazotti, egészségügyi szolgálati, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban, honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban politikai szolgálati, biztosi, kormányzati szolgálati, közszolgálati jogviszonyban, adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyban, bírói, ügyészségi, igazságügyi szolgálati jogviszonyban, a Magyar Honvédség, rendvédelmi szervek, polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos és szerződéses szolgálati jogviszonyában folytatott munkavégzésre irányuló tevékenység.

Vagyis az, ha valaki egyéni vagy társas vállalkozóként dolgozik, az Cst. törvény szerint nem folytat keresőtevékenységet, tehát ennek a működése gyes alatt az első 6 hónapban sem akadály.

A gyermekgondozási támogatások között beszélhetünk még a gyermeknevelési támogatásról, amely ellátást köznyelvben főállású anya státusznak is neveznek. Az ide vonatkozó jogszabályok a következők:

23. § (1) Gyermeknevelési támogatásra az a szülő és az a gyám – ide nem értve a gyermekvédelmi gyámot és a kizárólag egyes gyámi feladatok ellátására kirendelt nevelőszülőt – jogosult, aki saját háztartásában három vagy több kiskorú gyermeket nevel.

(2) A gyermeknevelési támogatás a legfiatalabb gyermek 3. életévének betöltésétől a 8. életévének betöltéséig jár.

24. § A gyermeknevelési támogatásban részesülő személy kereső tevékenységet heti harminc órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés kizárólag az otthonában történik.

Ha tehát az anya egyéni vagy társas vállalkozó, akkor azt nyugodtan végezheti, vállalkozás esetében ugyanis nem beszélhetünk munkaidőről.

Lehet-e alkalmi bejelentéssel dolgozni csed mellett?

Az anya jellemzően a gyermekkel van egész nap, állandó munkavégzés ritkábban merül fel. Alkalmi jelleggel azonban vannak olyan szülők, ahol felmerül az az igény, hogy egyszerűsített foglalkoztatás keretében (köznyelvben alkalmi munka során) egy-egy napra munkát vállaljon.

A válasz azonban egyértelműen az, hogy nem lehet. Fentebb a jogszabályt már láthattuk. Keresőtevékenységet csed alatt nem lehet végezni, így azt kell meghatározni, hogy mi számít keresőtevékenységnek: a Tbj. 6. §-ában meghatározott biztosítási jogviszonyban, valamint egyszerűsített foglalkoztatás keretében végzett személyes tevékenység.

Gyed, gyes mellett azonban már nincs akadálya, hogy egyszerűsített foglalkoztatás keretében munkát végezzen a szülő, kiemelendő azonban, hogy nem lehet ugyanannál a foglalkoztatónál egyszerűsített foglalkoztatás keretében munkát végezni, ahol párhuzamosan munkaviszonyban is áll.

Lehet-e megbízási jogviszonyban dolgozni csed mellett?

Csed mellett keresőtevékenységet nem folytathatunk, azonban a keresőtevékenység fogalmánál megállapítottuk, hogy a Tbj. 6. §-ában meghatározott biztosítási jogviszonyban nem lehet dolgozni. Az f) pont szerint pedig a következő esetben minősül biztosítottnak adott személy: díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban) személyesen munkát végző személy – a törvényben meghatározott közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy kivételével – ha az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, vagy naptári napokra annak harmincad részét.

Ha tehát a tárgyhavi, illetve egy napra eső jövedelme ez alatt van, akkor nem minősül biztosítottnak, így csed mellett is végezheti ezt a típusú keresőtevékenységet.

Csed mellett dolgozhatok-e a vállalkozásomban?

Csed mellett semmilyen keresőtevékenység nem végezhető, igaz ez az egyéni, vagy a társas vállalkozásokra is. Annak nincs akadálya, hogy alkalmazottat felvegyünk, aki helyettünk végzi a munkát, így a vállalkozás működhet, csak a csedet igénybe vevő személy nem dolgozhat.

Katás adózású vállalkozás esetén fel szokott merülni, hogy ő fizetné tovább a havi tételes adót, nem dolgozna, amitől azt reméli, hogy az éves 12 milliós kerete nem csökken. Ez azonban nincs így. A havi tételes adó megfizetésével alapvetően a személyes közreműködést ismeri el, így nem dönthet úgy, hogy kapja a csedet és mellette fizeti a havi tételes adót. Így ha alkalmazottal dolgozik együtt, de a vállalkozó kapja a csedet, akkor az éves 12 milliós kerete is arányosan csökkeni fog.

Társas vállalkozásnál ha ügyvezetőként csedet kap, akkor ügyvezetői feladatait nem láthatja el. Egy társas vállalkozás esetében azonban kötelező az ügyvezető kijelölése, tehát ha cseden lesz az ügyvezető, akkor legalább arra az időre másik ügyvezetőt kell kijelölni, aki ezeket a feladatokat ellátja.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST / VIDEÓ

Kérdések és válaszok

Tandíj visszafizetése felmondás után

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Irodai adminisztrátor

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Felmondási idő

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2022 július
H K Sze Cs P Sz V
27 28 29 30 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31
hirdetÉs