Tb, szocho kiegészítő tevékenységből származó jövedelem után

Megosztás Tetszik

Az egyéni vállalkozónak nem minősülő természetes személlyel létesített vállalkozási jogviszony társadalombiztosítási szempontból a Tbj. 6. § (1) bekezdés f) pontjának hatálya alá tartozó munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonynak minősül. Ez azt jelenti, hogy az e körbe tartozó személy biztosítási kötelezettségét a kifizetőnek kell elbírálnia, az említett jogszabályi hely előírásainak megfelelően.

Ha az érintett e tevékenységből származó járulékalapot képező (az adóelőleg-alap számításánál figyelembe veendő) jövedelme havi szinten eléri a minimálbér 30 százalékát vagy naptári napokra ennek harmincad részét, akkor biztosítottá válik, és biztosítottként be kell jelenteni, a vállalkozási díjából pedig a személyi jövedelemadó (szja) mellett a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékot is le kell levonni.

Ezen túlmenően a kifizetőnek le kell rónia a 13 százalékos szociális hozzájárulási adót (szocho) is, függetlenül attól, hogy a biztosítási kötelezettség fennáll vagy sem. Ezen az sem változtat, ha az érintett adószámmal rendelkezik, hiszen ez csak abban az esetben mentesíti a kifizetőt az szja-előleg levonása alól a vállalkozói bevételből, az szja-törvény 46. paragrafus (4) bekezdése értelmében, ha az egyéni vállalkozó az e bevételről kiállított bizonylatán feltünteti az egyéni vállalkozói jogállását bizonyító közokirat számát.

A társadalombiztosítási szabályok nem határozzák meg önálló biztosítotti kategóriaként az önálló tevékenységet folytató magánszemélyt, azaz aki ezt a tevékenységet folytatja, akár adószámmal, akár adószám nélkül, saját maga után, jövedelme alapul vételével nem tud eleget tenni járulékfizetési kötelezettségének.

Vállalkozási jogviszonya alapján vagy kiterjed rá az előzőekben említett szabályok szerint a biztosítási kötelezettség, vagy pedig – amennyiben arra másként nem jogosult – egészségügyi szolgáltatása érdekében egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett. Nincs tehát lehetősége arra, hogy bármilyen más módon az adóhatósághoz járulékot valljon, illetve fizessen be. Ha a jövedelme nem kifizetőtől származik, abban az esetben pedig mind a személyi jövedelemadót, mind a szochót saját magának kell megállapítania, befizetnie és bevallania.

Ezen rövid áttekintés cikkünk folytatásában megvizsgáljuk, miként alakul mindez, ha mezőgazdasági őstermelő kerül tevékenysége révén az adószámos magánszemélyhez hasonló helyzetbe.