Régi-új szabályok a kamatjövedelmekre: módosul a szochotörvény

Megosztás Tetszik

Változik a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (szochotörvény) a kormány által hétfőn a parlament elé terjesztett, és kedden már meg is szavazott, kihirdetés előtt álló, az állam működését érintő egyes törvények módosításáról szóló T/8560. törvénymódosítási javaslatcsomagban foglaltak szerint.

A salátatörvény lényegében a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazásáról szóló 205/2023. kormányrendelet szabályait ülteti át a szochotörvénybe. Ennek részeként 2024. augusztus 1-jétől hatályon kívül helyezik a kamatra vonatkozó kormányrendeleti szintű szabályozást, de a kamat után a jövőben – a veszélyhelyzettől függetlenül is – kell szochót fizetni.

Tisztelt Olvasóink! Az eredetileg 06. 13-án 12.29-kor közzétett írásunkban tévesen írtuk azt, hogy a törvénymódosítás kihirdetése esetén a kamatjövedelmekre is érvényes lesz a szochofizetés plafon, vagyis csak addig a jövedelemhatárig kellene megfizetni a szochót, ameddig a természetes személy a szochotörvény 1. paragrafusának (1)–(3) bekezdései, illetve az 1. paragrafus (5) bekezdésének a)–e) pontjai szerinti jövedelme a tárgyévben el nem éri az adófizetési felső határ összegét. Cikkünket 21 órakor módosítottuk. A tévedésért szíves elnézésüket kérjük! A továbbiakban javított cikkünket olvashatják.

A szochotörvény 1. paragrafusának (5) bekezdése kiegészül egy f) ponttal, mely szerint adófizetési kötelezettség keletkezik – az ingatlanalap befektetési jegyéből származó kamatjövedelem kivételével – a természetes személy kamatjövedelme (szja-törvény 65. §) Magyarországon adóztatható része után.

Ezen rendelkezés alapján az adóköteles kamatjövedelmek sajnos továbbra sem kerülnek be az úgynevezett korlátos körbe, mivel a szochotörvény 2. paragrafusának (2) bekezdése nem módosult, így továbbra is csak az 1. paragrafus (1)–(3) bekezdései, illetve az 1. paragrafus (5) bekezdésének a)–e) pontjai szerinti jövedelmekre vonatkozik a felső korlát, az f) pontban foglalt kamatjövedelmeknél nem alkalmazható.

Átmeneti rendelkezéssel egészült ki a szochotörvény, melynek 36/H paragrafusa értelmében az 1. paragrafus (5) bekezdésének f) pontját csak 2024. július 31. napját követően realizált kamatjövedelmek esetében kell alkalmazni, illetve a 2024. augusztus 1. napjától kötött biztosítási szerződés biztosítói teljesítésére, valamint a 2024. augusztus 1. napjától nyújtott tagi kölcsön kamatára vonatkozik.

A 2024. augusztus 1-jét megelőző időszakra vonatkozóan a 205/2023. kormányrendelet 2024. július 31-éig hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.

Ennek megfelelően a szochotörvény 1. paragrafus (5) bekezdésének f) pontját az szja-törvény 65. paragrafus (1) bekezdésének egyes alpontjaiban nevesített alábbi kamatjövedelmekre vonatkoznak:

‒ bármely hitelintézeti betét (takarékbetét), fizetési számla követelésegyenlege esetében a 2024. július 31. napját követő időszakra járó kamatra, lekötött betétnél a 2024. július 31. napja után lekötött betét kamatra;

‒ a nyilvánosan forgalomba hozott és forgalmazott, a tőkepiacról szóló törvényben ilyenként meghatározott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, kollektív befektetési értékpapír esetében a 2024. július 31. napját követően megszerzett értékpapír kamatára, hozamára;

‒ a nyereménybetétre kisorsolt tárgynyereménynél, értékpapírnál a magánszemélyt teljes egészében a 2024. július 31. napját követő időszak kamatjövedelmeként megillető vagyoni értékre;

‒ a biztosítói teljesítésekből származó kamatjövedelemnél a 2024. augusztus 1. napjától kötött biztosítási szerződés biztosítói teljesítésére;

‒ a szövetkezetnek nyújtott tagi kölcsönnél a 2024. augusztus 1. napjától nyújtott tagi kölcsön kamatára;

‒ a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tagját megillető kamatjövedelem esetén az szja-törvényben említett jövedelemnek a teljesített feltételes jogszerzési időtartamnak a 2024. július 31. napját követő időszakkal arányos részére kell alkalmazni.

A javaslat szerint a szochotörvény 5. paragrafus (6) bekezdésénél az 1. paragrafus (5) bekezdésének „a)–d) pontja” szövegrész helyébe az „a)–d) és f) pontja” szöveg került. Ennek következtében a Tbj. szerint külföldinek minősülő személy által megszerzett kamatjövedelem után nem keletkezik szochokötelezettség.

Hasonlóképpen kiegészült a szochotörvény 29. paragrafusának (4) bekezdése is, azaz az „a)–d) pontjában” szövegrész helyébe az „a)–d) és f) pontjában” szöveg került.

Ha a természetes személy az 1. paragrafus (5) bekezdésének a)–d) és f) pontjában foglaltak szerint adó fizetésére kötelezett, vagy a (3) bekezdés szerint a visszaigénylési jogosultságát gyakorolja, az adóévről köteles személyijövedelemadó-bevallást benyújtani. Nem kell az adót a természetes személynek bevallania, ha a kifizető az adót levonta, és a természetes személy az szja-törvénynek megfelelően az adó alapjaként figyelembe vett jövedelmet nem köteles bevallani.