Járulékszabályok a munkaviszony megszűnése utáni kifizetéseknél

Megosztás Tetszik

Gyakran előfordul, hogy volt munkavállaló számára – tehát a biztosítási jogviszony megszűnését követően – kell a munkáltatónak valamilyen juttatást vagy elmaradt bért kifizetnie. Az ezekhez kapcsolódó közterhek megállapítása és bevallása során könnyen el lehet bizonytalanodni; különösen igaz ez az egyéni járulékokra, amelyekhez ellátás is kötődik.

Az 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 18. paragrafusának (5) bekezdése alapelvként leszögezi, hogy a járulékokat a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony megszűnését követően kifizetett járulékalapot képező jövedelem után is meg kell fizetni, mégpedig a kifizetéskor irányadó járulékmértékeket alkalmazva.

Ezt a szabályt a Tbj. végrehajtását segítő 195/1997. kormányrendelet néhány előírása árnyalja, illetve szinte megismételve megerősíti. A jogszabályhely

– (2) bekezdése szerint az esedékességet követő időpontban kifizetett járulékalapot képező jövedelmet (elmaradt követelés) az egyéni járulékfizetési kötelezettség megállapításánál arra az időszakra kell figyelembe venni, amelyre azt kifizették,

– (4) bekezdés szerint a járulékalap megállapításánál a járulékalapot képező jövedelmet akkor is számításba kell venni, ha annak kifizetésére a biztosítási jogviszony megszűnését követően kerül sor,

– 5) bekezdése szerint a biztosítással járó jogviszony megszűnését követően, e jogviszony alapján juttatott járulékalapot képező jövedelmet úgy kell figyelembe venni, mintha annak kifizetésére a jogviszony megszűnése napján került volna sor,

– (6) bekezdése szerint biztosítás szünetelése alatt – a szünetelést megelőzően fennálló biztosítással járó jogviszony alapján – kifizetett járulékalapot képező jövedelmet úgy kell figyelembe venni, mintha annak kifizetésére a szünetelés kezdő napját megelőző napon került volna sor, és végül

– a (7) bekezdés értelmében nem kell járulékalapot képező jövedelemként figyelembe venni azt a jövedelmet, amelynek kifizetése (juttatása) olyan időszakra tekintettel történik, amely időszakban a Tbj. 11. paragrafusa, a 11/A paragrafusa, a 11/B paragrafusa vagy a 13. paragrafusa alapján nem állt fenn biztosítási jogviszony, függetlenül a kifizetés (juttatás) időpontjától.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben sorra vesszük, mit is jelentenek ezek a szabályok.

A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.