Járulékplafon eltörlése: jól matekoztak?

Megosztás Tetszik

Varga Mihály tárca nélküli miniszter korábban még azt nyilatkozta, hogy (ismét) plafont vezetnének be az egészségbiztosítási járulékalapnál. Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője később viszont azt mondta, hogy megszüntetnék a nyugdíjjárulék-alap plafonját. Az utóbbit erősítette meg Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a múlt héten bejelentett 400 milliárdos csomagban is. Bevételi többletként 51 milliárdot jelölt meg, Barát Gábor, az Országos Nyugdíj-biztosítási Főigazgatóság korábbi főigazgatója szerint ennek csak a fele folyhat be.

A munkáltatói járulékalap felső határa bevezetésének gondolata törvényjavaslat formájában 2010-ben vetődött fel. Az Adózónán írtam meg elsőként , hogy ez jelentős, 160 milliárd forintot meghaladó bevételkiesést okozott volna.

A hétfői Népszabadságban Barát Gábor az ONYF korábbi főigazgatója azt nyilatkozta, hogy „a nyugdíjbiztosításban korábban végeztek számításokat arra vonatkozóan, hogy mivel járna a munkáltatók által fizetett teljes tb-járulékra beállítani egy felső határt, s akkor azt kapták, hogy nagyjából 60-65 milliárd forint esne ki a társadalombiztosításból”. Barát Gábor szerint „nem jön ki a matek”. Az Adózónán 2010-ben részletes számítást tettem közzé erre vonatkozóan. 2009-ben a 4 százalékos különadót a nyugdíjjárulékalap plafonja feletti jövedelmekre kellett megfizetni. A NAV tájékoztatója szerint 2009-ben 24 milliárd forint bevétel keletkezett a járulékplafon feletti jövedelmek 4 százalékából. Egyszerű matekkal kiszámítható, hogy akkor 1 százalékhoz 6 milliárd forint bevétel-növekedés tartozik. A 27 százalék munkáltatói tb-járulékhoz 27 x 6 = 162 milliárd forint. Tehát Barát Gábor rosszul matekozott, hibás számadatokból indult ki. A levezetett számítás – bár 2009-es adatokra épül – jól alkalmazható 2013-ra is, mivel a járulékalap-plafon évenkénti folyamatos emelése kiküszöböli a számításban az inflációs hatást.

Hogyan jött ki Matolcsy Györgynek az 51 milliárd járulék megtakarítás?

Kormányzati berkekben először az vetődött fel, hogy legyen plafon az egészségbiztosítási járulékalapnál. Az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék mértéke jelenleg 8,5 százalék. Ennek járulékkihatása 6 milliárd x 8,5 = 51 milliárd forint. Tehát a kormány által a 400 milliárdos csomagban szereplő 51 milliárdos szám az Adózónán 2010-ben közzétett számítási metodikámon alapul. Túl gyorsan történt az átállás az egészségbiztosítási járulékalap-plafon bevezetését eredményező „osztogatásról”, a nyugdíjjárulékalap felső határának eltörlését jelentő „fosztogatásra”. Ezért a háttérszámításokban a 8,5 százalékos egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot elfelejtették átszámítani a 10 százalékos nyugdíjjárulékra. Ha ezt megtesszük, akkor 6 x 10 = 60 milliárd forintot kapunk. Tehát kijön a matek. Matematikailag megalapozatlan az a vélemény, hogy a nyugdíjjárulékalap plafonjának eltörlésével a tervezett bevételnek csak a fele jönne be. Sőt, a tervezett 51 milliárddal szemben 60 milliárdot meghaladó bevételre számíthat a nyugdíjkassza.

Jönnek-e a luxus nyugdíjak?

A nyugdíjjárulékalap-plafon eltörlésének bejelentésekor ellenérvként rögtön felvetődött, hogy akkor a későbbi nyugdíjak is „elszabadulhatnak”. A várakozások nem megalapozottak. Például a táppénz kifizethető összegét már korábban a minimálbér kétszeresében korlátozta az Országgyűlés. A táppénz korlátozását az Alkotmánybíróság nem találta alkotmányellenesnek. Semmi akadálya sincs annak, hogy a járulékalap felső határának eltörlése mellett a maximálisan kifizethető nyugdíjakat is korlátozza a jogalkotó. De ha ezt nem tenné meg, akkor is pozitív hatása lenne a költségvetésre a tervezett intézkedés. A nyugdíjat ugyanis alapesetben az 1988-tól szerzett nyugdíjjárulékköteles jövedelmek átlagából kell kiszámítani. Ha egy magas jövedelmű dolgozó 2014 elején nyugdíjba menne, akkor nála a 2013-as magasabb nyugdíjjárulék-alap egy-huszonötöd súllyal szerepelne, tehát egy-két év magasabb nyugdíjjárulék alaptól még nem lesz sokkal magasabb a nyugdíj összege. Ez is matek. Ugyanakkor kétségtelen, hogy a – jelenlegi nyugdíj-megállapítási szabályok alapján – a járulékalap felső határának eltörlése évtizedek múlva növeli az időskori járandóságok kifizetéséhez szükséges forrásokat.