adozona.hu
Járulékok: a minimálbért vagy a garantált bérminimumot kell figyelembe venni?
//adozona.hu/tb_jarulekok_nyugdij/Jarulekok_a_minimalbert_vagy_a_garantalt_be_3P1093
Járulékok: a minimálbért vagy a garantált bérminimumot kell figyelembe venni?
Tetszik
A járulékok megfizetésénél a vállalkozók gyakran bizonytalanok, hogy a minimálbérből vagy a garantált bérminimumból kell-e kiindulni? Olvasónk kérdésére Radics Zsuzsanna szakértőnk válaszolt.
A FEOR-08 9. főcsoportjában találhatók azok a szakképzettséget nem igénylő tevékenységek, amelyek után minimálbér fizetésre kerülhet sor - kezdte válaszát szakértőnk.
A FEOR-ból idézve hangsúlyozta: „Ez a főcsoport olyan foglalkozásokat tartalmaz, melyek jellemzője szállodák, irodák és egyéb épületek tisztítása, karbantartása; konyhai kisegítő feladatok és egyszerű ételkészítési feladatok ellátása; levelek, csomagok és rakomány kezelése, raktározása; elárusító automaták feltöltése és ürítése, vagy mérőórák leolvasása; szemét összegyűjtése és válogatása; különféle egyszerű mezőgazdasági, halászati, vadászati vagy vadbefogási feladatok ellátása; bányászattal, építőiparral és gyári termeléssel kapcsolatos egyszerű feladatok ellátása. A 9. főcsoport speciális besorolási szempontjai: Az egyszerű alkalmi munkát végzők végezhetnek pontosan meg nem határozható, ipari, építőipari, mezőgazdasági és szolgáltatási, szállítási jellegű, többnyire fizikai erőkifejtést kívánó tevékenységet.”
Az egyéb irodai tevékenység például: dokumentum-előkészítése, dokumentumszerkesztés vagy korrektúra gépelés, szövegszerkesztés, titkársági tevékenységek, dokumentumok átírása és egyéb titkársági munkák, levél vagy összefoglaló írása, egyéb postai és levelezési szolgáltatás, sokszorosítás, fénymásolás, másolatkészítés, tervrajzmásolás stb. nem sorolhatóak be a fenti FEOR-08 9. főcsoportjába.
Az egyéb irodai tevékenység inkább a FEOR-08 4 főcsoportjába tartozik. Mindezek alapján az egyéb irodai szolgáltatás esetében a havi 118 ezer forint garantált bérminimum alapul vételével kell megfizetni a járulékokat és a szociális hozzájárulási adót.
OLVASSA EL a témában írt korábbi cikkünket ITT!
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
Hozzászólások (3)
Hatályosság? A 98 százalékos különadó története kapcsán is az járt rosszul, aki a hatályos szabályokat követte...
Az adótörvényeket és így a járulékfizetési szabályokat se lehet alkotmányossági normakontroll alá venni (na, vajon miért?), de személyes érintettség esetén bárki fordulhat az Alkotmánybírósághoz, amely az azonos rendelkezések kapcsán várhatóan korábbi döntésével egyező véleményen lesz és a járulékfizetés diszkriminatív módszerét az alaptörvénnyel ütközőnek találja majd.
Egy egyéni vállalkozó 2012-ben indult X57619178X ügyszámú egyes adókötelezettségének ellenőrzése során az adóhatóság kimondta, hogy hatályos szabályok szerint magasabb járulékalappal kellett volna kalkulálni, de a bevallások utólagos vizsgálatát - miután az osztályvezetővel szóban egyetértettünk alkotmányossági aggályok kapcsán - nem indították el.
Ezek után tényleg azt mondom, hogy mindenki saját maga dönt.
Válaszadáskor a hatályos jogszabályokat kell figyelembe vennünk, hiszen a hatályos szabályok alapján történik a járulékfizetés és annak ellenőrzése is.
A hatályos 1997. évi LXXX. törvény 4. §-ában foglalt minimálbérnél úgy rendelkezik, hogy minimálbér
1. a tárgyhónap első napján érvényes, a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb havi összege, és
2. a biztosított egyéni és társas vállalkozó járulékfizetéséről szóló rendelkezések alkalmazásában a tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre érvényes garantált bérminimum havi összege, ha az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége vagy a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igényel.
„Hátrányos megkülönböztetés az is, hogy – esetenként – a járulékfizetés alapját a társadalombiztosítás fedezetével kapcsolatba sem hozható iskolai végzettség határozza meg.”
Ez a mondat azonos a 45/1995. (VI . 30.) AB határozat szövegével. Az alaptörvény és az akkoriban hatályos alkotmány diszkriminációra vonatkozó rendelkezései szó szerint megegyeznek. Ezek alapján mindenki eldöntheti saját maga, hogy az alaptörvénybe ütköző magasabb járulékfizetést az egyéni vállalkozónak alkalmaznia kell, vagy sem.