Felszámolja a kormány az indokolatlan előnyszerzésre lehetőséget nyújtó kiskaput a TBSZ feltörése esetén

Megosztás Tetszik

Felszámolják az indokolatlan előnyszerzés lehetőségét a tartós befektetési számlák feltörése esetén – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).

A lakossági állampapírok iránti kereslet fokozása érdekében – amelyek segítik a megtakarítások reálértékének megőrzését – 2023. július 1-én hatályba lépett intézkedés alapján a magánszemélyeknek kamatjövedelmeik után a 15 százalékos kamatadót (szja) valamint 13 százalékos mértékű szociális hozzájárulási adót (szocho) kell fizetniük. A kiterjesztett szochót olyan megtakarítási formák esetén kell megfizetni, ahol keletkezik kamatjövedelem, ilyen eszköz például a látra szóló betét, a lekötött betét, a kamatadó alá eső értékpapírok és befektetési jegyek, a megtakarítási célú élet és nyugdíjbiztosítások.

A kormány céljaival összhangban azonban nem kell szocho-t fizetni az ingatlanalap befektetési jegyeiből származó kamatjövedelem után, valamint azon befektetésekből, illetve megtakarításokból származó kamatjövedelmek után sem, amelyek a szja törvény alapján kamatadó mentesek. Ilyenek többek között az állampapírok, a babakötvény valamint a tartós befektetési számlán (TBSZ) tartott eszközök.

A szabályozás bevezetése óta mind a TBSZ-ek számában, mind pedig az azon tartott megtakarítások összegében drasztikus növekedés volt megfigyelhető. Az intézkedés bevezetése óta a TBSZ számlák száma közel 100 ezerrel nőtt, ami mintegy 40 százalékos bővülésnek felel meg. Ezzel mára a TBSZ-ek száma megközelítette a 360 ezer darabot, míg a számlákon tartott megtakarítások piaci értéke 2.100 milliárd forintos emelkedést követően 5.400 milliárd forint körül alakul.

A kormányzat piaci szereplőktől származó információk alapján megállapította, hogy a TBSZ-ek, illetve az azon elhelyezett megtakarítások látványos felfutása mögött a jogalkotói szándéktól eltérően jelentős részben az áll, hogy a befektetők szochofizetési kötelezettségüket elkerüljék. A TBSZ-eken keletkező nyereség ugyanis tartós befektetésből származó jövedelemnek minősül, nem pedig kamatjövedelemnek. Emiatt a megtakarítások idő előtti (5 éven belüli) feltörésével ugyan a befektetőknek személyi jövedelemadót kell fizetni a keletkező nyereség után, azonban szochofizetési kötelezettség ebben az esetben a jelenlegi szabályok alapján nem keletkezik. Ez indokolatlan előnyt jelent azok számára, akik a szabályozás eredeti célját ki akarják játszani.

A kormány az igazságos helyzet megteremtése és az indokolatlan előny felszámolása érdekében az eredeti jogalkotói szándékot törvényi szinten erősíti meg. Eszerint adókedvezmény, illetve adómentesség csak abban az esetben alkalmazható, amennyiben tartós befektetési számláikon a megtakarítók pénzügyi eszközeiket hosszú ideig, azaz legalább 3, illetve 5 évig tartják. A folyamatban lévő szabálymódosítással a jogalkotó egyértelművé kívánja tenni, hogy a TBSZ számlákhoz csak akkor kapcsolódik teljes kedvezmény a szochofizetési kötelezettségre, ha az eredeti célnak megfelelően, nem pedig idő előtt kerül sor a számla feltörésére. A szabályozásban ezért kikötésre kerül, hogy a tartós befektetésből származó jövedelem csak abban az esetben nem lesz alapja a szochofizetési kötelezettségnek, ha azután egyáltalán nem kell személyi jövedelemadót fizetni.

Minden más esetben a TBSZ-ről kivett összegek után is szociális hozzájárulási adó fizetendő – írja az NGM.