Ekho választása esetén hogyan kell meghatározni a nyugdíj alapjául szolgáló jövedelmet?

  • adozona.hu

Ügyfelem abban gondolkodik, hogy munkaviszonyában az általános adózás helyett az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást (ekhót) választaná, mivel megfelel a foglalkozása az Ekho tv.-ben rögzített FEOR számnak (2717), megyei sportszervezet alkalmazottja, sportmenedzser. Kérdésem az, hogy a majdani nyugdíjalapjába az így ekhóval adózott 289 200 forint/hó bruttó munkabér milyen összegben kerül figyelembevételre? – kérdezte olvasónk. Széles Imre társadalombiztosítási szakértő válaszolt.

A kérdés részletesen így szólt: Ügyfelem abban gondolkozik, hogy a munkaviszonyában az általános adózás helyett az ekhót választaná, mivel megfelel a foglakozása az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvényben (Ekho tv.) rögzített FEOR számnak (2717), megyei sportszervezet alkalmazottja, sportmenedzser. Mivel más általános szabályok szerint adózott jövedelme nincs, ezért az 580 ezer forint/hó összegű bruttó béréből a minimálbér összegéig az általános szabályok szerint kellene adóznia, fennmaradó 289 200 forint/hó összegű bruttó bér adózhatna ekho szerint 15 százalékos mértékkel. A nettó munkabér megközelítően így 50 ezer forinttal magasabb összeg lenne. Kérdés, hogy a majdani nyugdíjalapjába az így ekhóval adózott 289 200 forint/hó bruttó munkabér milyen összegben kerül figyelembevételre? A NAV tájékoztató füzetének 12. oldalán az szerepel, hogy 61 százalékban számítódik be a nyugdíjszolgáltatás alapjában. Ez utóbbi kérdésre várom szíves válaszát, az ügyfél döntését segítve. (Ügyfél: 52 éves korú hölgy.)

Olvassa el az Adózóna korábbi, kapcsolódó cikkeit is: Minimumjárulék-fizetési kötelezettség vs. ekho szerinti adózásNAV információs füzet az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA

Igen, a NAV tájékoztatója pontos. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) 22. § (1) bekezdés g) pontja értelmében a nyugdíj alapjául szolgáló jövedelem meghatározása során a 15 százalékos ekhó alapjának a 61 százalékát kell figyelembe venni.

Tny. 22. § „(1) Az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegét az 1988. január 1-jétől a nyugdíj megállapításának kezdő napjáig elért (kifizetett), a kifizetés idején érvényes szabályok szerint nyugdíjjárulék alapjául szolgáló kereset, jövedelem havi átlaga alapján kell meghatározni. Keresetként, jövedelemként kell figyelembe venni:

[…]

g) azon egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) alap 50 százalékát, 2008. január 1-jétől 61 százalékát, amely után a magánszemélyt terhelő ekho mértéke 15 százalék”.
Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Személygépkocsi értékesítése

Szipszer Tamás

adószakértő

Tartozás átvállalása tagi kölcsön esetén

Szipszer Tamás

adószakértő

De minimis támogatás, 3 év számítása

Pölöskei Pálné

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2025 augusztus
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

Együttműködő partnereink