Egészségügyi szűrővizsgálatok: itt a Belügyminisztérium javaslata az átalakításra

  • adozona.hu

Koncepciót bocsátott társadalmi egyeztetésre a Belügyminisztérium a betegségek megelőzéséről, a korai stádiumú felismerést szolgáló új egészségügyi szűrővizsgálati rendszer elveiről. A szűrések célja egészségesnek tűnő (panasz-, és tünetmentes) embereken a különböző előrejelző faktorok vizsgálatával a betegség kialakulásának megelőzése, vagy lehető legkorábbi felismerése, mely az egyén számára realizálható egészségnyereség mellett gazdasági előnyt is biztosít a társadalom és a munkáltatók számára is – olvasható az előterjesztésben.

A koncepció a népegészségügyi jelentőségű krónikus, nem fertőző megbetegedések (szív- és érrendszeri, daganatos, mozgásszervi, mentális és anyagcsere betegségek) okozta veszteségek csökkentése, valamint a betegségek korai felismerése révén azok egészségügyi ellátórendszert terhelő költségeinek csökkentése érdekében szükséges intézkedéseket foglalja össze, figyelemmel az állam működését érintő egyes törvények módosításáról szóló 2024. évi XXIX. törvényben foglaltakra is, mely 2025. január 1-jével lehetőséget ad az egészségügyért felelős miniszternek arra, hogy bővítse a kötelező szűrések körét.

Ezen bővítésre is figyelemmel szükséges a Magyarországon végzendő szűrések jogi és szakmai szabályozásának átgondolása, valamint a szűrővizsgálati rendszer korszerűsítése. Ezen koncepciónak ugyanakkor nem célja az új kötelező szűrések meghatározása, arról a kormány egy önálló anyagban folytatja le a társadalmi párbeszédet – rögzíti a dokumentum.

A szűrővizsgálatok fontossága a megelőzésben elsősorban a szív-érrendszeri, illetve az onkológiai megbetegedések (emlő-, méhnyak-, vastag- és végbéldaganat) kimutatható – derül ki az előterjesztésben írtakból.

A szűrővizsgálatok lehetnek kötelezők (gyermekkori életkorhoz kötött szűrővizsgálatok (1. függelék), vagy önkéntesen igénybe vehetők (felnőttkori életkorhoz kötött szűrővizsgálatok).

Foglalkozás-egészségügyi vizsgálatok

A foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás nem tartozik a közfinanszírozott ellátások közé, hanem a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatóval foglalkozás-egészségügyi szerződést kötő munkáltató viseli ennek költségét.

A foglalkozás-egészségügyi ellátás tervezett átalakításának lényege, hogy a jövőben konkrétan meghatározásra kerülnek azon munkakörök (expozíciók), amelyekben a foglalkozás-egészségügyi ellátás kötelező. Ezen munkakörök esetében pontosan tisztázásra kerülnek, mely vizsgálatokat kell elvégezni a munkáról való alkalmasság megállapítása érdekében. Népegészségügyi érdek tehát, hogy érdemben javuljon a helyzet a preventív beavatkozással megelőzhető és az időben megkezdett, adekvát terápiával elkerülhető halálozások, a rosszindulatú daganatok miatti halálozás, és a krónikus betegek körében bekövetkező korai halálozás területén.

A különböző nemzetgazdasági ágazatokban dolgozó munkavállalókat – a munkavégzésből és a munkakörnyezetből származó – egészségkárosító kockázatok hatása érheti (fizikai munka, kémiai, biológiai, ergonómiai (fizikai és kognitív), zaj, vibráció, hő, ionizáló, nem ionizáló sugárzás, elektromágneses tér, nem optimális igénybevétel, pszichés és pszichoszociális kockázatok). A kockázatok komplexen érhetik a munkavállalót, vagyis egy-egy munkakörben több kóroki tényező is jelenthet egészségkárosító tényezőt a munkavállalók számára.

Az új szabályozás révén elérhetővé válik a foglalkozás-egészségügyi szolgálatok prevenció-központú fejlesztése, hatékony irányítási rendszerének megteremtése, képessé tétele a munkavállalók egészségének nyomon követésére és az egészséget nem veszélyeztető munkahely megteremtésében való közreműködésre, a munkavállalók egészségének és munkavégző képességének megőrzésére.

A szervezett foglalkoztatásban résztvevő munkavállalók esetében a koncepció biztosítani javasolja, hogy ha a háziorvosi ellátásban még nem történt meg a szűrővizsgálat, az (ha az adott munkakörre kötelező) a foglalkozás-egészségügyi ellátásban is igénybe vehető legyen, melyről a lakosságot szintén tájékoztatni szükséges.

Tervezett változások a szűrővizsgálatokban

Emlőszűrés

A jogosultak körének bővítése: a meghívott korcsoport kiterjesztése (45-65-ről 40-70-re), a szűrésre jogosultak meghívási arányának maximalizálása, a célcsoport valamennyi tagjának meghívása.

Méhnyakrákszűrés

A szűrés gyakoriságának és módszerének módosítása: 25-28 év között citológiai, 30-65 év között humán papillomavírus (HPV) alapú szűrés: A jelenlegi 3 év helyett 5 évente a méhnyakrák kialakulásáért felelős HPV vírus kimutatásának bevezetése. Az új szűrési stratégia lényege, hogy már a megbetegedés kialakulása előtt azonosítható az emelkedett kockázat. Erre figyelemmel, mivel a betegség kialakulása lassú, a kombinált szűrővizsgálattal a páciensek betegsége megelőzhető vagy korai stádiumban felismerhető és egyszerű, olcsó beavatkozással kezelhető, így elégséges a vizsgálatot 5 évente elvégezni.

A méhnyakszűrésben résztvevő nők döntően a magánellátásban veszik igénybe a szűrővizsgálatot, ezért a fejlesztés keretében az új HPV-vel kombinált módszertan sikeres pilotját követően a vizsgálatok megfelelő minőségének biztosítása érdekében a köz- és a magánellátásban levett mintákat is az állami központi laboratórium elemzi és értékeli. A vizsgálati leletek az EESZT-ben férhetők hozzá, mind a köz-, mind a magánellátásban résztvevők, mind az érintett szakemberek számára.

Vastagbélszűrés

Az EU-s finanszírozás megszűnését követően, változatlan módszertannal, hazai forrásból folytatná a kormány a programot, az éves szűrési esetszámot 1,3 millió főre tervezi bővíteni. Ehhez a kolonoszkópiás vizsgálóhelyek bővítésre kerülnek, valamint tervben van további szolgáltatók kijelölése is.

A koncepciót augusztus 1-jéig lehet véleményezni, INNEN tölthető le.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Üzletrész

Juhász Tibor

okleveles nemzetközi és ellenőrzési adószakértő

Erdőgazdálkodó adózása

Lepsényi Mária

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 július
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31 1 2 3 4

Együttműködő partnereink