Egészségügyi szűrővizsgálatok: itt a Belügyminisztérium javaslata az átalakításra

Megosztás Tetszik

Koncepciót bocsátott társadalmi egyeztetésre a Belügyminisztérium a betegségek megelőzéséről, a korai stádiumú felismerést szolgáló új egészségügyi szűrővizsgálati rendszer elveiről. A szűrések célja egészségesnek tűnő (panasz-, és tünetmentes) embereken a különböző előrejelző faktorok vizsgálatával a betegség kialakulásának megelőzése, vagy lehető legkorábbi felismerése, mely az egyén számára realizálható egészségnyereség mellett gazdasági előnyt is biztosít a társadalom és a munkáltatók számára is – olvasható az előterjesztésben.

Ezen bővítésre is figyelemmel szükséges a Magyarországon végzendő szűrések jogi és szakmai szabályozásának átgondolása, valamint a szűrővizsgálati rendszer korszerűsítése. Ezen koncepciónak ugyanakkor nem célja az új kötelező szűrések meghatározása, arról a kormány egy önálló anyagban folytatja le a társadalmi párbeszédet – rögzíti a dokumentum.

A szűrővizsgálatok fontossága a megelőzésben elsősorban a szív-érrendszeri, illetve az onkológiai megbetegedések (emlő-, méhnyak-, vastag- és végbéldaganat) kimutatható – derül ki az előterjesztésben írtakból.

A szűrővizsgálatok lehetnek kötelezők (gyermekkori életkorhoz kötött szűrővizsgálatok (1. függelék), vagy önkéntesen igénybe vehetők (felnőttkori életkorhoz kötött szűrővizsgálatok).

Foglalkozás-egészségügyi vizsgálatok

A foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás nem tartozik a közfinanszírozott ellátások közé, hanem a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatóval foglalkozás-egészségügyi szerződést kötő munkáltató viseli ennek költségét.

A foglalkozás-egészségügyi ellátás tervezett átalakításának lényege, hogy a jövőben konkrétan meghatározásra kerülnek azon munkakörök (expozíciók), amelyekben a foglalkozás-egészségügyi ellátás kötelező. Ezen munkakörök esetében pontosan tisztázásra kerülnek, mely vizsgálatokat kell elvégezni a munkáról való alkalmasság megállapítása érdekében. Népegészségügyi érdek tehát, hogy érdemben javuljon a helyzet a preventív beavatkozással megelőzhető és az időben megkezdett, adekvát terápiával elkerülhető halálozások, a rosszindulatú daganatok miatti halálozás, és a krónikus betegek körében bekövetkező korai halálozás területén.

A különböző nemzetgazdasági ágazatokban dolgozó munkavállalókat – a munkavégzésből és a munkakörnyezetből származó – egészségkárosító kockázatok hatása érheti (fizikai munka, kémiai, biológiai, ergonómiai (fizikai és kognitív), zaj, vibráció, hő, ionizáló, nem ionizáló sugárzás, elektromágneses tér, nem optimális igénybevétel, pszichés és pszichoszociális kockázatok). A kockázatok komplexen érhetik a munkavállalót, vagyis egy-egy munkakörben több kóroki tényező is jelenthet egészségkárosító tényezőt a munkavállalók számára.

Az új szabályozás révén elérhetővé válik a foglalkozás-egészségügyi szolgálatok prevenció-központú fejlesztése, hatékony irányítási rendszerének megteremtése, képessé tétele a munkavállalók egészségének nyomon követésére és az egészséget nem veszélyeztető munkahely megteremtésében való közreműködésre, a munkavállalók egészségének és munkavégző képességének megőrzésére.

A szervezett foglalkoztatásban résztvevő munkavállalók esetében a koncepció biztosítani javasolja, hogy ha a háziorvosi ellátásban még nem történt meg a szűrővizsgálat, az (ha az adott munkakörre kötelező) a foglalkozás-egészségügyi ellátásban is igénybe vehető legyen, melyről a lakosságot szintén tájékoztatni szükséges.

Tervezett változások a szűrővizsgálatokban

Emlőszűrés

A jogosultak körének bővítése: a meghívott korcsoport kiterjesztése (45-65-ről 40-70-re), a szűrésre jogosultak meghívási arányának maximalizálása, a célcsoport valamennyi tagjának meghívása.

Méhnyakrákszűrés

A szűrés gyakoriságának és módszerének módosítása: 25-28 év között citológiai, 30-65 év között humán papillomavírus (HPV) alapú szűrés: A jelenlegi 3 év helyett 5 évente a méhnyakrák kialakulásáért felelős HPV vírus kimutatásának bevezetése. Az új szűrési stratégia lényege, hogy már a megbetegedés kialakulása előtt azonosítható az emelkedett kockázat. Erre figyelemmel, mivel a betegség kialakulása lassú, a kombinált szűrővizsgálattal a páciensek betegsége megelőzhető vagy korai stádiumban felismerhető és egyszerű, olcsó beavatkozással kezelhető, így elégséges a vizsgálatot 5 évente elvégezni.

A méhnyakszűrésben résztvevő nők döntően a magánellátásban veszik igénybe a szűrővizsgálatot, ezért a fejlesztés keretében az új HPV-vel kombinált módszertan sikeres pilotját követően a vizsgálatok megfelelő minőségének biztosítása érdekében a köz- és a magánellátásban levett mintákat is az állami központi laboratórium elemzi és értékeli. A vizsgálati leletek az EESZT-ben férhetők hozzá, mind a köz-, mind a magánellátásban résztvevők, mind az érintett szakemberek számára.

Vastagbélszűrés

Az EU-s finanszírozás megszűnését követően, változatlan módszertannal, hazai forrásból folytatná a kormány a programot, az éves szűrési esetszámot 1,3 millió főre tervezi bővíteni. Ehhez a kolonoszkópiás vizsgálóhelyek bővítésre kerülnek, valamint tervben van további szolgáltatók kijelölése is.

A koncepciót augusztus 1-jéig lehet véleményezni, INNEN tölthető le.