Az egészségügyi szolgáltatási járulékról 2.

dr. Radics Zsuzsanna tb-szakértő, jogász

2021.09.02., 06:15 Frissítve: 2021.09.01., 13:24

Tetszik

Az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetéséről és az ehhez kapcsolódó ellátásokról szóló cikksorozatunk második részéből megtudhatja, mikortól kell fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot, milyen különleges szankció merül fel járuléktartozás esetén, valamint, hogy milyen gyakori kérdések adódnak az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetés körében.

Írásunk első részében bemutattuk, mi képezi a magyar társadalombiztosítás keretében nyújtott egészségügyi szolgáltatások fedezetét, valamint az egészségügyi szolgáltatási járulékra vonatkozó általános előírásokat. Lássuk a további szabályokat!

Mikortól kell fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot?

Az 1997. évi LXXXIII. törvény (Ebtv.) alapján, ha a biztosítási jogviszony vagy az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság megszűnt és ennek következtében kell fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot, az alábbi szabály érvényesül:

» a jogviszony vagy a jogosultság megszűnését követő 45 naptól kell fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot, amennyiben a jogosultsági feltétel a megszűnést megelőzően megszakítás nélkül legalább 45 napig fennállt.

Ha például valaki 2019. január 1-jétől munkaviszonyban állt és munkaviszonya 2021. június 30-án megszűnt, és nem tud elhelyezkedni másik foglalkoztatónál (azaz nem lesz másik biztosítási jogviszonya), továbbá nem tartozik a Tbj. 22. §-ában felsorolt adott egészségügyi szolgáltatásra jogosultak közé (azaz például nem nyugdíjas), akkor 2021. június 30-át követő 45 naptól kell fizetni a havi 8000 (napi 270) forint járulékot.

Ugyancsak a 45 naptól kell fizetni a járulékot, ha a megszűnt jogviszony, vagy jogosultság 45 napnál rövidebb volt ugyan, de az ezt megelőző jogviszony vagy jogosultság 45 napnál hosszabb volt és a két jogviszony vagy jogosultság között 30 napnál kevesebb nap telt el.

Ha például valaki 20 napig volt a munkaviszonyban, amely munkaviszony megszűnt, de ezt megelőzően 1 éven át másik munkaviszonyban állt, és a két munkaviszony között nem volt 30 nap, akkor a 20 napig fennálló munkaviszony-megszűnését követő 45 naptól kell fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot.

Ha a jogosultsági feltétel fennállásának az időtartama 45 napnál rövidebb volt – például 25 napig volt csak biztosított –, akkor a jogosultság megszűnését követő 25 naptól kell fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja, milyen szankció merül fel járuléktartozás esetén, valamint, hogy milyen gyakori kérdések adódnak az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetés körében!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.