Minden, amit az egészségügyi szolgáltatási járulékról tudni kell

dr. Radics Zsuzsanna tb-szakértő, jogász

2021.08.31., 06:15 Frissítve: 2021.09.02., 08:23

Tetszik

Az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetéséről és az ehhez kapcsolódó ellátásokról szóló cikksorozatunk első két részében az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettséget mutatjuk be, ezt követően a biztosított és az egészségügyi szolgáltatásra jogosult közötti különbséget, továbbá a tb-támogatással nyújtható egészségügyi szolgáltatások körét részletezzük, és végül az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térről (EESZT) adunk tájékoztatást.

Az egészségügyi szolgáltatási járulék, mint az az elnevezéséből is következik, az egészségügyi szolgáltatások fedezetére szolgál, azaz ez a befizetés többek között a társadalombiztosítás keretében igénybe vehető orvosi ellátás, ápolás, betegszállítás, tb-támogatottan vásárolható gyógyszer-, gyógyászatisegédeszköz-, gyógyfürdő-ellátás fedezetére fordítódik.

Mi képezi a magyar társadalombiztosítás keretében nyújtott egészségügyi szolgáltatások fedezetét?

A 2019. évi CXXII. törvényben (Tbj.) foglalt biztosítottak azáltal válnak jogosulttá egészségügyi szolgáltatásra, hogy fizetik a 18,5 százalék társadalombiztosítási járulékot. Ha valaki nem áll ezen biztosítási jogviszonyok egyikében sem, akkor az egészségügyi szolgáltatás fedezetét képező további három befizetés alapozza meg.

Az egyik fedezet az egészségügyi szolgáltatásra kötött megállapodás alapján fizetett járulék. A kormányhivatal egészségbiztosítási szervénél lehet megkötni az egészségügyi szolgáltatásra a megállapodást, amelynek keretében egy nagykorú személy havonta a minimálbér (amely bruttó 167 400 forint) 50 százalékát (azaz havi 83 700 forintot) fizet, míg egy nappali tagozatos külföldi diák, vagy a kiskorúak esetén a minimálbér 30 százalékát (azaz havi 50 220 forintot) kell havonta megfizetni.

Megjegyzés: a fenti megállapodás alapján egészségügyi szolgáltatás – a sürgősségi ellátás kivételével – a megállapodás megkötését követő 24. hónap első napjától jár, kivéve, ha a megállapodás megkötésével egyidejűleg az előírt járulék befizetése visszamenőleg huszonnégy hónapra megtörtént. Az utóbbi esetben az egészségügyi szolgáltatás a megállapodás megkötését követő hónap első napjától jár.

Szintén az egészségügyi szolgáltatás fedezetét képezi a költségvetés által megfizetett egészségügyi szolgáltatási járulék. A központi költségvetés havi 8000 forint összegű egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet a Magyarországon élő, és magyar nyugellátásban részesülő személyek után, a gyermekgondozási díjban részesülők, valamint a Tbj. 22. § (1) bekezdés c)–f), h)–p) és r)–t) pontjában meghatározott személyek után. Azaz a központi költségvetés fizeti meg az egészségügyi szolgáltatás fedezetét például a Magyarországon élő nyugdíjasokon túl az óvodás gyermekek, közoktatás keretében nappali képzésen tanuló diákok, hajléktalanok, fogvatartottak után.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja a természetes személy által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulékra vonatkozó előírásokat!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.