Csed, gyed igénylése megszűnt jogviszonyból – teendők kérelmezőknek, tb-kifizetőhelyeknek példákkal

Megosztás Tetszik

A 2026. január 1-jei Ebtv.-módosításnak köszönhetően lehetővé vált, hogy megszűnt jogviszonyból származó jövedelmek is beszámításra kerülhessenek az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai és a baleseti táppénz számításánál. Cikkünkben az igénylés kérelmező, illetve tb-kifizetőhely szempontjából legfontosabb tudnivalóit ismertetjük.

2026. január 1-jétől módosításra kerültek a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (Ebtv.) 39/A paragrafusának bizonyos rendelkezései, amelyek lehetővé teszik, hogy megszűnt jogviszonyból származó jövedelmek is beszámításra kerülhessenek az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai (csed, gyed, táppénz, öfd stb.) és a baleseti táppénz számításánál, ha ez a biztosított számára magasabb összegű ellátást eredményez.

A kérelmezés mely pontján van erre lehetősége az ellátást igénybe vevőnek? Milyen feladata van a tb-kifizetőhelynek? Milyen plusz dokumentumot tett közzé a Magyar Államkincstár májusban ezzel kapcsolatban? Nézzük meg első körben az említett Ebtv. 39/A ide vonatkozó paragrafusait!

• 39/A. § (1) Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai és a baleseti táppénz összegének megállapításánál – az e törvényben foglalt kivételekkel – az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyban az adóelőleg megállapításához bevallott jövedelmet kell figyelembe venni.
• (1a) Az ügyfélnek az érdemi döntés véglegessé válását követő 30 napon belül benyújtott kérelme alapján – az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően – az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai és a baleseti táppénz összegének megállapításánál az ellátásra való jogosultság kezdő napját megelőzően megszűnt biztosítási jogviszonyban az adóelőleg megállapításához bevallott jövedelmet is figyelembe kell venni abban az esetben, ha ez az ügyfélre nézve magasabb összegű ellátás megállapítását eredményezi.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyből – példákon keresztül – megismerheti, hogy

• mit jelent a jogszabályi előírás a gyakorlatban;
• igényléskor milyen konkrét teendői vannak a kérelmezőnek, illetve a tb-kifizetőhelynek.