További témák
Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Baleseti járadék: ki kaphatja, meddig igényelhető?

  • Winkler Róbert

Baleseti járadékra az a személy lehet jogosult, akinek üzemi baleset következtében tizenhárom százalékot meghaladó egészségkárosodása keletkezett, de a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai – rehabilitációs, rokkantsági ellátás – nem illetik meg. Összefoglaltuk az üzemiségről, az igénylési határidőkről és az ellátási összegekről kapcsolatos tudnivalókat.

A baleseti járadék megállapításának elsődleges feltétele tehát, hogy az érintett személy elszenvedett balesete üzeminek minősül-e vagy sem. Üzeminek minősül az a baleset, amely a biztosítottat a foglalkozása körében végzett munka közben vagy azzal összefüggésben éri. Ugyancsak üzemi balesetnek minősül az a baleset is, amely a munkába vagy onnan lakására menet közben éri a munkavállalót, biztosítottat.

A vonatkozó jogi szabályozás (a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény: Ebtv.) meghatározza továbbá, hogy üzemi baleseten a foglalkozási betegséget is érteni kell, mely betegség, ellentétben a balesettel, amely egy hirtelen bekövetkező egyszeri külső hatás alapján eredményez sérülést az adott személy részére, a munkavállaló, biztosított foglalkozásának különös veszélye folytán keletkezik.

Azon tényt, hogy a baleset üzeminek minősül-e a baleseti táppénz megállapítására jogosult szerv külön határozattal állapítja meg. Amennyiben a munkavállaló foglalkoztatójánál működik társadalombiztosítási kifizetőhely, úgy abban az esetben a munkáltató fogja elbírálni a baleset üzemiségét. Amennyiben a munkáltató nem társadalombiztosítási kifizetőhely, úgy abban az esetben a baleset üzemiségét a munkáltató székhelye (telephelye) szerint illetékes megyei/ fővárosi kormányhivatal járási/kerületi hivatalának egészségbiztosítási főosztálya bírálja el. Halált okozó üzemi baleset vagy foglalkozási betegség esetén az üzemi baleset, illetve a foglalkozási betegség tényéről minden esetben az egészségbiztosítási szerv dönt. Fontos hangsúlyozni, a baleset üzemiségének elismerése iránti kérelmet legkésőbb a baleset bekövetkezésétől számított egy éven belül lehet benyújtani a baleseti táppénz megállapítására jogosult hatósághoz. E határidő elmulasztása miatt igazolással élni nem lehet.

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, amelyből megtudja, mi a baleseti járakék igénylésének módja, határideje és az ellátás összege!

A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Most még idei ár, a  MAX csomagban HVG Adó- és Tb-különszámok, kreditpontos online képzés az Adózóna előfizetésekben!
Az online képzésen való részvételi lehetőség a 2018. október 1-jétől november 30-áig megrendelt, és 2018. december 10-éig befizetett előfizetésekre vonatkozik. Részletek »

* A termékek külön megvásárlása esetén fizetendő ár.
** A csomag megvásárlásával most EXTRA kreditpontokat szerezhet: az Adózóna.hu előfizetése után három személynek jár 2-2 kreditpont; és ha most rendel, kreditpont gyűjtő akciónk keretében további 8, 10 illetve 1 kreditpontot gyűjthet a System Media Kft. online képzésével. Részletek>>


{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Alvállalkozó lakásépítésnél

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Ez engem is érdekel Ez engem is érdekel

Alanyi mentes határ emelése változás

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Ez engem is érdekel Ez engem is érdekel
2018 november
H K Sze Cs P Sz V
29 30 31 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 1 2
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X