A fogvatartottak tb-je, nyugdíja: amit a munkáltatóknak is tudniuk kell

  • Széles Imre, társadalombiztosítási szakértő

Magyarországon a fogvatartottak átlagos létszáma 16-17 ezer fő között mozog, és vélhetően nem mindegyikük állt a letartóztatását megelőzően sem biztosítási jogviszonyban. Ettől függetlenül bármely foglalkoztató, vállalkozás, vagy vállalkozó kerülhet olyan helyzetbe, hogy szüksége van ezzel összefüggő ismeretekre.

A társadalombiztosítás alapjogszabályának – 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) – több szakasza is foglalkozik az e körbe tartozó személyekkel.

A törvény 4. paragrafusának d) pontja tisztázza, hogy fogvatartottnak azt kell tekinteni,

  • akinek őrizetét rendelték el,
  • az a személy, aki olyan bűnügyi felügyelet alatt áll, amelynek során a bíróság előírta számára, hogy lakást, egyéb helyiséget, intézményt, vagy ahhoz tartozó bekerített helyet engedély nélkül nem hagyhat el,
  • továbbá a letartóztatott,
  • a szabadságvesztést vagy elzárást töltő, valamint
  • a kényszergyógykezelés vagy előzetes kényszergyógykezelés alatt álló személy.  

A Tbj. 22. paragrafus (1) bekezdésének n) pontja értelmében a fogvatartott egészségügyi szolgáltatásra jogosult, azzal, hogy e jogosultságát – a személyes szabadsága korlátozásából adódóan – a fogvatartó szerv keretén belül, illetve, ha ott nem biztosítható az egészségi állapotuknak megfelelő ellátásuk, a fogvatartó szerv által kijelölt egészségügyi szolgáltatónál érvényesítheti.

A fogvatartott egészségi szolgáltatásra való jogosultságának rögzítése azért is fontos, mert a Tbj. 16. paragrafusának d) pontja értelmében szünetel a biztosítás

  • a letartóztatás tartama alatt, kivéve, ha a letartóztatottat jogerősen felmentették, vagy a bíróság jogerős vagy végleges határozatában, valamint az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság további jogorvoslattal nem támadható határozatában a büntetőeljárást megszüntette; továbbá
  • a szabadságvesztés tartama alatt, kivéve, ha az elítéltet utóbb a bíróság jogerősen felmentette (ide nem értve a fogvatartott által a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló törvény szabályai szerint létesített, a 6. § szerint biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyt).

Tehát, ha egy munkavállalót bármely okból letartóztatnak, akkor szünetel a biztosítása szünetel, ám, ennek tartamára nem kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnie, hiszen megilleti őt az egészségügyi szolgáltatás. Ugyanakkor, ha utóbb bebizonyosodik az ártatlansága, a biztosítási jogviszonya visszamenőlegesen helyreáll.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben részletezzük az arra vonatkozó szabályokat, ha a letartóztatott a fogvatartás tartama alatt is díjazásban részesül, akár például választott tisztségviselőként.

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Alanyi adómentes csomagküldő

Nagy Norbert

adószakértő

Svájci munkaviszony tagi jogviszony esetén

Horváthné Szabó Beáta

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2021 június
H K Sze Cs P Sz V
31 1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 1 2 3 4
hirdetÉs

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close