A fogvatartottak tb-je, nyugdíja: amit a munkáltatóknak is tudniuk kell

Megosztás Tetszik

Magyarországon a fogvatartottak átlagos létszáma 16-17 ezer fő között mozog, és vélhetően nem mindegyikük állt a letartóztatását megelőzően sem biztosítási jogviszonyban. Ettől függetlenül bármely foglalkoztató, vállalkozás, vagy vállalkozó kerülhet olyan helyzetbe, hogy szüksége van ezzel összefüggő ismeretekre.

A társadalombiztosítás alapjogszabályának – 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) – több szakasza is foglalkozik az e körbe tartozó személyekkel.

A törvény 4. paragrafusának d) pontja tisztázza, hogy fogvatartottnak azt kell tekinteni,

• akinek őrizetét rendelték el,
• az a személy, aki olyan bűnügyi felügyelet alatt áll, amelynek során a bíróság előírta számára, hogy lakást, egyéb helyiséget, intézményt, vagy ahhoz tartozó bekerített helyet engedély nélkül nem hagyhat el,
• továbbá a letartóztatott,
• a szabadságvesztést vagy elzárást töltő, valamint
• a kényszergyógykezelés vagy előzetes kényszergyógykezelés alatt álló személy.  

A Tbj. 22. paragrafus (1) bekezdésének n) pontja értelmében a fogvatartott egészségügyi szolgáltatásra jogosult, azzal, hogy e jogosultságát – a személyes szabadsága korlátozásából adódóan – a fogvatartó szerv keretén belül, illetve, ha ott nem biztosítható az egészségi állapotuknak megfelelő ellátásuk, a fogvatartó szerv által kijelölt egészségügyi szolgáltatónál érvényesítheti.

A fogvatartott egészségi szolgáltatásra való jogosultságának rögzítése azért is fontos, mert a Tbj. 16. paragrafusának d) pontja értelmében szünetel a biztosítás

• a letartóztatás tartama alatt, kivéve, ha a letartóztatottat jogerősen felmentették, vagy a bíróság jogerős vagy végleges határozatában, valamint az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság további jogorvoslattal nem támadható határozatában a büntetőeljárást megszüntette; továbbá
• a szabadságvesztés tartama alatt, kivéve, ha az elítéltet utóbb a bíróság jogerősen felmentette (ide nem értve a fogvatartott által a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló törvény szabályai szerint létesített, a 6. § szerint biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyt).

Tehát, ha egy munkavállalót bármely okból letartóztatnak, akkor szünetel a biztosítása szünetel, ám, ennek tartamára nem kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnie, hiszen megilleti őt az egészségügyi szolgáltatás. Ugyanakkor, ha utóbb bebizonyosodik az ártatlansága, a biztosítási jogviszonya visszamenőlegesen helyreáll.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben részletezzük az arra vonatkozó szabályokat, ha a letartóztatott a fogvatartás tartama alatt is díjazásban részesül, akár például választott tisztségviselőként.