hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Nem fizető ügyfél: a felszámolási eljárás mint eszköz

  • dr. Kéri Ádám ügyvéd
1

Gyakran találkozni olyan esettel, amikor egy nem megalapozottnak tűnő számlakövetelésre nem reagálnak a cégek, majd „meglepetésszerűen” felszámolási eljárásban találják magukat. A felszámolási eljárással történő fenyegetés egyebekben valóban jó eszköz arra, hogy a teljesítést vagy legalább annak vitatását kikényszerítsük. Erre pedig a küszöbön álló gazdasági válság során is szükség lehet.

Fizetésképtelenség (vagy annak vélelme) esetén kezdeményezhető az eljárás

A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Csődtv.) 22. § (1) (a) bekezdése alapján a hitelező felszámolási eljárást kezdeményezhet az adós fizetésképtelensége esetén. A bíróság a Csődtv. 27. § (2) (a) bekezdés alapján az adós fizetésképtelenségét megállapítja, ha az adós szerződésen alapuló, nem vitatott vagy elismert tartozását a teljesítési idő lejártát követő 20 napon belül sem egyenlítette ki vagy nem vitatta, és az ezt követő hitelezői írásbeli fizetési felszólításra sem teljesítette.

Ahhoz, hogy a bíróság elrendelje a felszámolási eljárást, a hitelezőnek a fizetésképtelenség tényét, illetve egyéb körülményeket alá kell támasztania. A Csődtv. 24. § (1) bekezdése alapján a kérelemben meg kell nevezni az adós tartozásának jogcímét, a lejárat (esedékesség) időpontját és annak rövid ismertetését, hogy az adóst miért tartja fizetésképtelennek.

A kérelemben foglaltak bizonyítására a szükséges iratokat – köztük az adós írásbeli felszólításának igazolását is – csatolni kell a kérelemhez. Figyeljünk arra, hogy valóban minden szükséges dokumentum csatolva legyen, mivel ellenkező esetben a bíróság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja! Az egyik legfontosabb elutasítási indokok egyike az, ha a hitelező nem tudja csatolni az adós számára megküldött, előzetes felszólítást, valamint, ha a követelés kamat és járulékok nélkül nem haladja meg a 200 ezer forintot.

Olvassa el a téma kapcsán az Adózóna "Amikor nemcsak a szerződés, hanem már az ajánlat is kötelezhet", valamint "Lehet-e a cég székhelye egy garázsban?" című írásait is!

A bíróság a Csődtv. 27. § (2) bekezdése alapján megállapítja a fizetésképtelenséget, ha a számlakövetelés esedékességétől számított 20 nap eltelt, és az adós azt nem vitatta, és nem is egyenlítette ki, illetve, amennyiben a hitelező írásbeli felszólítására sem teljesített.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja, melyek a számlakövetelés vitatására irányadó előírások, valamint, hogy mit tehetünk, ha a vitatásunk elkésett!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Törzsbetét értékesítése

Erdős Gabriella

adószakértő

TaxMind Kft.

Ez engem is érdekel Ez engem is érdekel

Edenred utalvány adózása

Surányi Imréné

okleveles közgazda

Ez engem is érdekel Ez engem is érdekel

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2021 október
H K Sze Cs P Sz V
27 28 29 30 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31
hirdetÉs