Nem fizető ügyfél: a felszámolási eljárás mint eszköz

Megosztás Tetszik

Gyakran találkozni olyan esettel, amikor egy nem megalapozottnak tűnő számlakövetelésre nem reagálnak a cégek, majd „meglepetésszerűen” felszámolási eljárásban találják magukat. A felszámolási eljárással történő fenyegetés egyebekben valóban jó eszköz arra, hogy a teljesítést vagy legalább annak vitatását kikényszerítsük. Erre pedig a küszöbön álló gazdasági válság során is szükség lehet.

Fizetésképtelenség (vagy annak vélelme) esetén kezdeményezhető az eljárás

A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Csődtv.) 22. § (1) (a) bekezdése alapján a hitelező felszámolási eljárást kezdeményezhet az adós fizetésképtelensége esetén. A bíróság a Csődtv. 27. § (2) (a) bekezdés alapján az adós fizetésképtelenségét megállapítja, ha az adós szerződésen alapuló, nem vitatott vagy elismert tartozását a teljesítési idő lejártát követő 20 napon belül sem egyenlítette ki vagy nem vitatta, és az ezt követő hitelezői írásbeli fizetési felszólításra sem teljesítette.

Ahhoz, hogy a bíróság elrendelje a felszámolási eljárást, a hitelezőnek a fizetésképtelenség tényét, illetve egyéb körülményeket alá kell támasztania. A Csődtv. 24. § (1) bekezdése alapján a kérelemben meg kell nevezni az adós tartozásának jogcímét, a lejárat (esedékesség) időpontját és annak rövid ismertetését, hogy az adóst miért tartja fizetésképtelennek.

A kérelemben foglaltak bizonyítására a szükséges iratokat – köztük az adós írásbeli felszólításának igazolását is – csatolni kell a kérelemhez. Figyeljünk arra, hogy valóban minden szükséges dokumentum csatolva legyen, mivel ellenkező esetben a bíróság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja! Az egyik legfontosabb elutasítási indokok egyike az, ha a hitelező nem tudja csatolni az adós számára megküldött, előzetes felszólítást, valamint, ha a követelés kamat és járulékok nélkül nem haladja meg a 200 ezer forintot.

A bíróság a Csődtv. 27. § (2) bekezdése alapján megállapítja a fizetésképtelenséget, ha a számlakövetelés esedékességétől számított 20 nap eltelt, és az adós azt nem vitatta, és nem is egyenlítette ki, illetve, amennyiben a hitelező írásbeli felszólítására sem teljesített.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja, melyek a számlakövetelés vitatására irányadó előírások, valamint, hogy mit tehetünk, ha a vitatásunk elkésett!