hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Nem fizető ügyfél: a felszámolási eljárás mint eszköz

  • dr. Kéri Ádám ügyvéd
1

Gyakran találkozni olyan esettel, amikor egy nem megalapozottnak tűnő számlakövetelésre nem reagálnak a cégek, majd „meglepetésszerűen” felszámolási eljárásban találják magukat. A felszámolási eljárással történő fenyegetés egyebekben valóban jó eszköz arra, hogy a teljesítést vagy legalább annak vitatását kikényszerítsük. Erre pedig a küszöbön álló gazdasági válság során is szükség lehet.

Fizetésképtelenség (vagy annak vélelme) esetén kezdeményezhető az eljárás

A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Csődtv.) 22. § (1) (a) bekezdése alapján a hitelező felszámolási eljárást kezdeményezhet az adós fizetésképtelensége esetén. A bíróság a Csődtv. 27. § (2) (a) bekezdés alapján az adós fizetésképtelenségét megállapítja, ha az adós szerződésen alapuló, nem vitatott vagy elismert tartozását a teljesítési idő lejártát követő 20 napon belül sem egyenlítette ki vagy nem vitatta, és az ezt követő hitelezői írásbeli fizetési felszólításra sem teljesítette.

Ahhoz, hogy a bíróság elrendelje a felszámolási eljárást, a hitelezőnek a fizetésképtelenség tényét, illetve egyéb körülményeket alá kell támasztania. A Csődtv. 24. § (1) bekezdése alapján a kérelemben meg kell nevezni az adós tartozásának jogcímét, a lejárat (esedékesség) időpontját és annak rövid ismertetését, hogy az adóst miért tartja fizetésképtelennek.

A kérelemben foglaltak bizonyítására a szükséges iratokat – köztük az adós írásbeli felszólításának igazolását is – csatolni kell a kérelemhez. Figyeljünk arra, hogy valóban minden szükséges dokumentum csatolva legyen, mivel ellenkező esetben a bíróság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja! Az egyik legfontosabb elutasítási indokok egyike az, ha a hitelező nem tudja csatolni az adós számára megküldött, előzetes felszólítást, valamint, ha a követelés kamat és járulékok nélkül nem haladja meg a 200 ezer forintot.

Olvassa el a téma kapcsán az Adózóna "Amikor nemcsak a szerződés, hanem már az ajánlat is kötelezhet", valamint "Lehet-e a cég székhelye egy garázsban?" című írásait is!

A bíróság a Csődtv. 27. § (2) bekezdése alapján megállapítja a fizetésképtelenséget, ha a számlakövetelés esedékességétől számított 20 nap eltelt, és az adós azt nem vitatta, és nem is egyenlítette ki, illetve, amennyiben a hitelező írásbeli felszólítására sem teljesített.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja, melyek a számlakövetelés vitatására irányadó előírások, valamint, hogy mit tehetünk, ha a vitatásunk elkésett!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

485/2020. kormányrendelet

Széles Imre

tb-szakértő

EU-n kívüli eszközbeszerzések

Tüske Zsuzsanna

vámszakértő

Be kell-e zárni?

Dr. Szeiler Nikolett

ügyvéd, adótanácsadó

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2021 április
H K Sze Cs P Sz V
29 30 31 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 1 2
hirdetÉs

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close