Módosul a csődtörvény – az állam is elővásárlási jogot kap felszámoláskor

  • dr. Nagy András ügyvéd

A zárószavazás előtt lévő törvényjavaslat szerint módosulna a csődtörvény – mint írják – a fizetésképtelenségi jog eljárási szabályainak korszerűsítése, valamint a csődeljárások és a felszámolási eljárások során az adós és a hitelezők közötti egyezségkötés elősegítése, a csődeljárásban a munkahelyek megtartásának elősegítése, valamint a vállalkozások reorganizációját előtérbe helyező jogi megoldások bevezetése érdekében.

A törvényalkotási bizottság javaslatait is tartalmazó összegző módosító javaslat alapján várhatóan a következő változtatásokat fogadják el az Országgyűlés július 1-3-ai rendkívüli ülésén, melyek közül a főbb rendelkezéseket ismertetjük.

Az új törvény 2020. augusztus 1-jével léphet hatályba.

Elektronikus levelezésre vonatkozó szabályok

A csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (csődtörvény) kiegészül a hitelezők egymás közötti, valamint az eljárásban részt vevő felek és a vagyonfelügyelő, illetve a felszámolóbiztos közötti elektronikus levelezésre vonatkozó szabályokkal. Ennél fogva, ha a hitelezői választmány tagja vagy a hitelezői képviselő az elektronikus levélcímét az elektronikus kapcsolattartás céljából a csődeljárásban a vagyonfelügyelővel – felszámolási eljárásban a felszámolóbiztossal – közölte, a vagyonfelügyelő, illetve a felszámolóbiztos jogosult a tájékoztatását, egyéb jognyilatkozatát vagy iratot erre az elektronikus levélcímre megküldeni, illetve ezen esetben a választmány tagja vagy a hitelezői képviselő is jogosult a jognyilatkozatát vagy egyéb iratot a vagyonfelügyelő, illetve a felszámolóbiztos elektronikus kapcsolattartás céljára megadott elektronikus levélcímére megküldeni.

Formai kellékek az e-mail-címre küldött jognyilatkozatok, okiratok, az ügyfelek tájékoztatását szolgáló iratok kapcsán

A módosítás értelmében a fenti esetben az elektronikus úton megküldött tájékoztatást, nyilatkozatot, iratot a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 325. paragrafus (1) bekezdésének f) pontja szerinti teljes bizonyító erejű magánokiratként, vagy az ügyvédi tevékenységről szóló́ 2017. évi LXXVIII. törvény 46. §-a szerinti elektronikus okirati formába átalakítva kell eljuttatni a címzetthez.

A fentiekben foglaltakat kell alkalmazni akkor is, ha a hitelező az elektronikus kapcsolattartás céljából az elektronikus levélcímét az eljárásban résztvevőkkel közölte, azzal, hogy az eljárásban résztvevők elektronikus úton erre az elektronikus levélcímre küldhetik a neki címzett tájékoztatást, nyilatkozatot, iratot (a csődtörvény 5/B §-sal egészül ki).

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja, hogyan változnak az előírások, ha az adós nem kéri az egyezségi tárgyalás megtartását a felszámolási eljárásban, mikor illeti meg az államot elővásárlási jog, továbbá, hogy melyek az egyéb módosítások!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Online számlázás és a PTGSZLAH

Szolnoki Béla

adószakértő, könyvvizsgáló

Flottakezelő

Nagy Norbert

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2020 július
H K Sze Cs P Sz V
29 30 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2
hirdetés

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close