Minden, amit tudni kell a végelszámolásról

Megosztás Tetszik

Egy cég életében előfordulhat, hogy akár belső indíttatásból, akár külső okokból kifolyólag, de a társaság megszüntetése mellett döntenek a tulajdonosok. Ha a cég jogutód nélkül történő megszüntetésére esik a választás és ha a cég nem fizetésképtelen, végelszámolásnak van helye. A végelszámolás célja, hogy a társaság vagyona a tulajdonosok között kerüljön felosztásra azt követően, hogy a cég összes kötelezettségét teljesítette, tartozásait kiegyenlítette.

A cégek cégnyilvántartásba való bejegyzéssel jönnek létre és cégnyilvántartásból való törléssel szűnnek meg. A cég a gazdasági tevékenység beszüntetésével nem tudja kivonni magát a vonatkozó szabályok hatálya alól, megszűnni a megfelelő vagyonrendezési eljárás sikeres lefolytatásával tud.

A végelszámolás lefolytatásának és a végelszámolással kapcsolatos változások bejegyzésének részletes menetét a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) rögzíti. A Ctv. a végelszámolásra vonatkozó általános rendelkezések mellett szabályozza az egyszerűsített végelszámolást. Az egyszerűsített végelszámolással azok a cégek jogosultak megszűnni, amelyeknek nincsen könyvvizsgálati kötelezettségük a számviteli törvény értelmében.

A végelszámolás során a cég székhelye szerint illetékes cégbíróság jár el.

Ki jogosult a végelszámolás elhatározására?

Végelszámolásra a cég legfőbb szervének elhatározása alapján kerülhet sor. A cég legfőbb szerve határozatot hoz a cég jogutód nélküli megszűnéséről, illetve a végelszámolás elrendeléséről. A határozat rögzíti a végelszámolás kezdő időpontját és kijelöli a végelszámolót, illetve rendelkezik a cég vagyoni részesedésével működő jogalanyok, valamint a részvételével működő alapítvány vagy egyesület sorsáról is.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyből egyebek mellett megtudhatja, mi a jelentősége a kezdő időpontnak, mikor nem lehet végelszámolást elhatározni, ki lehet végelszámoló, és mi a feladata!