adozona.hu
Hoppon maradt a végelszámoló: mit tehet, ha a törölt cég nem fizeti ki a munkáját?
//adozona.hu/tarsasagi_jog/Hoppon_maradt_a_vegelszamolo_mit_tehet_ha_a_QWV4U1
Hoppon maradt a végelszámoló: mit tehet, ha a törölt cég nem fizeti ki a munkáját?
Végelszámoló elvégezte egy kft. végelszámolását, a céget törölte a cégbíróság. A munkáért díjazás járt volna, számla kiállítása mellett. A kft. nem hajlandó kiegyenlíteni a számlát. Mit tehetek jogszerűen a végelszámoló? Visszatarthatja az összes iratanyagot? Fizetési felszólítást (meghagyást) küldhet közjegyző igénybe vételével? Milyen egyéb lehetőségei vannak? – kérdezte olvasónk. Dr. Buzády Csongor ügyvéd, vállalatfinanszírozási szakjogász (Budlegal Ügyvédi Társulás) válaszolt.
Az iratanyag visszatartása akkor megengedett, ha a megbízási szerződés ezt a lehetőséget megadja (ügyvéd esetében ez kizárt) – szögezte le válasza elején szakértőnk.
A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) 112. § (5) bekezdése szerint a "végelszámolást nem lehet addig befejezni, amíg a cégnek olyan ismert követelése vagy tartozása áll fenn, amelyről a vagyonfelosztási határozatban nem rendelkeztek". Ebből kifolyólag a végelszámolásnak peresíthető kártérítési felelőssége lehet a végelszámolóval szemben.
A megszűnt cég tagjai a "felosztott vagyonból való részesedésük mértékéig" tartoznak helytállni a megszűnt jogi személy ki nem elégített tartozásaiért, erről a Polgári törvénykönyv (Ptk.) 3:48 paragrafusának (3) bekezdése rendelkezik.
TÁJÉKOZÓDJON az Adózóna podcastjából! Heuréka! Az Adózóna podcastsorozata – 18. rész: cégeladás, beolvadás, végelszámolás számviteli kérdései
Első lépésben – lehetőleg jogi képviselő útján – fizetési felszólítást érdemes küldeni, a lehetséges jogkövetkezményekre való felhívással. Amennyiben a követelést ennek ellenére sem egyenlítik ki, fizetési meghagyásos nemperes eljárást lehet a közjegyző előtt indítani. Ellentmondás esetén ez bírósági peres eljárássá alakulhat át.
Ha a követelés összege nem haladja meg a 3 millió forintot, először mindenképpen fizetési meghagyásos eljárást kell indítani, ami ezek után átalakulhat bírósági peres eljárássá. Ha a követelés több, mint 3 millió forint, akkor nem szükséges fizetési meghagyásos eljárást indítani, egyből bírósághoz lehet fordulni.
Hozzászólások (2)
Tisztelt Uram, köszönöm a hozzászólást, igaza van! Ennek a helyzetnek - ti hogy a tagok csak a kiosztott vagyon erejéig felelnek - a jogpolitikai eredője az, hogy korlátolt felelősségű társaság esetében főszabály szerint a tagok nem felelnek saját vagyonukkal (mint azt a cég elnevezése is kimondja), hanem mindig csak a cég felel saját vagyonával - akár megszűnés előtt, akár utána.
Ezek szerint hibás volt a végelszámolási zárómérleg (nem tartalmazta a végelszámoló díjazását és annak fedezetét. Valószínű a számla nem lett benyújtva)!
Úgy tűnik ezt már "fújhatja" a végelszámoló, mert ugyan ki ellen javasolják ilyenkor a fizetési meghagyásos eljárás indítását?
A már törölt cég ellen? Ez értelmetlen!
Esetleg a volt tulajdonosok ellen lehet "a felosztott vagyonból való részesedésük mértékéig", persze csak ha maradt annyi felosztható vagyon (mert ha nem fedezi a végelszámoló "számláját", na akkor már tényleg "fújhatja")!
Üdv: Hollós András
(+36-20/400-5666)