hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Fontos társasági jogi változások

  • adozona.hu

Január 1-jétől számos, a társaságok működését érintő Ptk. rendelkezés lépett életbe vagy módosult. Többek között az osztalék kifizetésére és az egy tag kezében összpontosuló üzletrészekre vonatkozó törvényi hivatkozás is változott, mint ahogy a pótbefizetés szabályai is eltérnek a korábbiaktól – mutat rá az act legal Bán és Karika Ügyvédi Társulás.

Cégalapítás osztalékból

Az egyik legfontosabb új rendelkezés, hogy egy kft. alapításakor a tag dönthet úgy, hogy nem fizeti be a törzsbetét rá eső részét a társaság „kasszájába”, hanem vállalja, hogy a vagyoni hozzájárulását egészben vagy részben a neki járó osztalékból fedezi az üzleti év végén, bízva a társaság kezdeti sikereiben. A Ptk. most már rögzíti, hogy legfeljebb 2 év áll a tag rendelkezésére, hogy törzsbetétét teljes egészében befizesse, majd ezt követően veheti fel ő is az osztalékot. Amennyiben ez idő alatt nem teljesíti befizetési kötelezettségét, úgy a társaság akár ki is zárhatja őt a tagjainak sorából.

Egy tag több üzletrész

Az év elejétől már nem kötelező, hogy az egy kézben összpontosuló üzletrészek egy üzletrésszé olvadjanak össze. Így egy természetes vagy jogi személynek – akár eltérő jogcímen – több üzletrésze is lehet ugyanabban a társaságban. „Meghatározó garanciális szabály azonban, hogy az üzletrészek számától függetlenül a tulajdonos a társasággal szemben egy tagnak számít. Ez azért is fontos, mert szavazatszámai összeadódnak. Ha pedig a vagyoni hozzájárulását határidőben akár csak egy üzletrésze esetében nem teljesíti, akkor a társaságból is kizárható” – hívja fel a figyelmet Dr. Majoros Lilla LL.M., az act Bán és Karika Ügyvédi Társulás szakértője.

Már szinte minden gazdasági társaságnál előírhatják a pótbefizetést

Januártól a pótbefizetésre vonatkozó szabályozás kikerült a korlátolt felelősségű társaságokra vonatkozó rendelkezések köréből, és áthelyezték a gazdasági társaságok általános szabályai közé. Ennek következtében immár minden, a tőzsdére nem bevezetett cég esetében (kkt., bt., és zrt.) a tagok számára előírható a pótbefizetés teljesítése abban az esetben, ha a társaságnak veszteségei merülnek fel, azonban a működőképességét e módon biztosítani szeretné.

A vállalkozásokhoz így befolyó, ám fel nem használt forrásokat januártól pedig már nem kell szükségszerűen visszafizetni a befizetők számára, hanem tartalékképzés céljából megtarthatják az összeget. Így a társaságnak nem kell minden egyes, a likviditását negatívan érintő gazdasági esemény alkalmával új pótbefizetést elrendelnie.

Már három napon belül is újra összehívható a megismételt taggyűlés

Ha a taggyűlés nem volt határozatképes, akkor a megismételt ülést az eredeti időpontot követően 3–15 napon belülre kellett összehívni ahhoz, hogy ugyanazokat a napirendi pontokat tárgyalhassák a tagok, a megjelentek által képviselt szavazati arány mértékétől függetlenül.

A törvény továbbra is tartalmazza a minimális 3 napra vonatkozó határidőt, ám ettől a szabálytól a létesítő okiratban már el lehet térni. A gyakorlat szükségtelen szigornak tekintette a taggyűlések közti minimális időre vonatkozó kötelező rendelkezést. Emellett a tapasztalat is azt mutatta, hogy a megismételt taggyűlésen sem jelentek meg többen, mint az eredeti időpontban. A módosítás fényében már lehetősége nyílik a társaságnak, hogy a megismételt taggyűlését az első időponthoz képest 1 nappal vagy akár 1 órával később tartsa meg, amennyiben ezt társasági szerződés megengedi.

Változó összeférhetetlenségi szabályok

Az év elejétől módosultak az ügyvezetők összeférhetetlenségére vonatkozó szabályok is. Ha a vezető tisztségviselő esetében összeférhetetlenségi ok áll elő, akkor az immár nem jelenti azt, hogy megbízása a törvény értelmében azonnal megszűnik.

A jövőben a társaságoknak a létesítő okiratukban lehetősége nyílik meghatározni, hogy milyen jogkövetkezményt fűznek az említett helyzethez. Az indokolás szerint ugyanis a korábbi szabályozás túl szigorú volt, az összeférhetetlenségi ok nem feltétlen jelenti azt, hogy az ügyvezető alkalmatlanná vagy érdemtelenné vált volna a pozíció betöltésére.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Állami ösztöndíj ledolgozása

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Ügyfélkapu+

Szipszer Tamás

adószakértő

Ügyfélkapu

Szipszer Tamás

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 november
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink