Az ügyvezetés jogköre, testületek működése veszélyhelyzet idején

Megosztás Tetszik

Fontos, hogy a veszélyhelyzet idején a jogi személy döntésképes maradjon, abban az esetben is, ha a döntéshozó szerv döntéshozatalára nem kerül sor vagy arra, nincs lehetőség. Továbbá fontos az is, hogy a jogi személy ügyvezetése és más testületei is működőképesek maradjanak. A következőkben ennek szabályait foglaljuk össze.

Cikksorozatunk első részében ismertettük, hogy a koronavírus-járvány miatti akadályoztatás esetén a jogi személyeknek milyen alternatívái lehetnek a döntéshozatalra.

Az ügyvezetés jogköre tagi döntéshozatal hiányában

Ha a tagok hírközlő eszköz igénybevételével történő részvételével megtartott ülés, illetve az ülés tartása nélküli határozathozatal korábban részletezett esetei nem állnak fenn, úgy az ügyvezetés dönthet:

♦ a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadásáról (ha a jogi személynél felügyelőbizottság működik, a döntéshez a felügyelőbizottság írásbeli jelentése szükséges),

♦ az adózott eredmény felhasználásáról,

♦ a döntéshozó szerv hatáskörébe tartozó, azonban a jogi személy törvényes működésének fenntartásához, a veszélyhelyzet miatt kialakult helyzet kezeléséhez szükséges, valamint az észszerű és felelős gazdálkodás körében felmerülő halaszthatatlan ügyekben.  

A döntéshez ugyanakkor szükséges, hogy

♦ a szavazatok 25 százalékát meghaladó részesedéssel rendelkező tagok a döntés meghozatalát megelőző írásbeli véleményükben legalább a szavazatok 51 százalékát elérő mértékben a határozati javaslattal szemben ne tiltakozzanak, továbbá

♦ a többségi befolyással vagy minősített többséggel rendelkező tag (amennyiben van ilyen) előzetes írásbeli véleményében a határozati javaslattal szemben ne tiltakozzon.

A meghozott döntést a veszélyhelyzet megszűnését követő legfeljebb 90. napra összehívandó rendkívüli döntéshozó szervi ülés napirendjére kell tűzni. Ha az utólagos döntéshozó szervi határozat a korábbi döntést megváltoztatja, vagy hatályon kívül helyezi, az nem érinti az azt megelőzően keletkezett jogokat és kötelezettségeket.

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, amelyben ismertetjük, milyen további esetekben nem dönthet az ügyvezetés, mik a határidők, meddig érrvényesek az ügyvezetés döntései!