hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Az ügyvezetés jogköre, testületek működése veszélyhelyzet idején

  • dr. Bartha László adójogi szakjogász

Fontos, hogy a veszélyhelyzet idején a jogi személy döntésképes maradjon, abban az esetben is, ha a döntéshozó szerv döntéshozatalára nem kerül sor vagy arra, nincs lehetőség. Továbbá fontos az is, hogy a jogi személy ügyvezetése és más testületei is működőképesek maradjanak. A következőkben ennek szabályait foglaljuk össze.

Cikksorozatunk első részében ismertettük, hogy a koronavírus-járvány miatti akadályoztatás esetén a jogi személyeknek milyen alternatívái lehetnek a döntéshozatalra.

Az ügyvezetés jogköre tagi döntéshozatal hiányában

Ha a tagok hírközlő eszköz igénybevételével történő részvételével megtartott ülés, illetve az ülés tartása nélküli határozathozatal korábban részletezett esetei nem állnak fenn, úgy az ügyvezetés dönthet:

♦ a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadásáról (ha a jogi személynél felügyelőbizottság működik, a döntéshez a felügyelőbizottság írásbeli jelentése szükséges),

♦ az adózott eredmény felhasználásáról,

♦ a döntéshozó szerv hatáskörébe tartozó, azonban a jogi személy törvényes működésének fenntartásához, a veszélyhelyzet miatt kialakult helyzet kezeléséhez szükséges, valamint az észszerű és felelős gazdálkodás körében felmerülő halaszthatatlan ügyekben.  

A döntéshez ugyanakkor szükséges, hogy

♦ a szavazatok 25 százalékát meghaladó részesedéssel rendelkező tagok a döntés meghozatalát megelőző írásbeli véleményükben legalább a szavazatok 51 százalékát elérő mértékben a határozati javaslattal szemben ne tiltakozzanak, továbbá

♦ a többségi befolyással vagy minősített többséggel rendelkező tag (amennyiben van ilyen) előzetes írásbeli véleményében a határozati javaslattal szemben ne tiltakozzon.

A meghozott döntést a veszélyhelyzet megszűnését követő legfeljebb 90. napra összehívandó rendkívüli döntéshozó szervi ülés napirendjére kell tűzni. Ha az utólagos döntéshozó szervi határozat a korábbi döntést megváltoztatja, vagy hatályon kívül helyezi, az nem érinti az azt megelőzően keletkezett jogokat és kötelezettségeket.

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, amelyben ismertetjük, milyen további esetekben nem dönthet az ügyvezetés, mik a határidők, meddig érrvényesek az ügyvezetés döntései!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST / VIDEÓAJÁNLÓ

Kérdések és válaszok

Kiva – ingatlanértékesítés

Szipszer Tamás

adószakértő

Ebrendészet

Szipszer Tamás

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2022 május
H K Sze Cs P Sz V
25 26 27 28 29 30 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31 1 2 3 4 5
hirdetÉs