hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Akik keményen megfizetnek, ha nem jelentik a bűncselekményt

  • dr. Szeiler Nikolett ügyvéd, adótanácsadó

Nagyon megütheti a bokáját az a felszámoló, aki nem tesz feljelentést, amikor hitelt érdemlően tudomást szerez arról, hogy egy cég ügyvezetője/cégvezetője a felszámolás során, vagy azt megelőzően iratokat, könyvelést hamisított meg, vagy cégvagyont mentett ki. Ez esetben ugyanis a felszámoló követ el bűncselekményt – rendelkezik a Büntető törvénykönyv múlt évi módosítása. Cikkünkben a Büntető törvénykönyvnek a csődbűncselekményre, a sikkasztás, a járulékcsalásra, illetve a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértésére vonatkozó passzusait vesszük sorra.

Leggyakrabban költségvetési csalás miatt indul büntetőeljárás Magyarországon a gazdasági büntetőjog körében, erről előző cikkünkben részletesen írtunk. Azt követi a csődbűncselekmény, a sikkasztás (ezekben az ügyekben a felszámolók teszik a legtöbb feljelentést), a járulékcsalás, illetve a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése (hamisított ruhák, cipők) miatt induló büntetőeljárások.

A leggyakrabban előforduló gazdasági bűncselekmények Magyarországon:

– Költségvetési csalás, adócsalás (leggyakoribb feljelentési ok adóellenőrzések során). Amennyiben ilyen feljelentést tesz az adóhatóság, egyúttal magánokirat-hamisítás miatt is eljárást kezdeményez. Kevesen tudják, hogy az adóbevallás szándékosan történő meghamisítása magánokirat-hamisításnak számít. Az áfacsalás a költségvetési csaláson belüli leggyakoribb feljelentési ok; erről bővebben előző cikkünkben írtunk.

– Csődbűncselekmény, sikkasztás (a felszámolási eljárások során a felszámoló által megjelölt leggyakoribb feljelentési ok). Ez olyan esetben fordul elő, ha az ügyvezető nem adja át a felszámoló részére a házipénztárt, a tárgyi eszközöket, vagy olyan kifizetéseket, kölcsönöket eszközölt – gyakran saját maga, vagy a tulajdonosok részére –, amellyel elvonta a vagyont a hitelezők elől. Ilyen kifizetésnek minősül az is, ha az ügyvezető és a tulajdonos inkább magának fizeti vissza a tagi kölcsönt, minthogy a hitelezőknek – általában a NAV-nak – fizetne.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben részletesen bemutatjuk az egyes gazdasági bűncselekményekhez kötődő jogszabályi rendelkezéseket.
A teljes cikkhez előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink érhetik el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Egészségügyi szolgáltatás juttatása magánszemélynek

Surányi Imréné

okleveles közgazda

Repülőjegy térítése

Surányi Imréné

okleveles közgazda

Nyugdíjjárulék

Széles Imre

tb-szakértő

2019 október
H K Sze Cs P Sz V
30 1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 31 1 2 3
hirdetés

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X