Akik keményen megfizetnek, ha nem jelentik a bűncselekményt

Megosztás Tetszik

Nagyon megütheti a bokáját az a felszámoló, aki nem tesz feljelentést, amikor hitelt érdemlően tudomást szerez arról, hogy egy cég ügyvezetője/cégvezetője a felszámolás során, vagy azt megelőzően iratokat, könyvelést hamisított meg, vagy cégvagyont mentett ki. Ez esetben ugyanis a felszámoló követ el bűncselekményt – rendelkezik a Büntető törvénykönyv múlt évi módosítása. Cikkünkben a Büntető törvénykönyvnek a csődbűncselekményre, a sikkasztás, a járulékcsalásra, illetve a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértésére vonatkozó passzusait vesszük sorra.

Leggyakrabban költségvetési csalás miatt indul büntetőeljárás Magyarországon a gazdasági büntetőjog körében, erről előző cikkünkben részletesen írtunk. Azt követi a csődbűncselekmény, a sikkasztás (ezekben az ügyekben a felszámolók teszik a legtöbb feljelentést), a járulékcsalás, illetve a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése (hamisított ruhák, cipők) miatt induló büntetőeljárások.

A leggyakrabban előforduló gazdasági bűncselekmények Magyarországon:

– Költségvetési csalás, adócsalás (leggyakoribb feljelentési ok adóellenőrzések során). Amennyiben ilyen feljelentést tesz az adóhatóság, egyúttal magánokirat-hamisítás miatt is eljárást kezdeményez. Kevesen tudják, hogy az adóbevallás szándékosan történő meghamisítása magánokirat-hamisításnak számít. Az áfacsalás a költségvetési csaláson belüli leggyakoribb feljelentési ok; erről bővebben előző cikkünkben írtunk.

– Csődbűncselekmény, sikkasztás (a felszámolási eljárások során a felszámoló által megjelölt leggyakoribb feljelentési ok). Ez olyan esetben fordul elő, ha az ügyvezető nem adja át a felszámoló részére a házipénztárt, a tárgyi eszközöket, vagy olyan kifizetéseket, kölcsönöket eszközölt – gyakran saját maga, vagy a tulajdonosok részére –, amellyel elvonta a vagyont a hitelezők elől. Ilyen kifizetésnek minősül az is, ha az ügyvezető és a tulajdonos inkább magának fizeti vissza a tagi kölcsönt, minthogy a hitelezőknek – általában a NAV-nak – fizetne.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben részletesen bemutatjuk az egyes gazdasági bűncselekményekhez kötődő jogszabályi rendelkezéseket.
A teljes cikkhez előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.