Nem közhasznú besorolással rendelkező szervezetnek adott támogatás

  • Gyüre Ferenc adótanácsadó

A civil szervezetekkel folytatott tranzakciók száma statisztikai szempontból folyamatosan emelkedik, amely egyrészről köszönhető annak, hogy a nonprofit szervezetek száma évről-évre folyamatosan gyarapodik, valamint annak, hogy egyre többen ismerik fel azt a lehetőséget, hogy adózási szempontból a velük folytatott tranzakcióknak adóoptimalizálási lehetősége van. Nézzük, milyen eseteket különböztethetünk meg!

A bevezetőben említett szervezetek alapvetően kétféle besorolással rendelkezhetnek. Egyrészről lehetnek közhasznú jogállásúak, és lehetnek nem közhasznú jogállásúak. Ennek a besorolásnak számos hatása van, köztük az, hogy az őket támogató társaságok, hogyan és milyen módon vehetnek igénybe adókedvezményeket. Talán a közhasznú szervezetek kezelése jobban a „köztudatban” él, míg a nem közhasznú szervezetek kezelése problémásabb a gyakorlatban.

Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Civil tv.) 2. § 1. pontja szerencsére – támogató és támogatottak oldaláról egyaránt – nagyon tágan értelmezi az adomány fogalmát: szinte bármi lehet adomány, ha azt ellenszolgáltatás nélkül adják. Külön kiemeli a törvény, hogy fizikailag megtestesülő tétel/eszköz mellett szolgáltatás is lehet adomány „tárgya”. Támogató szempontjából a kezelése teljesen egyforma, azaz a könyvekből az átadott eszközt vagy nyújtott szolgáltatást egyéb ráfordításként ki kell vezetni.

Az adomány nyújtása esetében több esetet lehet megkülönböztetni. Nézzük, melyek ezek!

Az adományt önmagában lehet egyszeri vagy lehet rendszeres alkalommal nyújtani. Azonban ez a ráfordítás nem automatikusan jelenti azt, hogy a támogató fél oldaláról egyből elismert költségnek is fog minősülni. Az elismert költségnek való megfeleléshez

  • egyrészről szükséges a társasági adótörvény alapján megtett nyilatkozat mind az adományt fogadó, mind az adományt nyújtó fél részéről;
  • másrészről fontos, hogy a juttatást olyan jogi személy kapja, aki nem minősül külföldinek;
  • továbbá egy olyan igazolás szükséges az adományozott fél részéről, hogy az adományra jutó társasági adót megfizette és ezen bevétel nélkül sem lenne egyébként a szervezet veszteséges.

Ez a nyilatkozat formailag nem kötött, a lényeg, hogy két példányban kerüljön kiállításra, és az egyik példány a támogató fél, a másik példány a támogatott fél rendelkezésére álljon.

Ha a fentebb említett feltételek fennállnak, akkor a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao tv.) az átadott eszköz értékét, vagy a nyújtott szolgáltatás értékét elismert költségnek minősíti. Ezen a ponton el is érkeztünk oda, hogy megjelenik a legfontosabb különbség a közhasznú és a nem közhasznú szervezet részére nyújtott támogatás között.

A közhasznú szervezetnek adott támogatás esetében van adókedvezmény, mértéke attól függ, hogy rendszeres vagy nem rendszeres az adomány, míg nem közhasznú szervezet részére nyújtott adomány esetében adókedvezmény nem vehető igénybe, független annak rendszeres vagy nem rendszeres mivoltától. A nem közhasznú szervezet részére nyújtott adománynak csak az a kedvezménye, hogy a társasági adótörvény azt elismert költségnek minősíti.

Adódhat a gyakorlatban (és gyakran adódik is), hogy nem áll rendelkezésre igazolás, mert az adományt fogadó szervezet elfelejti, vagy késve állítja ki. Ebben az esetben a Tao tv. meghatározza, hogy nem lehet a társasági adóalapot csökkenteni az átadott adomány összegével, tehát nem minősül és nem minősülhet elismert költségnek.

A gyakorlatban számos kérdés merül fel azzal kapcsolatban, hogy a kisvállalati adóban ezt hogyan is kell érvényesíteni. A kisvállalati adó az elismert költségek szempontjából teljesen egyezik a társasági adóval [a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (Katv.) 20. § (3) bekezdés d) pont], azaz itt is az igazolás megléte az, amely meghatározza azt, hogy a kiva-alapot módosítani kell-e vagy sem.

Nézzünk rá egy egyszerű példát. Nem teszünk a példában különbséget, hogy a támogató szervezet kiva- vagy tao-alany. Feltételezzük, hogy a cég átad egymillió forint értékű bútort egy szervezetnek. Ebben az esetben az átadó társaság a gazdasági eseményt jegyzi a könyveiben. Feltételezzük az egyszerűség kedvéért, hogy az adóalap 10 millió forint az adományozás figyelembevételével.

  • Ha a szervezet kiállítja az igazolást, akkor az adóalap marad a 10 millió forint.
  • Ha a szervezet nem állítja ki az igazolást, vagy késve állítja azt ki, vagy esetleg nem megfelelő adattartalommal bocsátja az adományozó rendelkezésére az igazolást, akkor ez az átadott pénzeszköz nem fog elismert költségnek minősülni, azaz az adóalapot korrigálni szükséges egymillió forinttal, és így a korrigált adóalap 11 millió forint lesz.

Ha figyelembe vesszük még az általános forgalmi adót, akkor a legfontosabb dolog annak a vizsgálata, hogy pénzeszközt vagy nem pénzeszközt szerzünk be. Ha pénzeszközt adunk át, akkor az áfa szempontjából nem teremt adóztatandó tényállást, további áfa szempontú vizsgálat nem szükséges. Ha viszont nem pénzeszközt adunk át, és az adományozott nem egy közhasznú civil szervezet, és az eredeti beszerzésünk szándéka is az, hogy ezt majd átadjuk, akkor a már beszerzéskor ránk áthárított áfa nem helyezhető levonásba. Ha pedig nem tudjuk azt, hogy majd ezt átadjuk, ezért az áfát levontuk a beszerzéskor, akkor az átadás pillanatában, mint teljesítési időpontban utólag meg kell fizetni az áfát.

Előző példát folytatva, ha a bútor beszerzésekor tudjuk előre, hogy átadjuk, akkor a rá felszámított áfát nem helyezhetjük levonásba. Ha pedig magunknak szereztük be, csak időközben alakult úgy a helyzet, hogy átadjuk, akkor utólagosan az átadáskor meg kell rá fizetni a 27 százalékos áfát.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Vezető tisztségviselő bejelentése, adatszolgáltatása

dr. Radics Zsuzsanna

tb-szakértő, jogász

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 június
H K Sze Cs P Sz V
27 28 29 30 31 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30

Együttműködő partnereink