Munkáltatói, kifizetői juttatások biztosítási díj formájában: mikor, kit terhel az adófizetési kötelezettség?

Megosztás Tetszik

Olvasói kérdések alapján cikkünkben a magánszemély javára kötött (helyette fizetett) biztosításokkal összefüggő néhány fontos adózási tudnivalót ismertetjük.

A kifizetők (cégek, szervezetek) azért kedvelik a biztosítás révén adott juttatást, mert ezáltal a biztosított magánszemélynek vagy hozzátartozójának kedvező adózással juttathatnak jövedelmet a különböző kockázatokra és/vagy lejáratig vagy élethosszig tartó megtakarításra/befektetésre kötött olyan egyéni vagy csoportos biztosítási szerződéssel, amelynél biztosítási esemény bekövetkezte nélkül is lehetőség van pénzkivonásra (visszavásárlásra), illetve a lejáratkor és/vagy a biztosított halálakor fizet meghatározott összeget a biztosító.

A biztosított magánszemély javára más, nem magánszemély által kötött biztosítások esetében az adókötelezettség a díjfizetéshez, illetve a biztosító által nyújtott szolgáltatáshoz (teljesítéshez) kapcsolódik, ráadásul a biztosítók által kínált sokféle módozat többnyire kockázati és megtakarítási elemekkel kombinált vegyes biztosítás, amelyek adózási kezelése minden esetben a konkrét szerződés (kötvény) tartalmától, a szerződő (díjfizető), a biztosított, a kedvezményezett személyétől függően a fő szabálytól eltérő külön szabályok szerint alakulhat.

Fő szabály szerint a biztosított magánszemély helyett más, nem magánszemély (munkáltató, kifizető cég, szervezet) által fizetett díj a biztosított magánszemély olyan bevétele, amely főszabály szerint a díjfizetővel fennálló jogviszonyára, ennek hiányában az egyéb jövedelemre vonatkozó szabályok szerint adóköteles. Ha például a biztosított a díjfizető által foglalkoztatott munkavállaló, akkor a biztosítási díj összege a magánszemély munkaviszonyból származó jövedelmeként adóköteles [szja-törvény 2. § (6) bekezdés].

Ettől eltérően a magánszemélynek nem keletkezik bevétele (adókötelezettsége) a díjat a fizető kártérítési felelősségi körébe tartozó, valamint a díjat fizető tevékenységében közreműködő magánszemély – a díjat fizető tevékenységét szolgáló – feladata ellátásával kapcsolatos felelősségére (ideértve a sérelemdíjat is) kiterjedő felelősségbiztosítás esetében [szja-törvény 4. § (2a) bekezdés b) pont)]. Ilyen például az olyan felelősségbiztosítás, amelyet egy a gazdasági társaság köt a vezető tisztségviselői által az ügyfeleinek okozott károk megtérítésének fedezetére.

Ezen túlmenően az adókötelezettség eltér a fő szabálytól a biztosító szolgáltatására jogosult (kedvezményezett) személyétől függően, illetve a csoportos biztosítási szerződések esetében is.

CIKKÜNK FOLYTATÁSÁBAN – a teljesség igénye nélkül – a gyakorlatban legtöbbször előforduló esetekre vonatkozó tudnivalókat,

• a kedvezményezett személyétől függő adókötelezettség, illetve
  
• a csoportos biztosítások szabályait

ismertetjük.