adozona.hu
Magyar cég, külföldi cég, családtag: kapcsolt vállalkozás vagy sem?
//adozona.hu/tarsasagi_ado_innovacios_jarulek/Magyar_ceg_kulfoldi_ceg_kapcsolt_vallalkoza_2SUQAC
Magyar cég, külföldi cég, családtag: kapcsolt vállalkozás vagy sem?
Tetszik
Magyarországi kft.-ben a férj 60, a feleség pedig 40 százalékban tulajdonos, mindketten ügyvezetők is. Ausztriában a házaspár két gyermeke céget alapít 50-50 százalékos tulajdoni hányadban. Kapcsoltnak minősül-e a két vállalkozás, ha igen, milyen teendők vannak ezzel kapcsolatban? – kérdezte olvasónk. Pölöskei Pálné okleveles adószakértőnk válaszolt.
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao) előírása szerint kapcsolt vállalkozás az adózó és más személy, ha harmadik személy – a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – közvetlenül vagy közvetve mindkettőjükben többségi befolyással rendelkezik azzal, hogy azokat a közeli hozzátartozókat, akik az adózóban és a más személyben többségi befolyással rendelkeznek, harmadik személynek kell tekinteni.
E rendelkezés alapján a magyar kft. és az ausztriai cég kapcsolt vállalkozásnak minősül, mivel a szülők egymással és a gyermekekkel, illetve a gyermekek egymással közeli hozzátartozói viszonyban vannak. Ebből következően a közeli hozzátartozók rendelkeznek mind a két cégben többségi befolyással. Teendő akkor van, ha a két cég között gazdasági kapcsolat áll fenn.
1.) Ez esetben az állami adóhatósághoz be kell jelenteni
– a készpénzfizetés napjától számított 15 napon belül a vevőnek, a szolgáltatás igénybe vevőjének – a vállalkozási tevékenységet nem folytató magánszemélyek kivételével – a kapcsolt vállalkozások között létrejött, egymillió forintot meghaladó értékben teljesített készpénzszolgáltatást,
– a változás szabályai szerint a kapcsolt vállalkozásnak minősülő másik személy nevét (elnevezését), székhelyét (telephelyét) és adóazonosító számát az első szerződéskötésüket követő 15 napon belül, valamint a kapcsolt vállalkozási viszony megszűnését a megszűnést követő 15 napon belül [Tao. 4. § 23/c) pont, Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 1. pont és 8:2.§ ; Art. 17. § (9) bekezdés a) pont, 23. § (4) bekezdés b) pont].
2.) El kell készíteni az adóbevallás esedékességéig a kapcsolt felek közötti ügyletre a szokásospiaciár-nyilvántartást, kivéve, ha a Tao vagy a felhatalmazása alapján kiadott PM-rendelet (22/2009.) mentesíti e kötelezettség alól a vállalkozást. A nyilvántartás hiánya vagy az előírásoktól eltérő összeállítása, illetve e nyilvántartással összefüggő iratmegőrzési kötelezettségének megsértése esetén nyilvántartásonként (összevont nyilvántartásonként) 2 millió forintig terjedő, ismételt jogsértés esetén nyilvántartásonként (összevont nyilvántartásonként) 4 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható. Ugyanazon nyilvántartás vezetésének ismételt elmulasztása esetén az adózó az első esetben kiszabott mulasztási bírság mértékének a négyszereséig terjedő mulasztási bírsággal büntethető.
A kötelezettség teljesítése esetén az e bekezdés előző mondata alapján kiszabott bírság korlátlanul mérsékelhető. E bekezdés alkalmazásában az ismételt jogsértésre vonatkozó szabályok nem alkalmazhatók, ha a két egymást követő mulasztás között 2 évnél több telt el [Tao 18. § (5) bekezdés, 22/2009. PM-rendelet, Art. 172. § (1) bekezdés e) pont és (16) bekezdés].
3.) Ha szerződést nem szokásos piaci áron kötötték a felek, akkor módosítani kell a társasági adóalapot, mégpedig növelni kell, ha az alkalmazott ár következtében az adózás előtti eredmény kisebb, mint lenne a szokásos piaci ár mellett, és csökkenthető, ha az adózás előtti eredmény az alkalmazott ár mellett nagyobb, mint amilyen a szokásos piaci ár mellett lenne. Ez utóbbihoz azonban rendelkezni kell a kapcsolt vállalkozás és az adózó által aláírt okirattal, amely tartalmazza a különbözet összegét [Tao 18. § (1) bekezdés].
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
Hozzászólások (6) , melyek közül a legfrissebbek:
Kedves Ruszin Zsolt!
A "ködösítés" egy minősítés, egy vélemény. Ezzel szemben a tények a következők:
A PM-rendelet a következőket írja:
„A rendelet hatálya
1. § (1) Ez a rendelet a szokásos piaci ár megállapítása érdekében meghatározza a megállapításhoz szükséges adatokat tartalmazó nyilvántartás készítésének szabályait.
(2) Az e rendelet szerinti nyilvántartási kötelezettség terheli a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao.) 18. § (5) bekezdésében felsorolt adóalanyt, ha kapcsolt vállalkozásával [Tao. 4. § 23. pont] kötött hatályos szerződése, megállapodása (a továbbiakban: szerződése) alapján az adóévben teljesítés történt. Ha az adózó kapcsolt vállalkozásával a kapcsolt vállalkozási jogviszonyuk keletkezését megelőzően kötött szerződést, az e rendelet szerinti nyilvántartást akkor köteles elkészíteni, ha a szerződés bármely lényeges feltételét módosítják, vagy olyan egyéb változás következik be, amelyet független felek az ár meghatározásánál érvényesítenek vagy érvényesítenének.
(3)[1] Nem terheli az e rendelet szerinti nyilvántartási kötelezettség
a) az adózót magánszeméllyel nem egyéni vállalkozóként kötött szerződése alapján,
b) az adózót, ha a Tao. 18. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelő kis- és középvállalkozás,
c) az adózót azon ellenőrzött ügylettel kapcsolatban, amelynek vonatkozásában az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 132/B. §-a szerint a szokásos piaci árat az állami adóhatóság határozatban megállapította, a kérelem benyújtásának adóévétől annak az adóévnek az utolsó napjáig, amelyben a határozat érvényessége megszűnik, feltéve, hogy a határozatban rögzített tényállás ezen időszakban változatlanul fennáll,
d) a szolgáltatás, termékértékesítés ellenértékének kapcsolt vállalkozás vagy kapcsolt vállalkozások részére változatlan összegben, illetve értékben történő átterhelését, feltéve, hogy a szolgáltatást nyújtó, termékértékesítő társaság az adózóval, külföldi személlyel, vagy a költséget viselő féllel kapcsolt vállalkozási viszonyban nem áll,
e) az ingyenes pénzeszközátadást és átvételt,”
……………………………….stb., stb.
Egyébként a cikk nem kizárólag a PM-rendeletre, hanem azt megelőzően, ugyanabban a mondatban a Tao törvényre is utal.
Köszönjük, hogy továbbra is hűséges olvasója az Adózónának.
A Tao tv. 18.§ (5) tartalma a fenti idézetből se jön le. Így senki se fogja észlelni, hogy 3,1 MdFt-os forgalom/mérlegfőösszeg és 50 dolgozó alatt nincs semmiféle bírság. Kicsi pontosítás, de nagy eltérés.
Az adózóna figyelmét elkerülte, hogy írom, hogy " a mentesítésre való hivatkozás is inkább csak ködösítés". A mentesülések és az alapfeltételek nélkül bírságot emlegetni nem szerencsés. Ráadásul nem az említett PM rendelet tartalmazza a kisvállalkozók mentesülését, hanem a Tao tv. 18.§ (5), amire a cikk nem tér ki.
Ruszin úr figyelmét elkerülte, hogy az olvasói kérdésre adott szakértői válaszban benne van a következő is: nem kell nyilvántartást készíteni, ha jogszabály mentesít ez alól. Mint minden adózási témáról és az azt alátámasztó papírmunkáról, a transzferár-nyilvántartásról is tanulmányokat lehetne írni. Az Adózóna rendszeresen foglalkozik ezekkel a gyakorlati kérdésekkel, legutóbb december 4-én közölt egy cikket, amely például a transzferár-nyilvántartás mentességi feltételeit is taglalta.
Örülünk, hogy a fotó tetszett.
Üdvözlettel az Adózóna csapata
El kell ismerni, hogy a választott kép, vagyis a rajban közlekedő repülőgépraj viszont szép metafora...
A kérdésből nem derül ki, hogy kisvállalkozásnál nagyobb-e a cégcsoport és a mentesítésre való hivatkozás is inkább csak ködösítés. Márpedig kisvállalkozások egyáltalán nem készítenek transzferár-nyilvántartást! Az információ hiányában a bírsággal való fenyegetés is puszta ijesztgetésnek tűnik.
Kisvállalkozás az, amely a kapcsolódó vállalkozásokkal együtt se rendelkezik 50 főnél több munkavállalóval és 10m EUR-nál nem magasabb a mérlegfőösszege, vagy az árbevétele. A 10 mEUR jelenleg kb 3,1 MdFt. A szokásos piaci árat alkalmazniuk kell, de elég, ha ezt szabályzat készítése nélkül teszik. A transzferárak alól számos egyén okból is lehet mentesülni, ezek elhallgatása sem túl szerencsés.
Tehát a kisvállalkozások nem készítenek transzferár nyilvántartást, de azt az alábbi esetben sem kell elkészíteni,
ha az adózó magánszeméllyel (nem egyéni vállalkozóként) köt szerződést;
ha kis- és középvállalkozás a közös beszerzés és értékesítés érdekében létrehozott olyan kapcsolt vállalkozással köt szerződést, amely kapcsolt vállalkozásban a kis- és középvállalkozások szavazati joga meghaladja az 50 százalékot;
az adózó külföldi telephelye és kapcsolt vállalkozása közötti ügyletről, ha a belföldi adózó adóalapja nem tartalmazza a külföldön adóztatható jövedelmet;
ha a szokásos piaci árat az adóhatóság határozatban megállapította, annak érvényessége alatt (beleértve a kérelem benyújtásának évét és a határozat érvényességének megszűnésének évét is);
akár főtevékenység, akár nem főtevékenység keretében nyújtott szolgáltatás, termékértékesítés ellenértékének kapcsolt vállalkozás részére változatlan összegben történő átterhelése esetén, feltéve, hogy a szolgáltatást nyújtó, termékértékesítő társaság az adózóval (külföldi személlyel) vagy a költséget viselő féllel kapcsolt vállalkozási viszonyban nem áll. (Ugyanakkor figyelemmel kell lenni arra, hogy amennyiben a költségátterhelés során az adózó az ellenértéket megosztja és több kapcsolt vállalkozás részére terheli át, akkor alá kell támasztani, hogy az alkalmazott megosztási arányokat szokásos piaci módon állapította meg az adózó. Ennek az alátámasztásnak a hivatalos formája nincs szabályozva.);
ingyenes pénzeszköz-átadás és -átvétel esetén;
ha a szerződés alapján történő teljesítések értéke (áfa nélkül számított) szokásos piaci áron az 50 millió forintot nem haladja meg az adóévben (azzal, hogy az összevonható szerződésekben szereplő ügyletek értékét együttesen kell figyelembe venni).