Magyar cég, külföldi cég, családtag: kapcsolt vállalkozás vagy sem?

Megosztás Tetszik

Magyarországi kft.-ben a férj 60, a feleség pedig 40 százalékban tulajdonos, mindketten ügyvezetők is. Ausztriában a házaspár két gyermeke céget alapít 50-50 százalékos tulajdoni hányadban. Kapcsoltnak minősül-e a két vállalkozás, ha igen, milyen teendők vannak ezzel kapcsolatban? – kérdezte olvasónk. Pölöskei Pálné okleveles adószakértőnk válaszolt.

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao) előírása szerint kapcsolt vállalkozás az adózó és más személy, ha harmadik személy – a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – közvetlenül vagy közvetve mindkettőjükben többségi befolyással rendelkezik azzal, hogy azokat a közeli hozzátartozókat, akik az adózóban és a más személyben többségi befolyással rendelkeznek, harmadik személynek kell tekinteni.

E rendelkezés alapján a magyar kft. és az ausztriai cég kapcsolt vállalkozásnak minősül, mivel a szülők egymással és a gyermekekkel, illetve a gyermekek egymással közeli hozzátartozói viszonyban vannak. Ebből következően a közeli hozzátartozók rendelkeznek mind a két cégben többségi befolyással. Teendő akkor van, ha a két cég között gazdasági kapcsolat áll fenn.

1.)  Ez esetben az állami adóhatósághoz be kell jelenteni

– a készpénzfizetés napjától számított 15 napon belül a vevőnek, a szolgáltatás igénybe vevőjének – a vállalkozási tevékenységet nem folytató magánszemélyek kivételével – a kapcsolt vállalkozások között létrejött, egymillió forintot meghaladó értékben teljesített készpénzszolgáltatást,

– a változás szabályai szerint a kapcsolt vállalkozásnak minősülő másik személy nevét (elnevezését), székhelyét (telephelyét) és adóazonosító számát az első szerződéskötésüket követő 15 napon belül, valamint a kapcsolt vállalkozási viszony megszűnését a megszűnést követő 15 napon belül [Tao. 4. § 23/c) pont, Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 1. pont és 8:2.§ ; Art. 17. § (9) bekezdés a) pont, 23. § (4) bekezdés b) pont].

2.)  El kell készíteni az adóbevallás esedékességéig a kapcsolt felek közötti ügyletre a szokásospiaciár-nyilvántartást, kivéve, ha a Tao vagy a felhatalmazása alapján kiadott PM-rendelet (22/2009.) mentesíti e kötelezettség alól a vállalkozást. A nyilvántartás hiánya vagy az előírásoktól eltérő összeállítása, illetve e nyilvántartással összefüggő iratmegőrzési kötelezettségének megsértése esetén nyilvántartásonként (összevont nyilvántartásonként) 2 millió forintig terjedő, ismételt jogsértés esetén nyilvántartásonként (összevont nyilvántartásonként) 4 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható. Ugyanazon nyilvántartás vezetésének ismételt elmulasztása esetén az adózó az első esetben kiszabott mulasztási bírság mértékének a négyszereséig terjedő mulasztási bírsággal büntethető.

A kötelezettség teljesítése esetén az e bekezdés előző mondata alapján kiszabott bírság korlátlanul mérsékelhető. E bekezdés alkalmazásában az ismételt jogsértésre vonatkozó szabályok nem alkalmazhatók, ha a két egymást követő mulasztás között 2 évnél több telt el [Tao 18. § (5) bekezdés, 22/2009. PM-rendelet, Art. 172. § (1) bekezdés e) pont és (16) bekezdés].

3.)  Ha szerződést nem szokásos piaci áron kötötték a felek, akkor módosítani kell a társasági adóalapot, mégpedig növelni kell, ha az alkalmazott ár következtében az adózás előtti eredmény kisebb, mint lenne a szokásos piaci ár mellett, és csökkenthető, ha az adózás előtti eredmény az alkalmazott ár mellett nagyobb, mint amilyen a szokásos piaci ár mellett lenne. Ez utóbbihoz azonban rendelkezni kell a kapcsolt vállalkozás és az adózó által aláírt okirattal, amely tartalmazza a különbözet összegét [Tao 18. § (1) bekezdés].