adozona.hu
Kata alól kikerülő cégek a társasági adó hatálya alatt – kérdések és válaszok
//adozona.hu/tarsasagi_ado_innovacios_jarulek/Kata_alol_kikerulo_tarsasagok_a_tarsasagi_a_95GODK
Kata alól kikerülő cégek a társasági adó hatálya alatt – kérdések és válaszok
Tetszik
Sok kérdés merült fel a katáról társasági adózásra áttérő vállalkozásoknál, amelyekre megpróbálunk választ adni cikkünkben. Azokban a kérdésekben, amelyek megítéléséhez nem ad egyértelmű fogódzót a vonatkozó jogszabály, logikai alapon vezetjük le álláspontunkat.
Kiindulási példánk
A korábban társasági adós bt. belépett a katába. Belépéskor az eszközei között szerepelt egy ingatlan, 5 millió forint könyv szerinti értéken. Az eredménytartalék 5,5 millió forint volt. A katába belépéskor leadózta az eredménytartaléknak a tárgyi eszköz értékét meghaladó összegét, azaz 0,5 millió forintot a 2012. évi CXLVII. törvény (Katv.) 26. paragrafusa alapján. Tekintve, hogy a bt. nem jelentkezett be a kisvállalati adó (kiva) hatálya alá, ezért 2022. szeptember 1-jétől automatikusan a társasági adó (tao) alanya lett. A tao hatálya alá történő visszatéréskor a számviteli törvény (Szt.) 2/A paragrafusa alapján készítendő nyitómérlegben az ingatlant 50 millió forint piaci értéken veszi fel. Az ingatlan mellett a visszatéréskor rendelkezik 10 millió forint pénzeszközzel, amely az elmúlt évek katás bevételeiből származik. Az ingatlan eszközértékének növekménye és a pénzeszköz megjelenik az eredménytartalékban, amely 60 millió forint.
Kérdések:
A Katv. 26. paragrafusának (6)–(7) bekezdései szerint befektetésnek tekintendő a nyitó mérlegben kimutatott saját tőke, levonva belőle
Bár a Katv. említett előírását a 2022. évi XIII. törvény (új Katv.) 14. paragrafusának (2) bekezdése 2022. szeptember 1-jével hatályon kívül helyezte – szerintem – az adózott befektetést továbbra is indokolt ezen előírás alapján számítani, mivel, ha nem így járhatnának el az adózók, akkor átmeneti szabály hiányában csak nulla adózott befektetést lehetne értelmezni.
A kérdésben szereplő adatok alapján a nyitó mérlegben a saját tőke 60 millió forint (60 millió forint eredménytartalék, és például 0 forint jegyzett tőke, 0 forint értékelési tartalék).
60 millió forint – (50 millió forint – 5 millió forint) = 15 millió forint. Ez azt jelenti, hogy az 50 millió forintból 45 millió forint nem minősül katás eredménytartaléknak, azaz nem adózott befektetés. Ezen kívül nem minősül katás eredménytartaléknak az osztalék utáni adót kiváltó adó alapjánál levonásként figyelembe vett ingatlan könyv szerinti értéke (5 millió forint), a szintén hatályon kívül helyezett Katv. 26. paragrafusának (4) bekezdése alapján. Összesen tehát 10 millió forint az az összeg, amely szja és szociális hozzájárulási adó nélkül fizethető ki a tagoknak.
OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben további hat izgalmas kérdésre válaszol szakértőnk!
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
Hozzászólások (4)
Kedves Zsolt!
Nem tudom, az volt-e szándék, hogy a tárgyi eszköz piaci értékének a kataidőszak alatti növekedése is adózott befektetésnek minősüljön. A Katv. 26. § (7) bekezdése szerint azonban a nyitómérlegben kimutatott saját tőkéből – többek között – az immateriális jószág és tárgyi eszköz (4) bekezdés szerinti adóalapot képező könyv szerinti értékét meghaladó része is csökkentő tétel. Amint olvashatta a felvezető szövegben nem állítom, hogy mindenben igazam van, mivel a jogszabály nem mindent rendez el. Azért írtam meg a cikket – ami természetesen vitatható, nem jogszabály –, mert a volt katás társaságoknál kérdések merülnek fel, amelyekre nem mindig kapnak választ. Pölöskei Pálné
Szokás szerint: nincs válasz.
Utánamentem a témának:
E-iktatószám: e-704669 (részlet)
Ha a kata választásakor a számviteli törvény hatálya alatt állt és voltak tárgyi eszközei, immateriális javai, amelyek értékével az osztalék utáni adót kiváltó adó alapját csökkentette, akkor ez az összeg nem adózott befektetésnek minősül, így azt katás időszak előtti eredménytartalékként (Eredménytartalék I.) kell kimutatni. Az Eredménytartalék I. csak pozitív összeg lehet (több is, mint a számításba vett különbözet), és osztalékként történő kifizetésekor a magánszemélynek az általános szabályok szerint adófizetési kötelezettsége keletkezik.
A különbözetből a tőketartalékként kezelhető rész, az előbbiek szerinti Eredménytartalék I. levonása után fennmaradó rész lesz a katás időszak eredménytartaléka (Eredménytartalék II.), amely negatív előjelű is lehet. A pozitív előjelű Eredménytartalék II.-t lehet a magánszemély tagnak adózás nélkül kifizetni. A negatív előjelű eredménytartalék II. a számítás után nem értelmezhető, annak összegével az Eredménytartalék I.-et csökkenteni kell.
Ebből is látszik, hogy az adózóna égisze alatt kiadott fenti válasz hamis.
Az OUAKA alapjával csökkentett összeg kivételével a TELJES PIACI ÉRTÉK adómentesen kivehető BÁRMELY tag felé (arányosan). Az arányosságtól a tagok természetesen - saját döntésük szerint - eltérhetnek.
Ebből baj lesz. A befektetett összeg nevű izé azt a célt szolgálta, hogy a katázás alatt keletkezett bevétel és így az ingaltan piaci árának növekedéséből eredő haszon is a KATA által leadózott legyen.