hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Kapcsolt vállalkozások: ügyletek azonosítása, piaci ár dokumentálása

  • Hunyadné Szűts Veronika igazságügyi adó- és járulékszakértő

A cikk szándékosan nem a „piaciár-nyilvántartás (transzferár dokumentáció)” címet viseli. Sokszor találkozunk ugyanis azzal a szemlélettel, miszerint a cégek csak a nyilvántartás-készítési kötelezettségre összpontosítanak, azaz „ha nem érte el az ügylet az 50 millió forintos küszöböt, akkor nem foglalkozunk a piaci árral”. Ez azonban helytelen.

Kapcsolt vállalkozások között minden ügyletet piaci áron kell bonyolítani ahhoz, hogy ne kelljen adóalap-módosító tétellel számolni. Azaz egy adóhatósági ellenőrzéskor minden tételről be kell tudni bizonyítani, hogy az piaci áron történt, vagy ha nem, akkor elvégeztük a megfelelő adóalap-korrekciókat. Azaz a piaciár-meghatározást akkor is el kell végezni, ha nem keletkezik nyilvántartási kötelezettség.

Tapasztalataink szerint általában nem kétszereplős ügyletek zajlanak; többszereplős cégcsoport tagjai sokszor szerteágazó és bonyolult üzleti tranzakciókat bonyolítanak egymással.

Az ügyletek azonosításának és a piaci ár meghatározásának tehát helye van akkor is, ha azokról nem kell törvényi előírás szerinti nyilvántartást készíteni. Az alábbiakban erre tennénk egy – nem törvényileg szabályozott, de praktikus – megoldási javaslatot.

Vegyünk egy sokszereplős cégcsoportot! Tekintettel a csoporttagok között lévő számos kapcsolatra, azok változó értékeire, célszerű lehet olyan közös dokumentumformát előállítani (továbbiakban nevezzük Piaci Ár Szabályzatnak, PÁSZ-nak), melyben évről-évre minden jogszabályi változás és minden olyan szolgáltatás azonosítása megtörténhet, melyet az adókövetkezmények elkerülése okán piaci áron kell teljesíteni, vagy amely ugyan nem piaci áron történt, de emiatt társaságiadó-alapot kell mindkét oldalon módosítani.

A PÁSZ csoportszinten is használható – így biztosítva, hogy egyik oldalon se maradjon ki egy ügylet vizsgálata sem – és évente aktualizálható legyen. Minden szereplő a megfelelő adatokkal fel is töltheti az elemzésekhez: piaci áron történt-e az ügylet vagy kell adóalapot módosítani, szükség lesz-e piaciár-nyilvántartás készítésére stb.

(Azon tételeknél, ahol az azonosítás után piaciárnyilvántartás-készítési kötelezettséget állapítanak meg, ott a PÁSZ egy törvényi előírásoknak megfelelő piaciár-számítási melléklettel együtt akár megfelelhet a piaciár-nyilvántartásnak is.)

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja, mi a PÁSZ célja és hogy például milyen lehet a felépítése!

A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha email-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Időszakos orvosi vizsgálatok

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Egyéni vállalkozásból kivonás

Lepsényi Mária

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 november
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink