Innovációs járulék és K+F: ezek a legfontosabb változások

Megosztás Tetszik

Módosult a kötelezettek köre az innovációs járuléknál és több ponton is változott a K+F minősítési eljárás. Ezenfelül szigorodtak a határidők pályázat benyújtásánál, illetve külföldi cégek magyarországi fióktelepeire is új szabály vonatkozik. A Deloitte hírlevele összeszedte a legfontosabb változásokat.

Innovációs járulék

2012-től az innovációs járulék szabályozásában több lényeges változás történt, többek között a kötelezettek köre is módosult - hangsúlyozta Veszprémi István a Deloitte adópartnere. A törvény értelmében a kis- és mikrovállalkozások nem alanyai a járuléknak. 2011-ig e státusz megítélése szempontjából nem kellett figyelembe venni a kapcsolt vállalkozásokat, csupán a saját értékadataik alapján kellett a cégeket besorolni. 2012-től azonban a vállalkozások besorolásánál figyelemmel kell lenni azok partner- és kapcsolt vállalkozásaira, ideértve a külföldi csoportvállalatokat is. Ebből kifolyólag a létszám és a pénzügyi mutatók alapján történő besoroláshoz a vállalatcsoport összegzett adatait (ha van konszolidált beszámoló, akkor annak az adatait) kell a kis- és középvállalkozásokról szóló törvényben leírt módon felhasználni. Fontos megjegyezni, hogy eltérő módon történik az előleg kiszámítása az üzleti évben első ízben kötelezetté váló és a járulékfizetésre folyamatosan kötelezett vállalkozások esetében. Előfordulhat, hogy a társaságokat korábban nem terhelte innovációs járulékfizetési kötelezettség, azonban a jogszabályváltozás hatására számolniuk kell ennek terhével, ezért érdemes az esetleges kötelezetti pozíció felülvizsgálatára időt fordítani.

K+F minősítési eljárás

A kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló 2004. évi CXXXIV. törvénybe 2012. február 1-jei hatállyal beiktatott, Kutatás-fejlesztési tevékenység minősítését szabályozni hivatott új fejezet értelmében - a hatálybalépést követően - lehetőség van a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalától (a továbbiakban: Hivatal) kérni annak minősítését, hogy:

• a tevékenység megfelel-e a kutatás-fejlesztés fogalmi kritériumainak,
• milyen arányt képviselnek a projektből az alapkutatási, alkalmazott kutatási és kísérleti fejlesztési részek és
• a projekt saját tevékenységi körben végzett kutatás-fejlesztésnek minősül-e.

A Hivatal papíralapú, illetve elektronikusan beadott kérelemre – adminisztratív díj ellenében – minősíti a projekteket a fentieknek megfelelően. A minősítést jövőbeni projektekre lehet kérni és a minősítés kötelező érvényű az adóhatóságra nézve. Fontos kiemelni, hogy amennyiben egy projekt tartalma, célkitűzése, iránya változik, úgy az már új projektnek minősül és új kérelem benyújtása válhat szükségessé. Figyelemmel arra, hogy egy kérelemben egy adott projekt minősítését lehet igényelni, felvetődik a kérdés, hogy pontosan mi tekintendő egy projektnek, illetve ki kerüljön kérelmezőként feltüntetésre a közös projektek esetében.

A K+F minősítés eldöntésére általánosságban használt Frascati kézikönyvre való hivatkozás a magyar adótörvényekben 2012. január 1-jével megszűnt, azonban a Hivatal ígéretet tett egy – a minősítés szempontrendszerét rögzítő – módszertani útmutató kiadására.

Pályázatok

Szigorúbb határidők a pályázók elektronikus tájékoztatásában:

A 4/2011. (I. 28) Korm. rendelet 2012. március 31-től hatályossá váló módosítása szigorítja a pályázók elektronikus úton történő értesítések kézhezvételének kézbesítési vélelmét - figyelmeztet Dr. Márkus Csaba, a Deloitte Zrt. Kutatás-fejlesztési és Állami támogatások üzletágának igazgatója. A kormányrendelet 120. § (2) szerint "amennyiben az adott pályázattal/szerződéssel kapcsolatban a Pályázati e-ügyintézés (EMIR) felületen érkezett üzenetek átvételének visszaigazolása a küldés napját követő hét napon belül nem történik meg, a dokumentumot - az ellenkező bizonyításáig - kézbesítettnek kell tekinteni". Ennek értelmében az EMIR felületen keresztül érkezett üzenetek átvételére 7 nap áll a pályázók rendelkezésre, ellenkező esetben beáll a kézbesítési vélelem. A fentiek miatt fontos, hogy rendszeresen ellenőrizzék az EMIR felületet, egyes esetekben ugyanis a határidők be nem tartása akár szerződéses kötelezettség megszegését is jelentheti.

Állami (pályázati) támogatások ösztönző hatásának bizonyításának kötelezettsége nagyvállalatok számára

A közelmúltban az Európai Bizottság több tagállam - köztük Magyarország - esetében is felhívta a figyelmet arra, hogy az Európai Bizottság 800/2008/EK Rendelete (Általános csoportmentességi rendelet) 8. cikkének (3) bekezdése alapján a jövőben kiemelten vizsgálhatja, hogy az EU társfinanszírozott (GOP, KMOP, stb.) vagy hazai (pl. képzési támogatás) forrásból nagyvállalatok által kapott állami támogatásnak van-e a támogatási projekt megvalósulására ún. ösztönző hatása. Ez annak vizsgálatát jelenti, hogy a támogatás segítségével lényegesen növekszik-e a projekt mérete, kiszélesedik-e a tevékenység köre, növekszik-e a kedvezményezett által a projektre fordítandó összeg, lényegesen felgyorsul-e a projekt végrehajtási üteme vagy - regionális beruházási támogatás esetében - a projekt a támogatás hiányában is megvalósulna-e az érintett régióban.

A beruházási jellegű (kapacitásbővítési) projektek mellett K+F vagy a képzési projektek esetében is - ide nem értve a de minimis támogatással megvalósuló projekteket - számítani lehet arra, hogy a kedvezményezettek (projekt gazdák) az ösztönző hatás alátámasztására irányuló megkeresést kapnak a Közreműködő Szervezettől vagy a Támogatótól, illetve a közelmúltban megjelent pályázati kiírásoknál ezen kötelezettség már a pályázati felhívásban is megjelenik. Az ösztönző hatás meglétét nem csak a még támogatási döntéssel nem rendelkező, hanem a már támogatási szerződéssel rendelkező projekteknél is vizsgálhatják.

Az ösztönző hatás alátámasztása során olyan dokumentációt kell előkészíteni, mely igazolja, hogy állami támogatás nélkül a támogatott projekt nem ugyanolyan méretben, tevékenységi körrel, kisebb költségvetéssel, vagy lényegesen lassabban valósult volna meg, vagy nem valósult volna meg egyáltalán, és az elemzést a támogatásra vonatkozó igény benyújtása előtt kell elvégezni. Az ösztönző hatásra vonatkozó összefoglalót szükség esetén (pl. egy helyszíni ellenőrzés során) belső, vállalati dokumentumokkal is alá kell támasztani. Kizárólag ún. átlátható vállalkozások jogosultak költségvetési (pl. állami, EU társfinanszírozott pályázati) támogatásra 2012. január 1-je óta

Az államháztartásról szóló 2011. évi  CXCV. törvény (Áht.) 50 §.-a értelmében 2012. január 1-től költségvetési támogatás abban az esetben nyújtható, ha a támogatási igény benyújtója - jogi személynek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezetnek minősülő igénylő esetén - átlátható szervezetnek minősül, azaz megfelel az alábbi jogszabályi feltételeknek:

• tulajdonosi szerkezete és tényleges tulajdonosa megismerhető,
• az Európai Unió tagállamában, az EGT-megállapodásban részes államban, az OECD tagállamában, vagy olyan államban rendelkezik adóilletőséggel, amellyel Magyarországnak kettős adózás elkerüléséről szóló egyezménye van,
• nem minősül a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint meghatározott ellenőrzött külföldi társaságnak, és
• az államháztartáson kívüli jogi személyben vagy a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetben közvetlenül vagy közvetetten több mint 25 százalékos tulajdonnal, befolyással, szavazati joggal bíró államháztartáson kívüli jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet tekintetében a fenti pontok szerinti feltételek fennállnak.

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség napokban kiadott állásfoglalása alapján a 2012. január 1-je után megjelentetett pályázati kiírások esetében kötelezően alkalmazni kell az átlátható szervezetre vonatkozó fenti szabályokat, még akkor is, ha az adott pályázatra vonatkozó felhívásban vagy útmutatóban, illetve a támogatási szerződésben sem szerepelnek az átlátható szervezetre vonatkozó feltételek vagy a fenti, jogszabályi hivatkozás. Az állásfoglalás megerősíti továbbá, hogy a 2012. január 1-jét megelőzően megkötött és hatályba lépett támogatási szerződések tekintetében nem alkalmazhatóak az Áht. 50. §-ában foglalt feltételek.
Bár a pályázati kiírások többsége a pályázó közvetlen tulajdonosára, illetve a közvetlen tulajdonos vállalkozás más vállalkozásokban fennálló tulajdoni részesedésére vonatkozó adatokat kér feltüntetni az adatlapokon, nem zárható ki egy esetleges ellenőrzés kapcsán a teljes tulajdonosi szerkezetre vonatkozó információszolgáltatási kötelezettség sem, annak ellenére, hogy az erre vonatkozó hatósági gyakorlat még nem ismert.

Jogi kitekintés

Fontos adalék a cégeknek a Kúria által a közelmúltban hozott, 1/2012. PJE számú jogegységi határozatot - mondta Dr. Szarvas Júlia, Deloitte-tal együttműködő ügyvédi iroda ügyvédje. Az egységes eljárás megteremtésére hivatott döntés keretében a Kúria kimondta, hogy a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseletéről szóló 1997. évi CXXXII. törvény (Ftv.) szerinti, EGT-államban székhellyel rendelkező pénzügyi szektorhoz tartozó külföldi vállalkozás magyarországi pénzügyi fióktelepen nem rendelkezik perbeli jogképességgel. A döntés indokolása rámutatott az általános szabályok szerint létrehozott, és a pénzügyi fióktelepek közötti különbségekre, megállapítva, hogy ugyan a fióktelep mindkét fajtája a cégjegyzékbe bejegyzett, jogi személyiséggel nem rendelkező jogalany, a pénzügyi fióktelep (eltérően az általános fiókteleptől) az alapítója nevében, képviseletében jár el, így perbeli jogképességgel nem rendelkezik. Perbeli jogképesség hiányában a pénzügyi fióktelep nem lehet peres fél, azaz nem indíthat pert, nem perelhető, mindössze az alapítót képviselheti a peres eljárás során. Ugyanakkor a fenti határozat további kérdéseket is felvet. A jogegységi döntés alapján érdemes lehet átgondolni a pénzügyi fióktelepek eljárásjogi jogképességét közigazgatási eljárások tekintetében is, ezenfelül a határozat segíthet a pénzügyi fióktelepek „általános”, anyagi jogi jogképességével kapcsolatos kérdések tisztázásában is.