Gyakori kérdések a pótbefizetés visszafizetéséről történő lemondással kapcsolatban

Megosztás Tetszik

A polgári jogi és a számviteli szabályozás ismeretének tükrében is felmerülnek jogértelmezési problémák a pótbefizetés visszatérítésről való lemondás adózási jogkövetkezményeivel kapcsolatban. Az érintett jogterület a társasági adó és az illeték.

Társasági adó

Az egyik tipikus kérdés, hogy a pótbefizetés összegének visszafizetéséről történő lemondás keletkeztet-e társaságiadó-kötelezettséget annál a társaságnál, amelynek javára a tag(ok) részéről megtörténik a lemondás. Ahhoz, hogy ezt a kérdést megválaszolhassuk, ki kell térni a pótbefizetés intézményének számviteli szabályaira is.

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) 38. § (4) bekezdése szerint lekötött tartalékként kell kimutatni a vállalkozónál a veszteségek fedezetére kapott pótbefizetés összegét a pótbefizetés visszafizetéséig, elszámolása a pénzmozgással, az eszközmozgással egyidejűleg történik. Látható tehát, hogy a pótbefizetés összegét a mérlegben sem a kötelezettségek között kell nyilvántartani, hanem lekötött tartalékként a saját tőke részeként.

Míg a tagi kölcsön hitelviszonyt keletkeztet a tag és a társaság között, a pótbefizetés nem. Ha a pótbefizetés elrendelésének oka (jellemzően a vagyonvesztés) nem szűnt meg, akkor a pótbefizetést nem kell visszafizetni, a pótbefizetés miatt a társaságnak nincs a tagokkal szembeni kötelezettsége. Jellemzően ez fordul elő a leggyakrabban.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket a többi tudnivalóért!