Terven felüli értékcsökkenés elszámolásának szabályai és adóalapot érintő hatásai (2. rész)

Megosztás Tetszik

Milyen esetekben kötelező terven felüli értékcsökkentést elszámolni és ennek milyen hatása van az adóalapra? Kétrészes cikkünkben ismertetjük a szabályokat.

Írásunk 1. részét ITT olvashatja el.

Az eszközök megrongálódása, megsemmisülése, hiánya miatti (lásd írásunk 1. részének 2. pontját) terven felüli értékcsökkenés esetében a következőkre kell figyelemmel lenni.

Egyrészt az egyéb ráfordítások között ezen jogcímen elszámolt terven felüli értékcsökkenés szintén növeli a társaságiadó-alapot.

Másrészt a Tao-tv. 1. sz melléklet 10 pontjának d) alpontja értelmében az adóalapnál elismert terven felüli értékcsökkenésként vehető figyelembe, ha az adóév utolsó napján állományban lévő szellemi termék vagy tárgyi eszköz megrongálódása elháríthatatlan külső ok miatt következett be.

A fenti szabálynak három hangsúlyos eleme van. Az egyik, hogy csak olyan eszközök után lehetséges a terven felüli értékcsökkenés figyelembe vétele adóalap-csökkentő tételként, amely megrongálódott.

A második, hogy olyan eszközök esetén lehet csökkentő tételt figyelembe venni, melyek az adóév utolsó napján állományban vannak.

A harmadik, hogy a megrongálódás elháríthatatlan külső ok miatt következett be.

Az elháríthatatlan külső ok fogalma természetesen magában foglalja a klasszikus vis maior eseteket, de annál némileg bővebb.

A klasszikus vis maior esetek közé tartoznak a természeti katasztrófák (földrengés, áradás stb.) és a társadalmi megrázkódtatások (háború, fegyveres felkelések, erőszakos tüntetések stb). Ezek természetesen elháríthatatlan külső okok, s ha az eszköz megrongálódása ezen jelenségekre vezethető vissza, akkor az elszámolt terven felüli értékcsökkenés adóalap-csökkentő tételnek minősül az adóalapnál.

A fentieken kívül minden olyan esemény elháríthatatlan külső oknak minősül, amelyre maradéktalanul teljesülnek az alábbi jellemzők:

♦ az esemény nem volt előrelátható,

♦ az esemény bekövetkezése nem róható fel a károsult vállalkozásnak,

♦ az esemény kívül esik a vállalkozás érdek- és kockázatkörén.

Minden eseményt egyedileg értékelve kell meghatározni, hogy az valóban előre nem látható okból következett be vagy sem. Az mindenesetre megállapítható, hogy ha az eszköz megrongálódása a vállalkozás munkavállalójának, tagjának vagy ügyvezetőjének magatartására vezethető vissza, akkor az nem minősül elháríthatatlan külső oknak.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket a többi tudnivalóért!