Energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás: ezek a változások a társasági adóban

Megosztás Tetszik

Az őszi adócsomagban szereplő új rendelkezések alapján nagy mértékben átalakult a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao. tv.) 22/E § szerinti energiahatékonysági adókedvezmény rendszere. A jogalkotó a Tao. tv. módosításával az egyik legfontosabb közösségi állami támogatási jogszabály, az általános csoportmentességi rendelet közelmúltban elfogadott változásait implementálta a hazai jogrendbe, írja honlapján az Andersen Magyarország.

Az energiahatékonysági adókedvezmény igénybevételi logikája

Mint az állami támogatások többségénél, az energiahatékonysági adókedvezménynél is az ún. elszámolható költségek jelenértéke alapján határozható meg az igénybe vehető támogatás összege – ebben az esetben adókedvezmény formájában. A támogatás mértéke Budapesten legfeljebb 30 százalék, az ország többi régiójában 45 százalék lehet. Az elszámolható költség összegének meghatározására alapvetően két módszer kínálkozott az eddigiekben:

• teljes bekerülési értékre vonatkozó módszer: abban az esetben, ha a beruházás, felújítás összköltségén belül a kizárólag energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, felújítás költségei külön beruházásként, felújításként meghatározhatók, akkor a kizárólag a magasabb energiahatékonysági szint elérését elősegítő tárgyi eszköz, immateriális jószág bekerülési értéke figyelembe vehető az elszámolható költség meghatározásakor;
• különbözeti módszer: amennyiben a fenti elkülönítés nem lehetséges, elszámolható költségnek az energiahatékonysági célokat közvetlenül szolgáló beruházás, felújítás részét képező tárgyi eszköz, immateriális jószág bekerülési értékének, értéknövekedésének az a része minősül elszámolható költségnek, amely egy hasonló kevésbé energiahatékony beruházáshoz, felújításhoz viszonyítva többletköltségként merül fel.

A 2023. december 1-jén hatályba lépett jogszabályváltozás több pontban érintette az adókedvezmény igénybevételének általános szabályrendszerét, de a különbözeti módszerrel kapcsolatban is számos új rendelkezést vezetett be. A Tao. tv. mindemellett egy teljesen új támogatási jogcímmel is kiegészült, emelik ki az Andersen Magyarország szakértői.

Megemelkedett az igénybe vehető adókedvezmény maximális értéke

Az energiahatékonysági adókedvezmény maximális mértéke a korábbi szabályozás alapján maximum 15 millió eurónak megfelelő forintösszeg lehetett. Az adókedvezmény általános maximális értéke 2023. december 1-jétől 30 millió eurónak megfelelő forintösszegre nőtt, amely korlát továbbra is adózónként és beruházásonként (felújításonként) értendő.

Új fogalom a különbözeti módszer alkalmazásához: alternatív beruházás, felújítás

Új fogalom, az „alternatív beruházás, felújítás” definíciója került a Tao. törvénybe, amely elsősorban az elszámolható költségek különbözeti módszerrel történő meghatározása során jelenthet nagy változást. Bővebbé vált ugyanis így az alternatív beruházások köre. Ezzel együtt az elszámolható költségek köre is változhat.

Továbbra is irányadó maradt, hogy a magasabb energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, felújítás részét képező eszköz bekerülési értékének, értéknövekedésének az a része számolható el a különbözeti módszer alkalmazása esetén, amely többletköltségként jelentkezik az alternatív beruházáshoz, felújításhoz képest. Lényegében bővül ugyanakkor az alternatívként választható beruházások, felújítások köre, hangsúlyozzák az Andersen Magyarország szakértői.

A tárgyi eszközök, immateriális jószágok beszerzése, értékük növekedése esetén új szabályok irányadók.

Más feltételeknek kell megfelelni az épületek energiahatékonyságát célzó projektek esetén

Az eddigiekben kizárólag energiahatékonysági célokat szolgáló beruházásnak lényegében csak a szigetelés minősült. Minden más esetben a különbözeti módszert kellett alkalmazni.

A Tao. tv. most kiegészült egy teljesen új energiahatékonysági adókedvezmény jogcímmel, amely épületek energiahatékonyságát növelő beruházások, felújítások esetén alkalmazandó. Itt is az minősül elszámolható költségnek, ami a magasabb energiahatékonysági szint eléréséhez közvetlenül kapcsolódik, azonban akár az energiahatékonyságot növelő beruházás, felújítás teljes bekerülési értéke is figyelembe vehető az adókedvezmény vetítési alapjául.

Az igénybe vehető adókedvezmény mértéke maximum 15 százalék, illetve legfeljebb 30 millió eurónak megfelelő forintösszeg lehet. A maximális mérték kisvállalkozás esetén 20 százalékponttal, középvállalkozás esetén 10 százalékponttal növelhető. E jogcím vonatkozásában a beruházás (felújítás) megvalósításának helyszíne tehát nem befolyásolja az igénybe vehető adókedvezmény mértékét.

Az épületeket érintő projektek megvalósítása esetén emellett az épület ún. primerenergiában mért energiahatékonyságának 10 százalékos vagy 20 százalékos mértékben kell nőnie a beruházás, felújítás megvalósítása következtében (az épület jellegétől függően). Az adózónak ehhez mind a kezdeti primerenergia-igényt, illetve annak becsült javulását is energetikai tanúsítvánnyal kell igazolnia – írják.

Megváltozott, hogy mikor (nem) vehető igénybe adókedvezmény

A törvénymódosítással pontosították azt a tilalmi szabályt, amely szerint nem vehető igénybe adókedvezmény, ha az adózó a fejlesztést azért hajtja végre, hogy a beruházás, felújítás megkezdésének időpontjában már elfogadott uniós szabványoknak feleljen meg, még akkor sem, ha az uniós szabványok még nem léptek hatályba. Az új szabály alapján igénybe vehető ugyanakkor az adókedvezmény abban az esetben, ha a beruházást, felújítást a szabvány hatálybalépése előtt legalább 18 hónappal befejezték.

Az adókedvezmény hatálya alól kizárt tevékenységek köre is kiegészült 2023. december 1-jével. A közösségi szabályokkal összhangban nem vehető igénybe ezentúl adókedvezmény, ha az kapcsolt energiatermelés, távfűtés, illetve -hűtés támogatására irányul, illetve, ha a beruházás fosszilis tüzelőanyaggal (ideértve a földgázt is) működő energiatermelő eszköz telepítését célozza – emelik ki az Andersen Magyarország szakértői.