A csoportos társaságiadó-alanyiság gyakorlati kérdései

Megosztás Tetszik

Fontos határidő közeleg azon cégcsoportok életében, melyek a 2023. adóévtől kezdődően társaságiadó-csoport létrehozatala mellett szeretnének dönteni.

2019-től a társasági adóról szóló törvény (tao-törvény) lehetőséget ad arra, hogy legalább két adózó – meghatározott feltételek teljesítése mellett – úgynevezett csoportos társaságiadó-alanyiságot hozzon létre.

A csoportos társaságiadó-alanyiság legfontosabb előnyei közé tartozik, hogy a csoport létrehozatalával a csoporttagok társaságiadó-megtakarítást érhetnek el, illetve csökkenthetik a társaságiadó-bevallás elkészítésével járó adminisztratív költségeiket. Továbbá, mivel a társaságiadó-csoport tagjai nem kötelesek az egymás közötti ügyleteik vonatkozásában transzferár-dokumentációt készíteni, illetve transzferár-kiigazítást végezni, ezért a csoportos társaságiadó-alanyiság létrehozatalával jelentősen csökkenthetőek a transzferár-dokumentáció készítésével járó adminisztrációs költségek is.

A csoportos társaságiadó-alanyiság létrehozatala nem minden esetben jár azonban adómegtakarítással, ezért fontos, hogy a csoport létrehozatalát minden esetben részletes tervezés előzze meg.

A csoportos adóalanyiság létrehozatalára irányuló kérelmet a naptári év szerinti adózók minden év november 1. és november 20. napja között nyújthatják be a Nemzeti Adó- és Vámhatósághoz. A határidő jogvesztő, így mulasztás esetén egy teljes évet várni kell a csoportos adóalanyiság legközelebbi elindítására.

Írásunkban a csoportos társaságiadó-alanyiságot létrehozni tervező adóalanyoknak szeretnénk segítséget nyújtani, bemutatva a csoportos társaságiadó-alanyiság létrehozatalának legfontosabb feltételeit, fő előnyeit, illetve további gyakorlati kérdéseit.

Kik hozhatnak létre csoportos adóalanyiságot?

Társaságiadó-csoportot – a nonprofit gazdasági társaság és bizonyos, meghatározott szövetkezeti formák kivételével – alapvetően minden olyan gazdasági társaság, egyesülés, európai részvénytársaság, szövetkezet, európai szövetkezet, egyéni cég, illetve az üzletvezetésének helyére tekintettel belföldi illetőségű adózónak minősülő külföldi személy és belföldi telephelye útján a külföldi vállalkozó is létesíthet, mely megfelel a következő feltételeknek:

» az egyes adóalanyok között, közvetlen vagy közvetett módon legalább 75%-os arányú szavazati jogon alapuló kapcsolt vállalkozási viszony áll fenn, továbbá

» a mérlegfordulónapjuk azonos, és beszámolójuk, illetve könyvviteli zárlatuk azonos számviteli standard alapján készül.

A csoportos társaságiadó-alany tagja lehet a tevékenységét év közben kezdő vállalkozás is, ha teljesíti a fenti feltételeket. A csoportos társaságiadó-alany létrehozásához legalább két tag szükséges, a tagok számát illetően felső korlát nincs meghatározva. Egyidejűleg egyik csoporttag sem lehet azonban több társaságiadó-csoport tagja.

Ha az adóalanyok megfelelnek a fenti feltételeknek, az adóhatósághoz az erre a célra rendszeresített nyomtatványon, illetve annak mellékleteként előterjesztett kérelemmel kérelmezhetik a csoport létrehozatalát. A kérelem benyújtására nyitva álló, jogvesztő határidő – főszabály szerint – az adóév utolsó előtti hónapjának első napjától huszadik napjáig tartó időszak, azaz a naptári éves adózóknak november 1. és november 20. között van lehetőségük előterjeszteni a kérelmet.

A csoportos adóalanyiság létrejöttének időpontja minden esetben a kérelem benyújtását követő adóév első napja, azaz ha a naptári éves kapcsolt vállalkozások csoportja 2022. november 20-áig benyújtja a kérelmet az adóhatósághoz, és a csoport tagjai minden, a tao-törvényben meghatározott feltételnek megfelelnek, akkor az adóhatóság 2023. január 1-től engedélyezi a csoportos adóalany létrejöttét.

Hogyan működik a csoportos adóalanyiság?

A csoportos társaságiadó-alanyiság lényege, hogy a csoportos adóalany tagjai a társasági adó vonatkozásában egy adóalanynak minősülnek, ami egyben azt is jelenti, hogy a tagok önálló társaságiadó-alanyisága megszűnik. Az önálló adóalanyiság kizárólag a társasági adózás tekintetében szűnik meg, az egyéb adónemek tekintetében változatlanul megmarad.

A csoportos adóalany adókötelezettségét a csoport tagjai által kijelölt és az adóhatósághoz bejelentett csoportképviselő útján, az adóhatóság által a csoport létrehozatalára irányuló határozatban megjelölt csoportazonosító szám alatt teljesíti. A csoportos adóalany az általa teljesítendő társaságiadó-kötelezettségről a törvényben előírt határidőig, a csoportazonosító szám alkalmazásával egy csoportos adóbevallást köteles benyújtani, azaz a csoportos adóalany létrehozatalával az egyes tagok önálló társaságiadó-bevallási kötelezettsége megszűnik.

A csoportazonosító számot a csoportképviselőnek minden olyan dokumentumon fel kell tüntetnie, mely a társaságiadó-nemet illetően a közös kötelezettségek elszámolására, illetve a közös jogok gyakorlására szolgál. Ugyanakkor a csoportos társaságiadó-alany tagját a csoportazonosító szám feltüntetésének kötelezettsége harmadik személy felé nem terheli, így például a csoporttag által kiállított számlákon a csoportazonosító számot nem kell feltüntetni.

A csoportos társaságiadó-bevallás egyaránt tartalmazza a csoport, illetve az egyes tagok egyedi adóalapjára vonatkozó adatokat is, melyekről a tagoknak a bevallás benyújtását megelőző 15. napig kell a csoportképviselő részére nyilatkozniuk.

Tehát a csoporttagok egyedi adóalapmegállapítási kötelezettsége a csoportos adóalanyiság létrehozatala mellett sem szűnik meg, a csoporttagok továbbra is kötelesek a rájuk irányadó szabályok mellett az egyedi adóalapjukat levezetni. Az egyedi adóalap levezetésekor a csoporttagok főszabályként alapvetően úgy járnak el, mintha továbbra is önállóan teljesítenék az adókötelezettséget, azonban néhány egyedi, a csoportos adóalanyokra vonatkozó szabályra is figyelemmel kell lenni. Ilyen egyedi szabály például, hogy a csoporttagok egymás közötti ügyletei mentesülnek a transzferár-korrekciós kötelezettség alól, vagy hogy a csoporttagok között nincs lehetőség a K+F költségek egymás közötti megosztására. Továbbá speciális előírások vonatkoznak a veszteségelhatárolási szabályok alkalmazására is, melyeket részletesebben a következőkben mutatunk be.

A csoport szinten megállapított fizetendő adóévi társasági adót a csoporttagok között az egyedileg megállapított pozitív adóalapok arányában kell felosztani.

Miért éri meg csoportos adóalanyiságot választani?

A tao-törvény által biztosított csoportos adózás lehetősége egyrészt olyan vállalatcsoportok számára előnyös, ahol vannak veszteséges (negatív adóalappal rendelkező), valamint nyereséges (pozitív adóalappal rendelkező) vállalkozások is. Ebben az esetben ugyanis a csoportos társaságiadó-alanyra vonatkozó speciális veszteségelhatárolási szabályok következtében a negatív adólappal rendelkező csoporttag, illetve csoporttagok negatív adóalapja – a törvényben meghatározott korlátok mellett – csökkentheti a csoport szintű társaságiadó-alapot, melynek eredményeképpen az egyes, pozitív adóalappal rendelkező csoporttagokra jutó fizetendő adó is csökken.

Fontos kiemelni, hogy a csoporttagok egyedi negatív adóalapjainak összege, azaz a csoport elhatárolt vesztesége már a keletkezés adóévében is felhasználható a csoportos adóalap csökkentésére. Továbbá – a tao-törvényben meghatározott feltételek mellett – a csoporttagoknak lehetőségük van a társaságiadó-csoport létrehozatala előtt keletkezett egyedi elhatárolt veszteség felhasználására is az egyedi adóalapjuk meghatározása során.

A fentiek alapján a csoportos adóalanyiság létrehozatalának lehetőségét érdemes azon vállalkozások részéről is átgondolni, akik még ugyan nem termelnek veszteséget, de a jelenlegi gazdasági körülmények hatására elképzelhető, hogy a jövőben veszteséges lesz a működésük.

Fontos továbbá kiemelni, hogy a csoportos adóalanyiság létrehozatala kedvező lehet egyes adókedvezmények (például fejlesztési adókedvezmény) kihasználása szempontjából is. Az adókedvezmények felhasználásakor a csoport egyetlen adózónak minősül, így elegendő, ha egy csoporttag meg tud felelni a kedvezményhez kapcsolódó feltételrendszernek.

További előnye a csoportos adóalanyiság választásának, hogy a tagok közötti ügyletekre nem kell transzferár-nyilvántartást készíteni, valamint transzferár-korrekciót sem kötelező alkalmazni, így csökken az adminisztráció, illetve az ezzel járó költségek mértéke is.

Összefoglalva a fentiekben leírtakat, a csoportos adóalanyiság választása esetén a társaságok jelentős költség- és adómegtakarítást érhetnek el. Érdemes tehát minél előbb szakértők segítségével megtervezni, hogy előnyös lehet-e társaságuk számára a csoportos társaságiadó-alanyiság választása a 2023. adóévtől. Még egyszer hangsúlyozzuk: a kérelem benyújtási határideje naptári éves adózók esetében 2022. november 20., mely határidő jogvesztő!

Az oldalon elhelyezett tartalom a Moore Hungary Tax Advisory Kft. közreműködésével jött létre, melynek előállításában az Adózóna.hu szerkesztősége nem vett részt.