adozona.hu
Osztalékká nem vált osztalékelőleg – teendők az szja-bevallásban
//adozona.hu/szja_ekho_kulonado/osztalek_osztalekeloleg_szjabevallas_921O89
Osztalékká nem vált osztalékelőleg – teendők az szja-bevallásban
Tetszik
Milyen adófizetési és szja-bevallási kötelezettséggel jár, ha tulajdonosként a 2022. évben osztalékelőleg címen felvett összeg meghaladja a 2023. évben felvett osztalék összegét? Olvasói kérdésre Szipszer Tamás adószakértő válaszolt.
A kérdés részletesen így szólt: Segítségüket szeretném kérni, szja-bevallás helyes kitöltése céljából. Partnerünk részére 2022. évben osztalékelőleg került kifizetésre, tulajdoni részének arányában. 2023. év 05. hóban az osztalékelőleg osztalékká vált volna, de 2023. év elején tulajdonosváltás történt, így partnerünk tulajdonrészében is változás volt, ezért nem járt 2023. 05. hóban annyi osztalék a részére, mint amennyi osztalékelőleget az előző évben felvett.
Számfejtésének elkészítése előtt egyeztettünk a NAV ügyfélszolgálatával, ahol azt az információt kaptuk, hogy semmi probléma, a ténylegesen osztalékká vált osztalékelőleget számfejtsük le, a különbözetet pedig a tulajdonosnak vissza kell fizetnie. Így a 2022. évben az osztalékelőlegből levont szja-előleget a részére már nem járó osztalékelőleg után pedig majd az szja-bevallásában igényelheti vissza.
Partnerünk 2023. évi szja-bevallását készítő könyvelő azonban így nem tudja elkészíteni az szja-bevallást, mert hibaüzenet érkezik a beküldött bevallásra az osztalékelőleg miatt, és azt szeretné, ha mi a 2022. évi adott havi 08-as bevallást önrevízióznánk az osztalékelőleg ténylegesen osztalékká vált összegére. Szerintünk azonban ez nem lenne helyes, mivel az osztalékelőleg partnerünk részére 2022. évben ténylegesen, a magasabb összegben került kifizetésre. Kell-e önrevíziót beküldeni a 2022. évre a 2023 évi alacsonyabb összegű osztalék miatt, vagy a 2023. évi szja-bevallásban igényelhető vissza az osztalékelőleg miatti túlfizetés?
SZAKÉRTŐNK VÁLASZA
A tulajdonosnak – fő szabály szerint – valóban vissza kell fizetnie az osztalékelőleg azon részét, amely nem vált osztalékká.
Önellenőrzésre nincs szükség, hiszen az osztalékelőleg kifizetése tényszerűen megtörtént.
A végleges osztalékot a 167-es sorba írják be, a hozzá tartozó adóval. A 66-os sorba pedig írja be a 2022-es tényleges osztalékelőleg levont adóját. A kettő különbözete vissza fog járni a tagnak.
| Az Adózóna korábbi írásait szja / ekho / különadó témakörökben itt olvashatja el. |
De ez csak akkor igaz, ha az osztalékelőleg azon részét, amely végül nem vált osztalékká, visszafizeti a cég számára.
Ha nem fizeti vissza a tag az osztalékká nem vált összeget, akkor az egyéb jogcímen válik adókötelessé. Az adókötelezettséget a felek közötti jogviszony dönti el, így például, ha a tag munkaviszonyban működik közre a cégben, akkor az osztalékká nem vált és vissza nem fizetett jövedelem úgy adózik, mint a munkabér.
Szólni kell azonban egy másik problémáról is. Az osztalékká nem vált osztalékelőleg ugyanis a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) 72. §-a alapján kamatkedvezmény-alapot is képez. Ez azt jelenti, hogy ha a visszafizetésre kamat nélkül kerül sor, akkor a vállalkozásnak a kamatkedvezmény összegének 1,18-szorosa után 15 százalék személyi jövedelemadót és 13 százalék szociális hozzájárulási adót kell fizetnie.
| Hallgassa meg az Adózóna podcastadásait itt: Az Adózóna válaszol: magánszemély szja-bevallás előtt; Az Adózóna válaszol: egyéni vállalkozók, őstermelők szja-bevallás előtt. |
Ha azonban a tag a mindenkori jegybanki alapkamat 5 százalékkal növelt összegének megfelelő kamat mellett fizeti vissza az osztalékká nem vált összeget, akkor a fenti adóteher nem terheli a vállalkozást.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
Hozzászólások (7) , melyek közül a legfrissebbek:
Tisztelt Realterdik!
Egyetértek Önnel, s mint írtam a kamatkedvezmény kérdéskörével mindenképpen számolni kell, bár a kérdésből nem derül ki, mit terveznek tenni a felek. A kamatkedvezmény visszafizetés esetén mindenképpen számolandó.
Ha nem történik meg a visszafizetés, akkor a felek közötti jogviszony alapján jövedelem képződik, de én nem találtam a törvényben egyértelmű szabályokat arra vonatkozólag, hogy hogyan is kell eljárni ebben az esetben. Ha nem visszamenőleg keletkezik meg ezen jövedelem, akkor valóban a kamatkedvezménnyel ez esetben is számolni kell. Ha azonban visszamenőleg képződik meg a jövedelem akkor nem látom értelmét a kamatkedvezmény számításának.
üdvözlettel
Szipszer Tamás
Bocsánat, csak a tulajdonrészben volt változás, így a hozzászólás második bekezdése tárgytalan.
SZJA 72 szerint az osztalékká nem vált részre meg kell fizetni a kamatkedvezményként az adót a kifizetőnek, attól függetlenül ha visszafizeti a tag ezt a részt ha nem: "Az osztalékelőleg kifizetésének adóévére az osztalékadó-előleg alapján keletkező kamatkedvezményből származó jövedelmet a kifizető a beszámoló elfogadásának napján állapítja meg, egyebekben az előző rendelkezések szerint jár el." A beszámoló elfogadásától hitelként/kölcsönként kezelendő, és ha ezt a részt elengedik részére, akkor viszont egyéb jövedelem lesz, ami az elengedés napjára a kifizetőnek szochofizetés merül fel. Igazolást kell adni a tag részére (Szjat nem lehet tőle levonni), de mivel már korábban az osztalékelőlegre megtörtént a levonás és neki követelése lesz a nav felé, ezért a levont adó az egyéb jövedelem adóelőlegeként vehető számításba.
Viszont érdekes helyzetet okozott az a tény, hogy a tag az osztalékelőleg után eladta a részesedését még a 2023-as beszámoló és osztalék elfogadásáról szóló taggyűlés előtt. Így szerintem neki az eladás pillanatában már egyértelművé vált, hogy nem válik osztalékká a felvett osztalékelőleg, és ekkor keletkezett egyéb jövedelme - ha nem kell neki azt visszafizetnie ( Ptk "Osztalékra az a tag jogosult, aki az osztalékfizetésről szóló döntés meghozatalának időpontjában a társasággal szemben a tagsági jogok gyakorlására jogosult.") Így amikor döntenek az osztalékról és azt kötelezettségként elő kell írni, akkor azt csak az új taggal szembe lehet megtenni. Tehát a volt tag felé nyilvántartott követelést nincs mivel összevezetni. Ezért ha nem rendelkeztek az eladásnál erről a tényről (pl magasabb eladási ár, elengedés, tartozás átvállalás) akkor az nagy kalamajkát okozhat.
Kedves Tamás, köszönöm a választ.
A NAV egy jogkövetési vizsgálat során állapította meg, hogy a munkaviszonyban lévő vezérigazgató a részvényeire megállapított osztalékösszeg felett történő kifizetését adózza le egyéb jövedelemként. Nem írták, hogy miért, csupán annyit, hogy nem vélelemeznek semmilyen jogviszonyt, a téma mögé, így marad az egyéb jövedelem.
Tisztelt Ruszin Zsolt!
Ha az osztalékelőleg egy része ténylegesen osztalékká válik, akkor nem látom jogilag indokoltnak azt, hogy azt ne tekintsük osztaléknak. Ha tehát a legfőbb szerv (taggyűlés, közgyűlés) határozata alapján az osztalék végül jóvá lett hagyva, akkor annak összegéig az osztalékelőleg tényszerűen osztalékká válik, s akként is adózik.
Az osztalékká nem vált kifizetés kezelése valóban kérdéses. Ha a taggyűlés úgy dönt, hogy azt a tagnak vissza kell fizetnie, akkor nem keletkezik jövedelme a Szja tv 7§ (1) bekezdés c. pontja alapján - mely szerint nem keletkezik jövedelem olyan vagyoni érték megszerzése után melyet a magánszemély köteles visszafizetni.
Ha azonban a tagnak nem kell visszafizetnie ezen összeget, akkor mivel véglegesen vagyoni értéket szerzett, így a felek közötti jogviszony alapján fog adózni ez az összeg. Az már képezheti vita tárgyát, hogy hogyan is kell ezen jövedelem után az adót megfizetni.
Ha a felek között nincs munkaviszony akkor egyéb összevonandó jüvedeemként fog adózni a vissza nem fizetett összeg. Ilyenkor A Szochó tv 18§ (2a) bekezdése szerint a szochót a kifizetőnek kell megfizetnie, kivéve ha nem köteles adóelőleget megállapítani.
Ez esetben egyetértek azzal, hogy a magánszemély maga fizesse meg a szochót hiszen adóelőleg megállapítása nem történik, s ez esetben valóban a kapott bevétel 89%-a lesz az szja és szochó alap.
üdvözlettel
Szipszer Tamás
A hozzászólásomból kihagytam, hogy az osztalékelőlegnek gondolt összeg természetesen nem osztalékelőleg, arra is önellenőrzést kell benyújtani és átváltani az egyéb jövedelemmé. Az egyéb jövedelem ugyanis a kifizetéskor keletkezik, így kamatkedvezményből származó jövedelem nem jön létre, csak önellenőrzési pótlék fog felmerülni.
A NAV szerencsére nem így tudja. Az az osztalékelőleg, vagy osztalékot meghaladó kifizetés, ami nem felel meg az osztalék fogalmának, egyéb jövedelemként adózik, ráadásul csak 89%-ra kell számítani az SZJA-t és a Szochót.