Munkába járás, hazautazás: ki, milyen feltételekkel, mennyi költségtérítést kaphat 2024-ben?

Megosztás Tetszik

Mely jogszabályok adnak keretet a munkába járás, a hazautazás költségeinek megtérítéséhez, illetve kinek, milyen mértékben adható ez? A közelmúltban bevezetett ország- és vármegyebérletek milyen feltételekkel adhatók a munkavállalóknak munkába járáshoz, illetve hazautazáshoz? Mikor számít bevételnek a munkába járás után kapott költségtérítés, milyen bizonylat alapján számolható ez el? Összefoglaltuk a legfontosabb tudnivalókat.

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) szerint a munkáltató köteles megtéríteni a munkavállalónak azt a költségét, amely a munkaviszony létesítésével összefüggésben indokoltan merül fel (Mt. 51. §).

A munkába járással kapcsolatos utazási költségek megtérítéséről a 39/2010. kormányrendelet (a továbbiakban: kormányrendelet) rendelkezik. Amennyiben a kormányrendeletben meghatározott feltételek fennállnak, a munkáltató köteles a hazautazással kapcsolatos utazási költségeket is megtéríteni a munkavállaló számára a kormányrendeletben rögzített mértékben és elszámolás mellett.

Abban az esetben, ha a munkavállaló munkába járás címén utazási költségtérítést vesz igénybe, nyilatkoznia kell a munkáltató felé a lakóhelyéről és a tartózkodási helyéről, valamint arról, hogy a napi munkába járás a lakóhelyéről vagy a tartózkodási helyéről történik-e.

Az idevágó rendelkezés szerint

• lakóhely: annak a lakásnak a címe, amelyben a munkavállaló él, illetve amelyben életvitelszerűen lakik;
• tartózkodási hely: annak a lakásnak a címe, amelyben a munkavállaló – lakóhelye végleges elhagyásának szándéka nélkül – munkavégzési célból ideiglenesen tartózkodik.

Hétvégi hazautazásnak a munkahelyről legfeljebb hetente egyszer a lakóhelyre történő oda- és visszautazás minősül. Az általános munkarendtől eltérő munkaidő-beosztás esetén legfeljebb havonta négyszer téríthető a hazautazás költsége.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja 2024-ben milyen feltételekkel, mennyi költségtérítést kell adni a munkavállalónak, mennyi adható (azaz van-e plafon) a kötelező felett, illetve miként, milyen feltételek mellett lehet elszámolni az ország- és vármegyebérleteket!