Adójóváírás, szja-kedvezmények: így változhatnak 2027-től

Megosztás Tetszik

A kormány benyújtotta az Országgyűlés elé a 2027. évi költségvetési és gazdaságpolitikai törekvéseit megalapozó törvényjavaslatokat, melyek közül a T/929. számú törvényjavaslat az igazságosabb és szolidárisabb adórendszer megvalósítása érdekében többek között átalakítja a személyi jövedelemadózásban érvényesíthető kedvezmények rendszerét, bevezeti a minimálbér 9 százalékos adókulcsát biztosító adójóváírást, és valamennyi kedvezményt a fizetendő adót csökkentő levonás formájában határozza meg.

Az egyes törvényeknek a családokat érintő kedvezmények átalakítását és az adójóváírás bevezetését érintő módosításáról szóló T/929. számú törvényjavaslatnak a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) módosítását indítványozó rendelkezései részben a fizetendő adó mértékét befolyásoló, részben az szja-kedvezmények rendszertani átalakítására irányuló javaslatai alaposan átírják az Szja tv.-t. Cikkünkben a fizetendő adó mértékét befolyásoló változásokra hívjuk fel a figyelmet, míg az egyes kedvezmények átalakításából eredő részletes tudnivalókat hamarosan egy külön cikksorozatban ismertetjük.

A bevezetni javasolt adójóváírás a bér számított adóját csökkenti. Mértéke a minimálbért meg nem haladó bér esetén a bér 6 százaléka. A minimálbért meghaladó bér esetében az adójóváírás csökkentett mértékben vehető figyelembe, mégpedig a minimálbér 6 százalékát csökkenteni kell a bér azon részének a 6 százalékával, amely meghaladja a minimálbért.

Az adóévben igénybe vehető adójóváírás éves összegét a jogosultsági hónapok számának figyelembevételével kell meghatározni. Jogosultsági hónapnak az a hónap számít, amelyben a magánszemélyt az Szja tv. 3. § 21. pontja szerinti bér illeti meg. Az a hónap, amelyben a magánszemély többször vagy több kifizetőtől kap bért, csak egyszer vehető figyelembe, egy jogosultsági hónapnak számít. Egy adóévben legfeljebb 12 jogosultsági hónap vehető figyelembe.

A szabályozás kimondja, hogy az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény (Ekho tv.) 9. §-a szerint személyi jövedelemadónak minősülő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás adójóváírással nem csökkenthető, de az adójóváírás mértékének megállapítása során az Ekho tv. szerint adózó bért, bérrészt is figyelembe kell venni.

A javasolt adójóváírás lényegét tekintve a minimálbér után 9 százalék, a minimálbér kétszereséig kifuttatott („degresszív”) adókulcsokat iktat az Szja tv.-be.

Kedvezmények

A jelenleg hatályos Szja tv.-ben a fizetendő adó mértékét meghatározó kedvezmények adóalap-csökkentésként vehetők figyelembe. A T/929. számú törvényjavaslat szerint 2027-től alapvető változás, hogy a kedvezmények nem az adóalapot csökkentik, hanem közvetlenül az adóból vonhatók le. Az átalakítás az egyes kedvezmények jogosultsági feltételeit nem érinti, kivéve a gyermekes anyák esetében az egymillió forintos jövedelemkorlát, illetve a kétgyermekeseknél a 40 éves életkori korlát bevezetését.

Az adókedvezmények fő csoportjai:

• a gyermeket nevelő anyák kedvezménye,
• a 25 év alatti fiatalok kedvezménye,
• személyi kedvezmény,
• tevékenységi kedvezmény.

Továbbra is fontos a kedvezmények érvényesítésének sorrendjére vonatkozó rendelkezés, amely szerint az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmények érvényesítésének sorrendje a következő:

• három vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye,
• 40 év alatti, két gyermeket nevelő anyák kedvezménye,
• 30 év alatti anyák kedvezménye,
• 25 év alatti fiatalok kedvezménye,
• személyi kedvezmény,
• első házasok kedvezménye,
• tevékenységi kedvezmény,
• családi kedvezmény.