Vagyonosodás kalkulátor - használati útmutató

Megosztás Tetszik

Az adóhatóság - közleménye szerint - kockázatelemző programok alapján választja ki azokat az adózókat, akiknél a felmerült gyanús körülmények miatt sor kerülhet a személyi jövedelemadó utólagos ellenőrzésére. Ilyen körülmény lehet például nagy értékű ingó-, vagy ingatlan vásárlása olyan adózónál, aki minimálbéren van bejelentve. A vizsgálatok az eltitkolt jövedelmek felderítésére koncentrálnak, a személyi jövedelemadózás alól kivont jövedelmek feltárását célozzák.

A vagyonosodási vizsgálatok során a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) az adózó pénzforgalmát ellenőrzi: mennyi bevétele és kiadása volt adott időszakban. A vizsgálati módszer lényege, hogy egy - időrendi sorrenden alapuló - pénzforgalmi kimutatást készítenek, amelyből ellenőrizhető, hogy a legálisan megszerzett jövedelem lehetővé tette-e a kiadásokat.

Ha a legálisan megszerzett bevételeket meghaladják a felmerült kiadások, akkor forráshiányt állapítanak meg. Ez a forráshiány keletkezése pillanatában adóköteles jövedelemnek minősül, és a későbbiekben már nem módosítható. Ezt követően a számítás újra indul a következő forráshiány megállapításáig. Egy év forráshiányait összegzik, majd meghatározzák az azt terhelő személyi jövedelemadót.

A pénzforgalom számítása során a legfontosabb az adatok időrendje. Hiába rendelkezik valaki elég jövedelemmel illetve más pénzügyi bevétellel (például kapott kölcsön, tartásdíj, kapott kártérítés stb.), ha a bevétel időpontja későbbi, mint a kiadás. Például ha valaki 2 millió forintért gépkocsit vásárol május 28-án készpénzért, de a 2 millió forint csak június 1-én jelenik meg bevételként (készpénzben vagy bakszámlán), akkor magyarázatot kell adni az eltérésre. Ha ez az átmeneti pénzhiány családi kölcsönből lett fedezve, nem lesz forráshiány megállapítva.

Forráshiány állapíthatnak meg akkor is, ha valakinek a teljesített kiadásához van megfelelő bevétele, de nem azt használta fel a kiadás teljesítésére. Például van pénz a bankszámlán, de a kifizetés nem arról a bankszámláról történt. A dokumentumokkal nem alátámasztható banki jóváírásokat (pl. valaki pénzt utalt a számlánkra igazolatlanul) forráshiányként kell figyelembe venni, mert azzal az összeggel nem tudunk elszámolni.
Kiadásként kell figyelembe venni a készpénzben történő ingó- és ingatlan vásárlásokat, adott kölcsönöket, tagi kölcsönöket, bankszámlára való befizetéseket illetve az egyéb készpénzes kiadásokat a pénzmozgás időpontjában. A forrás- és adóhiányt modellező kalkulátor is ilyen módon működik.

A számítás eredményeként az adóhiány, a várható adóbírság (legfeljebb az adóhiány 50%-a) és a késedelmi pótlék (maximum 3 éves időtartamra) összegeit kapjuk. Hangsúlyozni kell, hogy a vagyonosodási vizsgálat nagyon bonyolult, mert évekre visszamenőlegesen, sokszor bizonylatok nélkül kell olyan tényekről számot adni, melyek a napi életben természetesek, de korábban a megfelelő bizonylatolásra nem gondoltak.

A kalkulátor egy nagyon leegyszerűsített, tájékoztató jellegű számítás, de alkalmas arra, hogy egy időszak (hónap, negyedév, félév) meghatározó bevételei és kiadásait leellenőrizhessék, illetve egy esetleges forráshiány esetében a várható adóterheket meghatározzák. A kalkulátorba pozitív számokat kell beírni. A késedelmi kamatszámítás 2011. február 1-i záró időpontra vonatkozik, ez egy közelítő adat.

A vizsgált időszak 2005. évtől kezdődik, mert a korábbi időszakra már nem lehet adóhiányt megállapítani, annak ellenére, hogy azt is vizsgálhatja az adóhatóság. 2011. évben az adóellenőrzések típusai (bevallások utólagos vizsgálata; állami garancia beváltásához kapcsolódó; az egyes adókötelezettségek teljesítésére irányuló; az adatok gyűjtését célzó, az illeték kötelezettségek teljesítésére vonatkozó, az ellenőrzéssel lezárt időszak ismételt ellenőrzése) változatlanok maradnak, de az ellenőrzési irányelvek változnak. A változásokat 2011. február 29-ig teszik közzé, tehát jelenleg nem lehet tudni, hogy a vagyonosodási vizsgálatok milyen szerepet kapnak 2011. évben.