hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Új szemlélet a külföldi kiküldetések adóztatása során

  • MTI

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) honlapján megjelent állásfoglalás új szemléletmódot tartalmaz a kiküldetésekhez kapcsolódó, az OECD kettős adóztatás elkerüléséről szóló modellegyezmény alapján munkaviszonyból származó jövedelem adóztatásával kapcsolatban - hívja fel a figyelmet a PwC.

Az új szemlélet a tanácsadó cég hírlevele szerint a külföldről Magyarországra, valamint a Magyarországról külföldre kiküldöttek munkaviszonyból származó jövedelmének adóztathatóságának eldöntésekor alkalmazandó.
   
A korábbiakkal ellentétben már nem csak a 183 napos szabály, a költségviselés és költségátterhelés ténye befolyásolja a munkaviszonyból származó jövedelem adóztathatóságát, hanem most már a foglalkoztatással kapcsolatos körülmények komplexebb vizsgálata szükséges. A gazdasági munkáltató új megközelítése nyújt ebben segítséget. (A 183 napos szabály szerint ott kell adózni, ahol 183 napnál többet dolgozott a munkavállaló az adott évben.)
   
A gazdasági munkáltató vizsgálata során, az új szabályok értelmében első lépésben az úgynevezett integrációs tesztet kell lefolytatni, amely arra keresi a választ, hogy a kiküldött tevékenysége szervesen integrálódik-e annak a vállalkozásnak a tevékenységébe, amelynél a munkát végzi.

Számolja ki!
Az Adózóna Nyugdíjkalkulátorával számolja ki Ön is, hogy mennyi nyugdíjra számíthat!

   
Az integrálódás tekintetében a munkavállaló munkájának eredményével járó felelősség vagy kockázat viselését fogja vizsgálni az adóhatóság. Amennyiben a teszt alapján a jogi, valamint a gazdasági munkáltató személye eltér, akkor az adott munkaviszony további, komplex szempontrendszer szerinti vizsgálata is szükségessé válik. Ilyen szempont például az, hogy ki jogosult utasítani a munkavállalót a munkavégzés módjára vonatkozóan; ki bocsátja a munkavégzéshez szükséges eszközöket a munkavállaló rendelkezésére; vagy az, hogy ki jogosult munkajogi szankciók alkalmazására a munkavállalóval szemben. A szempontokat együttesen kell vizsgálni, sorrendiség nem állítható fel közöttük.
   
A NAV által megadott szempontok mindegyikét érdemes szabályozni a kirendelési szerződésekben, annak érdekében, hogy a gazdasági munkáltató személye (ami eltérhet a jogi értelemben vett munkáltatótól) megfelelően alátámasztható legyen a jövőbeni kiküldetésekkel kapcsolatos munkaviszonyból származó jövedelmek adóztathatóságának megállapításakor.
   
Az új megközelítés tükrében az is előfordulhat, hogy egy külföldi magánszemélynek a Magyarországon végzett munkájából származó jövedelmét Magyarországnak lesz joga megadóztatni, még abban az esetben is, ha a Magyarországon töltött munkavégzés időtartama nem haladja meg a 183 napot, valamint a küldő cég viseli a költségeket, és ezen költségeket nem is terhelik át a magyar társaságra.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Különbözeti áfa

Nagy Norbert

adószakértő

Külföldi tanulmányok

dr. Radics Zsuzsanna

tb-szakértő, jogász

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 november
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink